Tisztelt Olvasók!
Most egy olyan sorozatot olvasnak, amelynek forrásai a szerző magán-archívumából valók. Ezeket szeretném a közvélemény elé tárni folyamatosan, de úgy, hogy különböző korszakokból közöljek és kommentáljak egy-egy olyan írást a sajtóból, amely a pécsi (és néha az országos vagy a vidéki) színházi életünket jellemezte a megnyitástól a színházak államosításáig. Nem az a szándékom, hogy színház-történetet közöljek, vagy egy-egy forrás „utóéletét” írjam meg, hanem az, hogy az olvasóközönség elé tárt forrás „erejével” jellemezzem azt az időszakot. A sorozat történetében folytatom azt a múltidézést, amelyben az Arcanum nevű, előfizetést igénylő Digitális Tudománytárban megtalálható helyi sajtóból is idézek, főként a Dunántúl és a Pécsi Napló napilapokból.
1934: a színházi évad zárása (negyedik rész)
Sorozatom jubiláris részéhez érkezve, egyben folytatva az előző részt, és egy nappal tovább menve a kronológiában, a konzervatív-katolikus pécsi napilap, a „Dunántúl” 1934. május 4.-i, pénteki számának „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei” rovatában foglaltak kerülnek sorra. Továbbra is azt a gyakorlatot követem, hogy az írásban szereplő személyek adatait most nem írom, hanem a végén pótolom.
„Kertész Gábor és Sziklay József vendégszereplése a pécsi színházban. A budapesti Király Színház két országos hírű művészét nyerte meg az igazgató néhány napi vendégszereplésre, hogy az évad utolsó napjaiban alkalmat adjon a pécsi közönségnek, hogy a fővárosi operettszínpadok két kiváló nagyságának, Kertész Gábor operett bonvivánnak, és Sziklay József táncoskomikusnak művészetében gyönyörködjék.
Kertész Gábor, a világhírű Kertész Mihály filmrendező testvére, daliás alakjával, behízelgő, szép énekhangjával, és Sziklay József humorával, táncművészetével ismerkedünk meg Kék lámpás és Viktória operettekben. A pécsi közönségnek alig nyílik alkalma még egyszer ezt a művész-duót együttes fellépésben láthatni.
Pénteken este a Kék lámpás operett újdonság, szombaton este Viktória operett újdonság kerül színre, főszerepekben Kertész Gáborral és Sziklay Józseffel. Itt jegyezzük meg, hogy egyik színházi híradásunkban tévesen Kertész Dezsőt hirdettük meg a vendégszereplő Kertész Gábor helyett.
Szerelem rózsája – filléres helyárakkal. Szombaton délután 5 órakor filléres helyárakkal kerül színre Galetta Ferenc és Karl Lajos dr. látványos operett újdonsága, a Szerelem rózsája premier elsőrendű előadásban, az esti előadások teljes szépségében. Vasárnap délután 3 órakor Kertész Gábor és Sziklay József vendégfellépésével – a Viktória operett van műsoron.
Több, mint szerelem – ünnepi filléres helyárakkal – Berczy Géza vendégfellépésével. Vasárnap délután 6 órakor Berczy Géza, a Vígszínház művészének vendégfelléptével, Mezey Mária, Harczos Irén és Keleti Árpáddal a főszerepekben kerül színre az évad nagy vígjáték szenzációja, a Több, mint szerelem.
Kék lámpás – Kertész Gábor és Sziklay József búcsúfelléptével. Vasárnap este fél 9 órakor a Kék lámpás operettben vesz búcsút a pécsi közönségtől a Király Színház két művésze, Kertész Gábor és Sziklay József.
Szuhay – 90 filléres helyárakkal. Hétfőn este az évad hangulatos, gyönyörű vígjáték újdonsága, melyet a pécsi közönség nagy rokonszenvvel fogadott. Szuhay kerül színre Berczy Géza, a Vígszínház művészének felléptével, Danis Jenővel a címszerepben.
A Szentmise titkai. A pécsi tanítóképző intézet (sic!) cserkész csapatának ünnepi előadására már lelkes ambícióval folynak a színházi próbák. A rendezőségnek nagy gondot adott a két énekkar és zenekar elhelyezése, mert olyan hanghatásokat kell elérnie, amely méltó szépséggel kíséri a fenséges ünnepi játékot, így a nagyok énekkara a II. emelet karzatán nyer elhelyezést, míg a 40 tagú angyalkórus részére a hátsó, kis színpadon jelöltek helyet. A zenekart vitéz Széky Pál tanár, az énekkart Kutor Ferenc zeneszerző, tanár vezényli.
A pálosok bevonulásának megünneplése a pécsi színházban. Május 12-én indul el Kalocsa-Bács érseke, gróf Zichy Gyula kíséretével a híres lengyel búcsújáró helyre, Censtohovóba (sic!Czestochowa), hogy a II. József császár alatt elüldözött egyetlen magyar rend első harcosait újra magyar földre hozza.
