A földrajzi nevek (újabb szóhasználattal: helynevek) kialakulásának egyik tipikus módja, hogy a köznevek egyediesítő funkcióban – a köznévi jelentést részben vagy teljesen őrizve – tulajdonnévvé váltak: cser > Cser, Cseres; hegy > Hëgy, Högy , három fa > Háromfa (falunév). A vízrajzi köznevek köréből is van erre példa: séd > Séd, Sédfő; hodos ’vízfolyás, amelyben hódok éltek’ > Hodos vízfolyás tulajdonneve volt az Árpád-korban Baranyában; tekeres ’kekergő’ patak > Tekeres községnév Baranyában. Minthogy a vízrajzi köznevek nagy része a tulajdonnévi helynevek elő- és utótagjaként sok névben szerepelnek, e nevek értelmezése elősegíti a tulajdonnévi etimológiák hiteles magyarázatainak megfogalmazását; efféle példákban: Sédfő, Zsidi-árok, Siófok, Gyűrűfű, Tófű, Sörösi-csörge, Fejeték, Hideg-ér, Felső-tó, Alsó-tó stb.
Baranya ismertebb vízrajzi köznevei
ág ~ 1. Vízfolyás, patak, árok. 2. Gödrös hely egyik része, ága.
árok ~ 1. Mesterséges vízelvezető az utak mentén. 2. Természetes vízfolyás a faluban vagy a határban.
berek berëk, berök 1. Vízjárta, vizenyős hely. 2. Bokros, nádas rét. 3. Legelő.
bodonkút l. forráskút
bönt ~ 1. Töltés, földgát az áradó víz ellen. 2. Az árok dombosabb partja (OrmSz. 54.).
bürü l. híd
csap(a)árok ~ <Néha> mesterséges árok, amely a vízimalom csapóvizét vezeti a forgó malomkerékre.
csatorna vagy kanális ~ Mesterséges (ásott medrű) vízfolyás.
csepegő csëpëgő, csöpögő Lassan folydogáló forrásvíz.
csuhus csós, csuhos, csuhus Vizenyős rét, ahol sok káka (csuhé) terem.
csörgő csörgő, csörge Kis vízfolyás <a hangjáról>.
csörge l. csörgő L. Csokonai Vitéz Mihály: „… csörgő patakokkal fáim éltetéd.”
dudusmalom ~ Dudusokon (’üreges fatörzseken’) nyugvó, a Dráva vizének mozgási energiájával működtetett őrlőmalom volt a 19. században.
duzzasztó ~ Vízgyűjtő medence a malmot hajtó víz felfogására.
ér ~ Kis vízfolyás.
eresztő ~ Kis vízfolyás vízimalmoknál a felesleges víz elvezetésére.
fejeték ~ A forrás eredete, forrásfő; a vízfolyás felső része.
fogás ~ A vízfolyás lezárására való földgát, például a kátyúk végénél.
fok ~ Mesterséges patak; a vízfolyás beömlésének, kifolyásának a helye.
forgó ~ Gödör a patakmederben, amely fölött forog az áradó víz.
forrás fórás, ~ A kis vízfolyás eredő helye.
forráskút fóráskut Ha kirakják kővel, téglával a forrás helyét, akkor már forráskút a víznyerő hely neve. Ha a forrás vizét fából faragott vályú (bodon) vezeti el, a kút neve: bodonoskut, bodonkut vagy bodonyoskut.
fürdő fördő, feredő 1. Disznófürdető hely. 2. Gyógyfürdő. 3. Fürdő hely a vízfolyásban.
gát ~ 1. Szélesebb árokszerű vízfolyás. 2.Töltés a vízfolyás mellett. Rajta gyalogút vezetett.
gázló ~ Állathajtó hely a sekély vízen át; a vizén lábon gázolva.
gürü ~ Zsombékos, nagyobb mocsaras terület (OrmSz.164.).
hagyomány ~ Lerakott, vízhordta iszap.
halastó ~ Haltenyésztő tó.
harmatos ~ Vízállásos, mélyebb fekvésű terület. Sokszor ellepi a harmat.
híd ~ 1. kny. 2. Bürü ’kis híd pallókkal’.
holtág ~ A Dráva szabályozása során létrejött vízállásos hely.
