A cinikus bölcs verse

 

(Diogenész: „EMBERT keresek!”)

 

Tudom: minden úgy hagy el, ahogy megvár.
Sajnálkozva fog körbe, mi kivet.
Nyakig önmagamban, mint a lekvár,
édes kéjjel majd kiráz az ideg.

Minden ígéret csak égre kent nektár,
hazug kakukk a tarkómon liheg.
A károgás a legjobb őszi reklám,
az idén sem hagy cserben a hideg.

Az ég mennybemenetelektől hangos,
egymást előzgeti a sok furfangos,
míg lent lámpással járkál a világ.

Ó, Kor! Te szégyentelenül szép ókor.
jó annak, ki jó helyen van, és jókor,
virulhat, mint hordón a borvirág.

 

A végtelen átlóján sorozatból

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .