Óriási botrány kerekedett Szandi múlt hétvégi felvidéki, madari fellépése kapcsán, mert a jótékonysági rendezvény szinte üres helyszínére érkezve nem adott koncertet, ki sem szállt a kocsijából, de hatszázezer forintos tiszteletdíját eltette.
A művésznő később azzal érvelt, hogy a szerződésben minimum ötven néző volt kikötve, a szervezők viszont elmondták, hogy hatvan jegyet adtak el és ők is hallgatták volna Szandi dalait. A másik indok a csapnivaló technika volt, ezzel nem akarta Szandi beégetni magát. Nem tudjuk, hogy zenei alapra énekelt volna vagy a CD-re csak tátogott volna a színpadon, melyekhez természetesen megfelelő lejátszó, erősítő és hangosítás is szükséges. Mindezek hiányában viszont illett volna legalább kiállnia a színpadra, szólni pár szót a rajongókhoz és esetleg zenei kíséret nélkül néhány számot elénekelni, ha már úgyis ott van és megdolgozni a pénzért! Példát vehetett volna a 2015-ben elhunyt Harangozó Teriről! Persze könnyebb munka nélkül felvenni a gázsit!
2006. szeptember 5-én a Károly körúti Alexandra Könyvesház megnyitóján egy aranyos szilveszteri történetet hallottam Alföldi Robitól az akkor még élő Harangozó Teriről. Robi haknit szervezett a Vígszínházban és társintézetében, a Pesti Színházban. A fellépők ide-oda vándoroltak a helyszínek között, s szokás szerint mindenhonnan elkéstek. Teri kicsit megkésve, épp a szünetben érkezett. – Várj egy negyedórát Terike! – mondta neki Robi –, akkor te következel. – Nem tehetem, Robikám – felelte a művésznő –, mert már így is késésben vagyok. Ezután mikrofont ragadott, kiállt a színpadra, s elénekelte az üres nézőtérnek a megbeszélt dalokat. Ez ám az igazi profizmus! Ő megdolgozott a pénzért! Kár, hogy Szandi nem így gondolkozott!
Hozzászólások