Grétsy László és Ladó János emlékére – 1.

Mi legyen a neve?

A megfelelő ultrahangkészülékkel a tapasztalt szakember már a 12–14. héttől kezdődően meg tudja állapítani a világra készülő baba nemét. A szülők feszülten várják azt a pillanatot, amikor kiderül, hogy a születendő gyermek fiú lesz vagy lány. Biztosan azért is, mert mielőbb szeretnének felkészülni a kicsi érkezésére. Az új otthoni körülmények (babaágy, babakocsi) biztosítása mellett nagy izgalommal gondolkodni kezdenek azon, hogy mi legyen a baba neve.

A névtervezés során az a fő elv a családban, hogy a legegyedibb, legszebb nevet kapja a kicsi. A szülők nagy része – remélhetőleg – tudja, hogy a névadásnak sok szabálya van, és ezeket figyelembe kell venni. „A gyermek keresztnevét (utónevét) a szülőnek a HUN–REN Nyelvtudományi Kutatóközpontjának honlapján található, havonta frissülő névlistából kell kiválasztania. Ez jelenleg már 2660 női és 1991 férfinevet tartalmaz. A szülő a gyermekének szánt nevet kérheti a Közigazgatási és Fejlesztési Minisztérium Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság Hatósági Szakigazgatási Főosztályától egy űrlapon. A Minisztérium a névkérelmet továbbítja a Nyelvtudományi Kutatóközpont Névtanácsának, ahol szakemberek véleményezik annak bejegyezhetőségét. [Az új kérelmek elbírálása után] folyamatosan bővül az anyakönyvezhető keresztnevek száma” (Fercsik E. – Raátz J. 2009. 23).

A névválasztás egyik legfontosabb szempontja, hogy a tervezett név legyen anyakönyvezhető, és feleljen meg a névhasználat nyelvi-esztétikai követelményeinek! A keresztnév harmonizáljon a családnévvel hangzásában, hangulatában és ritmusában is. A szerencsésen kiválasztott keresztnév a gyermek identitástudatának is meghatározója lehet, ugyanis, ha a név illik gyermek egyéniségéhez, akkor jogosan lehet büszke a viselésére. Viszont, ha gúnyolódás tárgya a keresztnév, ez szégyenérzet kiválthatója lehet.

A kiválasztott keresztnév legyen rövid, könnyen ejthető, és ne okozzon helyesírási problémát. Egyéb nyelvesztétikai szempontok:

• 

  Ha az egy szótagú családnévhez egy szótagú keresztnév kapcsolódik, kissé monoton a névkapcsolat hangzása (Kiss Pál). Ugyancsak egyhangú, ha a csalánév és a keresztnév hangrendje megegyezik (Kiss Péter, Nagy Gábor). Változatosabbak ezek a nevek: Kiss Gábor, Nagy Péter. Arra érdemes figyelni, hogy a családnév + keresztnév együttesében ne ismétlődjön ugyanaz a hang vagy ugyanaz a szótag. Például: Dömötör Ödön, Domokos Kolozs, Ligeti Lili, Orsós Orsolya, Vadász Tamás, Kanász Balázs.

• A jóhangzást csökkenti, ha a magánhangzóra végződő családnevet magánhangzóval kezdődő keresztnév követi: Pécsi Ibolya, Makai András. A kiejtésben az i magánhangzó ugyanis j-nek hangzik!
• A családnév és a keresztnév találkozásánál részleges hasonulás megy végbe a kiejtés során: Nagy Tibor > Naty Tibor, Kopasz Gábor > Kopaz Gábor, Vitéz Tivadar > Vitész Tivadar, Kovács Zsuzsanna > Kovádzs Zsuzsanna. A hangkapcsolatoknak az itt említett változásait nem mindenki veszi észre, így nem zavaróak a beszédben, mégis kerülendőek a hangzásban torzuló keresztnevek!
• A nevek hosszúságát (szótagszámát) is érdemes figyelembe venni. Rövid családnévhez illenek a hosszabb, akár három és négy szótagú keresztnevek: Nagy Bernadett, Gál Hortenzia; Végh Aladár, Rab Bendegúz. – A hosszabb családnevekhez keressünk rövid keresztneveket: Szentpéteri Fanni, Budavári Liza, Almáskeresztúri Béla, Fehérvári Géza.
• A család- és keresztnév egybeolvasva ne legyen értelmes mondat, illetve szószerkezet, mint ezekben a példákban: Werth Elek, Tompa Zseni, Cserép Virág; illetve a névelemek ne legyenek egymással komikus kapcsolatban: Szőke Barna, Futaki Bátor, Bornemissza Ivó, Mezei Gyöngyvirág, Szépe Angyalka (Ladó J. 1971. 13–14). –Az ún. „élcelődő név” a gyermek szempontjából rendkívül káros (akárcsak a durván gúnyolódó ragadványnév), ugyanis egy életen át megbélyegző lehet.
• Érdekesek az alliteráló nevek: Bátori Béla, Kincses Károly, Néma Nándor. Ha több hangzó egyezik az alliteráló nevekben, az már humoros hatású: Kornai Kornélia, Baranyai Barnabás.
• Valószínűen sokan nem gondolnak arra, hogy a magyar eredetű családnévhez lehetőleg magyar keresztnevet illik választani: Balogh Emese, Kovács Tünde; Nagy Béla, Kiss Árpád; illetve az idegen eredetű családnév után furcsán hangzik a magyar keresztnév: Hübler Emese, Grósz Tünde; Schönberger Árpád, Schwartz Botond, Schmidt Erik. Mint ahogy ezek a névformák sem illenek a magyar névrendszerbe: Kiss Henrietta, Vastagh Zsanett, Békési Vanessza, Kovács Szigfrid, Nagy Alexander. A keresztnevek eredetét, származását, nyelvi hova tartozandóságát két kiváló könyvben is tanulmányozhatják olvasóink. Ezekből: Ladó J. 1971. és Fercsik E. – Raátz J. 2008. –Nyelvművelőink közül többen úgy gondolják, hogy inkább csak nyereségnek kell tekintenünk, hogy magyar keresztnevek állománya folyamatosan gazdagodik az idegen nyelvekből átvett nevekkel. Ez természetes folyamat nyelvünk szókincsének bővülésében. Keresztneveink legnagyobb része hajdan idegen név volt (Erzsébet, Ilona, Kálmán, Katalin, István, László). Korompay Klára szerint: „ahogy vannak nyelvünkben jövevényszavak, úgy vannak jövevénynevek is, amelyek idővel beilleszkedtek névrendszerünkbe. A feltűnően új idegen nevek eleinte szokatlanok, de ha egyre gyakoribbá válnak, az annak a jele, hogy befogadtuk őket. Ízlés kérdése, hogy ki él velük”. – E sorok írója szerint törekednünk kell arra, hogy a magyar nyelv hagyományos magyar keresztneveit őrizzük meg az utókor számára!

(Folytatjuk)