A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (13.)

A központi rendelkezések mellett a lap a helyiekről is közölt sajtóhíreket. Ez történt április 29-én is, amikor „A zsidó rendeletek végrehajtása Pécsett” főcímű, „A megkülönböztető sárga csillagot 4200-an kötelesek viselni – Befejezték a zár alá vett üzletek leltározását” alcímű írás jelent meg előző napi pécsi keltezéssel. „A kormány által kiadott zsidó rendeletek végrehajtása nagy erővel folyik Pécsett. Az első intézkedések sorába tartozott a megkülönböztető sárga csillag viselési kötelezettségének az eldöntése. Megállapították, hogy ezt a csillagot Pécsett 4200-an kötelesek hordani. Ezek közül 800 olyan, akik régebben vagy korábban keresztény hitfelekezetekre tértek át. Több száz Pécsett azoknak a száma is, akik kikeresztelkedtek, de a kormány kiegészítő rendelete értelmében nem kötelesek viselni a sárga csillagot.

Pécsi Városháza, 1930 körül
(Forrás: retronom.hu)

A zsidó üzletek lezárásáról szóló rendelkezést végrehajtották Pécsett. Mindjárt az első napon 354 üzletet zártak le. Ezek közül most azokat, amelyek ipari jellegűek, feloldották a zár alól, és így azok már szabadon működhetnek. A leltározást így 230 zsidó üzletben kezdték meg a hatósági kiküldöttek. Ezt a munkát a legnagyobb részt már be is fejezték. Hatalmas volt ez a munka, mert a legtöbb helyen nagyobb készleteket is találtak. Egyik helyen két kiló valódi teát és még … csokoládét is találtak. A városházán most döntik el, melyek azok az üzletek, amelyeknek nyitvatartására hivatalból szükség van. Eddig egyelőre hét ilyen zsidó üzlet nyitvatartását engedélyezték, természetesen keresztény vezetés mellett.

A városházán egyébként valósággal munkatorlódást okozott a zsidórendeletek ügyében való intézkedés. Az illetékes hivatal az utóbbi napokban óriási forgalmat bonyolított le. A mai nap folyamán már hivatalos felhívást függesztettek ki. Ennek értelmében az ügyosztály zsidó ügyekben kizárólag csak a megbízott Diamant Gyulával tárgyal személyesen. Minden néven nevezendő ilyen ügyben az érdekelteknek a hitközséghez kell fordulni. Az ügyosztály ezzel kapcsolatban arra hívja fel a közönséget, hogy mindenfajta igénylési ügyben hiába fordulnak a város hatóságához, mert ilyen ügyekben senkit nem fogadnak.

Budapest, 1944. Sárga csillagos nők
(Forrás: megsemmisitve.hu)

A Dunántúl mai számában megjelent rendelet értelmében egy nagy fontosságú ügyben kell határozni, mégpedig rövidesen a város vezetőségének. Ez a zsidó lakosság külön helyre való kitelepítésének a kérdése A zárt helyre való kitelepítést illetőleg máris többféle terv merült fel. Végleges döntés azonban még nincs. A részletes tervezet egy hét múlva áll majd készen, és annak végrehajtására még május első felében sor kerül. Sok munkát adott a pécsi pénzintézeteknek a zsidó értékek, értékpapírok és ékszerek beszolgáltatása is.”

Amint látható, a cikk igyekezett átfogó képet adni a pécsi helyzetről, a hatóságok munkájáról – szenvtelen hangon, mintha a helyi zsidóság elleni intézkedések a világ legtermészetesebb dolgai lennének. Egyben előrevetítette azokat a megszorító intézkedéseket is, amelyek – amint azt ma már tudjuk – a gettóba terelést voltak hivatva előkészíteni…

Az április 30-i szám, előző napi keltezéssel a „Keddtől csütörtökig vehetik át a zsidók élelmiszer jegyeiket” című ismertetése is a helyi rendelkezéseket tekintette át. (A közcímeket ismét külön közlöm.)