Pécs városának igen közeli kapcsolatai vannak a fehérkámzsás szerzetesekkel. A Jakabhegy kőomladékai a pálos barátok emlékét hirdetik. Amikor a kalocsai érsek áldozatos fáradsággal munkálkodott azon, hogy újra gyökeret verjen magyar földön az ősi szerzet, megmozdul az ország szíve is, és a gellérthegyi sziklakápolna, s a Gellérthegy oldalán szép kolostor várja őket tárt karokkal. Ezt az alkalmat ünnepli meg, s hó 15-én a pécsi Nemzeti Színház (sic!) is, amikor a pécsi pálosok történetéből megörökített drámát, Keserű János Zsongor és Csilla című művét mutatja be.”
Most pedig ismét „ugrom” egy napot, amikor a „Dunántúl” 1934. május 5.-i, szombati számának hasonló cikkeit ismertetem. Itt elsőként a „Kék lámpás” című előadásáról szólt egy kevéssé dicsérő kritika „Zs” (valószínűleg Zsikó Gyula) tollából, a vendégművészeket viszont megdícséri.
„Kék lámpás. (Kertész Gábor és Sziklay József vendégfelléptével.) A darabon itt-ott már megérzik a régi íz, hosszú és bizony szellemtelen dialógusai unalmasak, ötletei már nem sziporkáznak – mindenesetre jó arra, hogy a két szimpatikus pesti színész művészi alakításában gyönyörködjünk. Kertész Gábort imponáló megjelenés, finom játék, szép színpadi beszéd jellemzik. Sziklay József a táncával és fürge játékával igyekezett derűt kelteni, bohókás, könnyed játéka fakasztott is néhányszor jóleső mosolyt.
A pécsi színészek most az egyszer nemcsak statiszták voltak. F. Harczos Irén, Vágó Märy és Szenczy Mária az est erősségei. Játékuk most is, mint mindenkor, a legnagyobb tetszést váltotta ki. Koltay (Gyula, Kottlár Richárd), Galetta (Ferenc), Kallós (Kovrig Emil), Késmárky (Kálmán), Gáspár (Miklós), Burányi (Albin), Gáli (?) elmentek a teljesítőképesség határáig. Az előadást gyér közönség nézte végig, de a meleg ünneplés, amely a pesti vendégeket fogadta, oly zajos volt, mintha telt ház tapsolt volna.”
Ezt követően a következő írások tájékoztatták a pécsi közönséget, olvasókat. „Szerelem rózsái – filléres helyárakkal. Szombaton délután 5 órakor Galetta Ferenc látványos, romantikus operettje van műsoron Karl Lajos dr. gyönyörű rózsavalcerével és hangulatos zeneszámaival.
Kertész Gábor és Sziklay József vendégfellépései. A budapesti Király Színház két kitűnő művészének, Kertész Gábor énekes bonvivánnak és Sziklay József táncoskomikusnak vendégfellépései teszik különösen értékessé a hét műsorát. A két művész a Viktória és a Kék lámpás vezető szerepeiben gyönyörködteti a pécsi közönséget. A bemutatkozáson viharos tapsok kísérték Kertész Gábor elegáns játékát, szép énekét, Sziklay József pompás játékát, és boszorkányos ügyességű táncait, kacagtató mókáit.
Ezeken az estéken a közönség nem felemelt helyárakkal jut olyan művészi élvezethez, amikben csak a Király Színházban volna része. Ma, szombaton este a Viktória operettben, vasárnap délután 3 órakor ismét a Viktória operettben, és vasárnap este fél 9 órakor a Kék lámpás operett újdonságban lépnek fel utoljára, mert a vendégjáték meg nem hosszabbítható.
Több, mint szerelem – vasárnap délután 6 órakor. Berczy Géza, a Vígszínház kitűnő művészével, Mezey Mária, Harczos Irén és Keleti Árpáddal a főszerepekben ünnepi filléres helyárakkal kerül színre az évad vígjátéka, a Több, mint szerelem.
Szuhay – filléres helyárakkal. Hétfőn este Szalay László napsugaras, arany humorral teli nemes életképe, a Szuhay kerül színre. A darab színpompás hangulatával, fehérségével igazán megérdemli a közönség meleg szeretetét.”
Végül kukkantsunk bele a „Dunántúl” 1934. május 6.-i száma hasonló rovatában leírtakba. Innen egy előadás értékelést idézek – „ismeretlen” szerző tollából. „Viktória: Kertész Gábor és Sziklay József vendégfellétével ma este Ábrahám Pál világsikert aratott operettjét újította fel a színház. A kitűnő művészek új színeket és friss tempót vittek az előadásba, amely eredeti szépségében adta vissza Ábrahám Pál valóban gazdag, brilliánsan (sic!) hangszerelt muzsikáját.
Az orosz hadifogságból megszökött Koltay főhadnagyot Kertész Gábor játszotta. A bonvivánok sablonos, édeskés játékstílusától mentesen, közvetlenség, férfias líra és egyéniségének szimpatikus volta tették értékessé alakítását. Sziklay József a hűséges tisztiszolga szerepében humorának kiapadhatatlan bőségével, fölényes játékkészségével, és briliáns tánctudásával aratott tapsos sikert. A vendégek mellett a szép hangú Szenczy Mária, a temperamentumos Harczos Irén, a bájos Szendrey Júlia, és a népszerű Erdődy (Kálmán), Danis (Jenő) és Keleti (Árpád) játékát szeretettel fogadta a közönség.”
(A képek forrása: Wikipédia)
Szóljon hozzá!