horgas ~, horhó, horó 1. Szakadékos, vízmosásos hely. 2. Mélyút a völgyben.
itató ~ 1. Vadállatok itató helye az erdőben. 2. Jószágok itatója a legelőn.
kadar ~ Gödör a vízfolyás medrében, amely fölött forog az örvénylő víz. Ez az öntözésekhez jó víznyerő hely!
kanális vagy csatorna ~ Mesterséges, ásott medrű vízelvezető árok.
karikó ~ Vizenyős területből kiemelkedő kerek alakú hely.
kátyú kátyó, ~ Ásott gödör, a kenderáztatás helye rendszerint patak mentén. A patak vizével töltötték fel. Zsilip zárta és nyitotta a befolyó víz útját.
kenderáztató kendörásztató vagy mocsila Tó vagy a vízfolyás mellett ásott gödör, amelybe az árok vizét bevezették. Itt áztatták a kendert. Folyó vízben kockázatos volt áztatni a kendert, mert, ha nagyobb árvíz érkezett, mindig elsodorta a rosszul rögzített kendercsomókat. Az Ormánságban a Dráva szabályozása során holtágak jöttek létre. Ezek is kenderáztatók voltak és halnevelő helyek.
kerengetés ~, kerengő Az egykori erdőirtás helye a mocsaras részeken, ahol a fák kérgének körül vágásával szárították ki az erdőt. A kiszáradt fákat már az erősebb szél kidöntötte.
kiskút kiskut Forrás a mezőben.
kopolya kopoja, kopola Kis vízállás <eső után>.
kút kut 1. Ásott víznyerő. 2. Forrás. 3. Mélyedés, gödör.
kútfő kutfő, kutfé 1. A forrás helye. 2. Vizenyős hely a forráskút körül.
kútvölgy kutvőgy Mély fekvésű terület (völgy), ahol kút van.
lapos ~, lapis 1. A mező lapos, vízjárta része. 2. Mélyen fekvő föld.
limbus, limbusos ~ 1. Az erdő elbokrosodott része. 2. Vizes, bokros terület.
malomárok ~ Olyan vízfolyás, amelynek a vize malmot hajtott.
mocsár ~ kny.
mocsila, mocsola ~ 1. Vízjárta, mocsaras hely. 2. Kenderáztató.
mosó mosóhel Hely az árkon pallókkal. Itt mosták ki az asszonyok a pállósajtárban (hamulúgban) áztatott vásznakból sulykokkal a lúgot.
nádas ~, nádos Náddal benőtt, mocsaras hely.
part ~ 1. Vízpart. 2. Domboldal. 3. Árok, töltés oldala, teteje.
patak ~ kny. (Árok, vízfolyás).
repülő röpülő Gerendákból ácsolt egyszerű teherszállító eszköz a Dráván (OrmSz. 456–457.).
sánc ~ 1. Út menti árok a faluban. 2. <Általában> töltés az árok mellett.
sár ~ 1. Mocsár 2. Vízfolyás <mocsaras helyen>.
sáros ~ Mocsaras hely, ahol forrás, csatorna, ér, fok, gödör van.
séd ~, sid, zsid Kis vízfolyás.
sió ~, sivó Zsilip a vízfolyáson.
süllyedék süjjedék Vizenyős hely.
sziget ~ Kiemelkedés a rétben, sík területen.
szigetköz ~ A folyó áradásai után itt maradt hordalékból kiemelkedések.
tó ~ 1. kny. 2. A Dráva holtága.
torok ~ Hely két vízfolyás találkozásánál. A beömlő víz kiszélesedő része.
tutaj ~ Erős gerendákból ácsolt, vízi szállító eszköz.
víz viz, ~ Vízfolyás, patak, árok, ér.
vízimalom vizimalom, vizesmalom A patakvíz mozgási energiájával működtetett malom.
vízmosás vizmosás A vízfolyás mozgása által létrejött kis mélyedés.
vízmű ~ Mesterséges víznyerő épület és berendezése.
víztározó vagy víztároló ~, viztároló kny.
zátony ~ A víz medrének kiemelkedő, de ki nem látszó része.
zuhogó ~, zohogó A vízfolyás hangosan csobogó esése.
zsilip ~ A kátyók, halastavak elején és végén levő, felemelhető nyitó-záró szerkezet a víz szintjének szabályozására.
Szóljon hozzá!