Budapest, 1944. Sárga csillagos fiú
(Forrás: Fortepan)

„– Mint folyó hó 27-i számunkban már közöltük, a közellátásügyi miniszter (Jurcsek Béla) szabályozta a zsidók élelmiszer ellátását. Ennek során szükségessé vált a zsidók élelmiszer jegyeinek kicserélése. Az élelmiszerjegyeket a zsidók keddtől csütörtökig, május 2-től 4-ig vehetik át, éspedig azok, akiknek neve A-H betűvel kezdődik, május 2.-án, kedden azok, akiknek neve I-N betűvel kezdődik, május 3.-án szerdán, s végül azok, akiknek neve O-tól Z betűvel kezdődik, május 4.-én, csütörtökön a lakásuk fekvése szerint illetékes élelmiszerjegy irodánál, naponta 8-tól 2-ig.

A Mátyás Flórián u., Inczédy Dénes u., Széchenyi tér, Irgalmasok u. és Gróf Benyovszky Móric u. választóvonaltól keletre lakók a Majorossy u. 13. földszint 2-es irodában, míg az említett vonaltól nyugatra lakók a Szigeti út 9. szám alatt lévő kirendeltségnél kapják meg jegyüket. A jegyek átcseréléséhez vigyék magukkal a lakásbejelentést igazoló szelvényt, továbbá a leírásban lévő összes élelmiszerjegyüket, ideértve a kenyérjegyet is. Az élelmiszerjegyek közül a zsír- és húsjegyek helyett új kanárisárga jegyeket fognak kapni, kivéve a nehéz testi munkások húsjegyeit, amelyeket a közellátási ügyosztály átbélyegez.

Ugyancsak új cukorjegyet fognak kapni, ezt azonban csak abban az esetben, ha a cukorjegyek a közellátásügyi minisztériumtól kellő időben megérkeznek. Ha a cukorjegyek nem érkeznek meg kellő időben, akkor azok kiosztása külön fog megtörténni. Természetesen mindaddig, míg ez le nem bonyolódik, a régi cukorjegyek május 1.-től érvényes szelvényei be nem válthatók. A kenyérjegyeknek betűvel ellátott szelvényeit át fogják bélyegezni, mivel Pécsett ez pótolja a közellátási szelvényívet, s a rendelet értelmében zsidók közellátási szelvényívre nem tarthatnak igényt.

 

Jurcsek Béla, 1944. (Forrás: Wikipédia)

Bejelentési kötelesség (sic!) is terheli a zsidókat

Az élelmiszerjegyek kicserélésével egyidejűleg minden család köteles háztartásához tartozó minden zsidót bejelenteni. A bejelentést negyedíves papíron kell megtenni, azon a következő adatokat kell feltüntetni: név, születési év, születési hely, foglalkozás, lakcím. A családfő a vele közös háztartásban élő összes személyre nézve ugyanezen a papíron köteles a bejelentést megtenni. Az esetleges kivételezett címét külön meg kell jelölni, a bejelentés elmulasztása kihágás.

 

A zsidóknak be kell szolgáltatni a zsírkészletüket

Zsidók háztartásukban zsírt nem tarthatnak. Mindazok a zsidók tehát, akik zsírból önellátók voltak, kötelesek zsírkészletüket legkésőbb élelmiszer jegyeik átcseréléséig a Húsipari Szövetkezet valamelyik fiókjában beszolgáltatni. A beszolgáltatás alkalmával kapott elismervényt az élelmiszerjegyek átcserélése alkalmával be kell mutatni, s ugyanakkor olaj-jegyet fognak kapni. A város közellátási ügyosztálya nyomatékosan felhívja a zsidók figyelmét arra, hogy fenti rendelkezésekre a lehető legjobban ügyeljenek, mert a késedelmes jelentkezők élelmiszerjegyeket egyáltalán nem fognak kapni, s ezenkívül pedig, mivel az élelmiszerjegy kicserélésével egyidejűleg a bejelentés kötelessége is terheli őket, meg fog indulni ellenük az eljárás, sőt az internálási eljárás is.”

Budapest, 1944. Élelmiszerjegyek (Forrás: vatera.hu)

De ezzel még nem volt vége a lapban közölt, a zsidóság ellen hozott intézkedéseknek. „Hála” ismét a nemzeti önsorsrontó Kolosváry-Borsa Mihály visszataszító munkásságának, most az irodalmi alkotások terén „csinált rendet.” A főcím szerint „A zsidó szerzők könyveit kivonják a forgalomból,” míg az alcímben „A megsemmisített példányokért hulladék árat fizetnek” című gusztustalan kitétel szerepelt. MTI-hírt ismertettek, április 28.-i keltezéssel. „– A hivatalos lap vasárnapi száma kormányrendeletet közöl a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában. A rendelet értelmében zsidó szerző írói művét többszörösíteni (sic!), közzétenni és forgalomba hozni nem szabad. Tudományos tárgyú írói mű többszörösítésére, közzétételére és forgalomba helyezésére a közérdekből a vallás- és közoktatásügyi miniszter a miniszterelnökkel egyetértésben kivételesen engedélyt adhat.

Kolosváry-Borcsa Mihály, 1941. (Forrás: Filmhíradó)

A rendelet mellékletében felsorolt zsidó szerzők művének a kiadónál, nyomdavállalatnál, kereskedőnél, és általában a forgalomba hozatallal vagy terjesztéssel foglalkozó vállalatnál levő, és forgalomba hozatalra szánt példányait terjeszteni, kölcsön adni, vagy bármi más módon használatba hozni nem szabad. Az említett vállalatok, úgyszintén a kölcsönzéssel foglalkozó vállalatok, valamint a nyilvános könyvtárak, továbbá az egyesületi, iskolai, intézeti és egyéb könyvtárak vezetői kötelesek a fentebb meghatározott műveknek forgalomba hozatalára, kikölcsönzésére, vagy könyvtári használatra szánt példányait a rendelet hatályba lépésétől számított 15 nap alatt kimutatásba foglalni, és a kimutatás öt azonos példányát az említett határidőben a sajtóügyek m. kir. (magyar királyi) kormánybiztosához (Budapest, Úri u. 18.) bemutatni.

Könyvbezúzás, 1944. (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

A sajtóügyek kormánybiztosa a bejelentések három példányát a Magyar Papírosipari Nyersanyag Beszerző Kft. (Budapest, X. Zoltán u. 5.) küldi meg, kivéve az állam, a törvényhatóság, a község, az egyházak, alapítványok és közintézetek által tett bejelentéseket. A kft. a kormánybiztos által megküldött bejelentések alapján a bejelentőket felhívja, hogy a bejelentett példányokat a felhívásban meghatározott időben és helyen szolgáltassák be.

A szállítási költségek a beszolgáltatót terhelik. A kft. a beszolgáltatott példányokért a hulladékpapír hatóságilag megállapított árát téríti meg, és a beszolgáltatott példányok megsemmisítéséről összezúzás útján, késedelem nélkül gondoskodik. A rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azoknak a zsidó szerzők írói műveire is, akiket a miniszterelnök e rendelet hatályba lépése után a Budapesti Közlönyben közzétett újabb jegyzékben megnevez. A hivatalos lap közli az I. számú jegyzéket is, azoknak a zsidó szerzők neveit, akik műveit a rendelet értelmében a közforgalomból ki kell vonni.”

Ezt az utókor számára leleplező névsort nem írta le a cikk…

A „Dunántúl” újságcikkei az Arcanum Digitális Tudománytárban találhatók.

 

Pécs térképe, 1926. (Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)

 

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .