A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum és a Junior Art Alapítvány rendezésében november 21-én nyílt meg Szigeti Szabó János mohácsi képzőművész Hetvenhetedik bika hava – Válogatás az életműből a legújabb alkotásokkal fűszerezve című kiállítás.
Dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea, a múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Köveskuti Péter, a Junior Art Alapítvány elnöke lépett a mikrofonhoz, őt követte L. Csépányi Katalin és Komlós Attila.
A tárlat december 21-ig tekinthető meg, keddtől szombatig 10-16 óra között.
Köveskuti Péter köszöntője:
Hölgyeim és Uraim! Kedves Művészetbarátok!
A Junior Art Alapítvány kuratóriumi elnökeként és e kiállítás kurátoraként köszöntöm Önöket. Örülök, hogy eljöttek és megtisztelik Mohács egyik doyen művészét, az idén 77 éves Szigeti Szabó Jánost. Köszönöm dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea múzeumigazgatónak, hogy felajánlotta a lehetőséget ezen életmű kiállítás megvalósítására itt az intézmény időszaki termében. A gondolat idén tavasszal fogalmazódott meg a művész nagy örömére, aki hatalmas energiával fogott hozzá új alkotások létrehozásához, nem elégedvén meg csupán saját tulajdonában lévő, vagy magánszemélyektől és közgyűjteményből kölcsönkért korábbi műveinek bemutatásával. Hanem alkotó erejét és kreativitását bizonyítandó megvalósította fejében már létező legújabb ötleteit, terveit nagyjából fél év alatt.
Egyébként ezt a termet többször meg lehetne tölteni azzal a számtalan Szigeti Szabó alkotással, amelyek magántulajdonban vannak városunkban, hazánkban és az országhatáron túl is.
A tárlaton zömében az elmúlt évtizedben rendezett önálló kiállításain bemutatott műveiből válogattunk, az e falak között megrendezett 2015-ös Maszkok bálja című, a 2016-os Miniatűrök, a 2018-as A vélemény metafizikája, avagy szürrealizmus humorral fűszerezve című tárlataiból, illetve a 2020-ban a Kossuth Filmszínház emeleti termében megrendezett Kezdetek és szögek című önálló kiállításának munkáiból. És van néhány magánszemélytől kölcsönzött mű, illetve a Kanizsai Dorottya Múzeumból az ikonikus Ötvenedik bika hava. És vannak a legújabb művek: festmények, szobrok, maszkok. A képek között van önéletrajzi ihletésű, van filozofikus szemléletű, mohácsiságát tükröző, ironikus, groteszk és persze szürrealista, az új kisplasztika szobrok közül izgalmas a Szigeti által az első szürrealistának tartott Arcimboldo tiszteletére alkotott mű. És van egy, amire én kapacitáltam barátomat, ez a Vadászkürt, Mohács utolsó klasszikus kocsmájának allegorikus megfestése, a Makk hetes nevű műintézményről készített, azóta Németországba került ikonikus kép analógiájára. Vitrinben helyeztük el a miniatűröket, nemes fémeket, apró védendő tárgyakat. Jelentős Szigeti Szabó illusztrátori munkássága, számos irodalmi mű, verses kötet sikeréhez járult hozzá grafikáival, festményeivel, a Pécsett immár csak neten megjelenő Hetedhéthatár csapatának is tagja. (Az általa illusztrált könyvekből is kitettünk néhányat, szabad őket kézbe venni, átlapozni.)
Szigeti Szabó most bemutatott műveiben ismételten meggyőződhetünk az alkotó briliáns technikai tudásáról, szellemes megoldásairól, valamint a véleményét tükröző ironikus világszemléletéről.
A rendezésben való érdemi közreműködését köszönöm a festőbarátnak, Mihály Attilának és a technikai segítséget a múzeum munkatársainak.
Hölgyeim és Uraim! Az utóbbi évtizedben kevés kivétellel Szigeti Szabó János önálló kiállításainak megrendezésében tevékenyen részt vettem, és ha már, valamennyit meg is nyitottam. Most viszont arra gondoltam, vele egyeztetve persze, hogy ha hetvenhét akkor stílszerűen ezúttal a Hetedhéthatár prominenseit kérjük fel az életmű tárlat felvezetésére, megnyitására. Át is adom a szót először L. Csépányi Katalin alapító-szerkesztőnek, majd a magazin mai főszerkesztőjének, Komlós Attilának.
L. Csépányi Katalin megnyitó beszéde:
2003 novemberében, épp 21 éve egy mohácsi kiállításmegnyitón egymás mellett álltunk Szigeti Szabó Jánossal a jobbomon, dr. Debreceni Lászlóval a balomon, és mellette Köveskuti Péter, balján Kovács József Hontalannal. Guszti azóta az 56-ból 77 éves lett, Péter és én tartjuk az akkori korunkat, és itt van velünk most is Debreceni László és Hontalan, ők ketten már kortalanok.
Szigeti Szabó János névadója a mohácsi Göbel Károly tanítóbácsi volt, ugyanis valahogy meg akarta különböztetni a hat Szabót az osztályban, és a szigetről származó Szabó János lett a Szigeti Szabó János. Így ismeri már mindenki, de emellett a Guszti és a Göndör névre is hallgat, ez utóbbit a haja miatt kapta.
A Homorúdtól egy kilométerre lévő tanya, Csebe volt az első otthona, ahol a természetközelség meghatározta a földhöz, vízhez, éghez, növényekhez, állatokhoz a viszonyát, ahogy a képein is sokszor megjelennek például a madarak, a lovak, a virágok, a Duna, a város látképe a túlpartról.
Kisgyerekként állandóan a természetben volt, a szomszéd gyerekekkel járta az erdőt, valamint pecáztak. A nagymama amolyan boszorkány volt – értett az állatok nyelvén, ez nagy hatással volt a kis Jánosra, akinek névrokona volt a kakas, a Jancsika. Ez a Jancsika azt csinálta, amit a nagymama akart, de volt galambja is, ha meglátta, már repült is a nagymamához. A 8-10 disznó is hallgatott rá, meg a hatalmas macskával is nagyon jóban volt. A kis János csodálta a nagymama és az állatok kapcsolatát.
Apja méhész és gyümölcstermesztő volt, nemesítéssel foglalkozott. A családban egy Szabó nagybácsi vitte a művészeti vonalat, aki festő volt. Gusztira egy régi képkeret maradt csak, ebből a 3×8 méteres keretből látszik, hogy ez a nagybácsi hatalmas festményeket készített.
Guszti első rajzaihoz, amelyeket édesanyja megőrzött, a természet adta a modellt: fák, fenyőág, lucfenyő, ibolya, jácint – a tavasz virágai, valamint az azóta is kedvenc madara, a fecske.
Az általános iskola első osztályának második félévétől Mohácsra járt iskolába a szigetről, majd pár év múlva beköltöztek Mohácsra.
Kisgyerekként állandóan rajzolt – amit nem tudott megcsinálni, azt lerajzolta. De sok mindent megcsinált – például hajókat épített fából, fémből, az árokban úsztatta ezeket.
Már iskolásként egy saját diavetítőt készített, egy fadobozba hátulról vetítette be a régi filmre karcolt képeket, ez volt a mini tévé, 12x12x12 centiméteres. A tévéhez az adta az ötletet, hogy a tanyán korán volt tv, ugyanis egy Amerikában élő rokon küldte a szigetieknek.
Az iskolai ügyességi versenyen a következő évben versenykerékpárt csinált.
Mohácsról az idősebb barátokkal gyakran átúszott a Dunán, azok mentek a strandra, ő pedig a tanyára – visszahúzta a szíve.
Általános után kőművesnek tanult, pedig ötvös szeretett volna lenni. A Pénzverdében tanulhatott volna, de az ott dolgozókat lopáson érték, két évig nem vettek fel senkit.
A kőművesmunka mászkálással járt, ezt megunta, a mohácsi építőiparban maradt, ahol nyáron ez jó munka volt, de télen munka nélkül maradtak a kőművesek. Ez jól jött Gusztinak, mert télen szeretett tevékenységét végezhette, azaz képeket festhetett – ezek eladási árából fizették a bútorrészletet tavaszig, míg újra kőművesként dolgozhatott.
A Pécsi Kesztyűs Szövetkezet mohácsi üzemében volt házi kőműves, aztán amikor a műszerész otthagyta az üzemet, megkérdezték, hogy tud-e varrógépet szerelni, hiszen olyan híre van, hogy mindenhez ért, legalább 47 szakmája van. Persze, adta a választ. Így lett kőműves-műszerész.
Az ügyessége közismert volt. Különösen érdekelték az órák, a szerkezetük. Amelyik rossz óra a kezébe került, azt életre keltette. A festményein is gyakran ott van az óra, vagy több óra, jelezve az időt – mely nem vár, csak telik, ezért nincs is rajtuk mutató. Az öreg órást a régi órái között idén nyáron festette meg, a ráncos kezek is jelzik az idő múlását.
Gusztinak soha nem volt mestere. Huszonévesen Grain András festőművésznek mutatta meg a rajzait, festményeit. Ő biztatta, hogy folytassa ezt a művészeti tevékenységet.
Saját technikákkal kísérletezett, olaj, pasztell és tustinta, volt, hogy egyszerre használta ezeket.
M. S. mestert csodálta és csodálja a mai napig, különösen a Mária és Erzsébet találkozása című gyönyörű képét.
Az általa ismert művészek, festők, szobrászok a múzsái, működött és működik a hatás-ráhatás. A szeretett, tisztelt festők híres műveit miniatűrben megfesti, és kis táskába teszi, 6×7 és 10×12 centisek ezek. Még nincsenek itt a kiállításon.
Akik hatással voltak rá: Gauguin, Van Gogh, Salvador Dalí, Szász Endre, Gyémánt László, Péli Tamás, Szentandrássy István, Kondor Béla.
A témák jönnek – például látott egy naptárt, gésák voltak rajta. Megihlette és feleségét fiatal lányként festette meg, ez lett a Velencei gésa című kép. Nem él már a feleség, de a festményen ott van lányként, így emlékezett meg róla. A nők csodák voltak az életében. A Velencei gésa is új festmény.
A saját stílusát így határozza meg: kocsmai nyersbarokk.
Barátai mindig voltak és vannak. Sajnos a régiek közül már kevés él.
A Hetedhéthatáros szerzők könyvei közül többnek is illusztrálta a kötetét.
Hegedüs Sándor: Téli április
Bogádi Kis György: Ülj a tüzünkhöz
Csépányi Katalin (az édesanyám) mesekönyvét: A nagy vadász és barátai
Kadosa Beatrix: Mert élni kell
Jéki László fizikus 3 kötetét: A rózsa komplex függvényei, Szeressétek a spagettit!, Hamisítók, hamisítványok.
Nem Hetedhéthatáros könyvek, de Hetedhéthatáros szerzők közül:
Bandi András: Amikor édesanyám felvette fekete keszkenyőjét
Lenkey István: Tompa Mihály munkásságáról – „Fiaim, csak énekeljetek!”
Emellett Hontalan köteteit illusztrálta, Pethes Mária több könyvének a borítóját készítette, sőt az ő képei ihlették versírásra Máriát.
De ez csak egy része a könyvillusztrációinak.
2006-ban Arcok címmel jelentek meg a rajzai a Hegyibeszédesek Baráti Társaságának 5. füzeteként.
77 éves vagyok, festek, rajzolok, a magam mestere vagyok. Festek, ahogy tudok, amíg tudok. Nézzék meg, ítéljék meg a saját tudásuk, vérmérsékletük szerint a műveimet. Egy kép vagy tetszik, vagy nem – mondta Szigeti Szabó János.
Nekünk a lakásunkban öt Szigeti Szabó festmény van, ebből kettő itt látható. Mindig örömmel tekintek a képeire, hozzátartoznak az életemhez.
*
Bandi András barátunk és szerzőtársunk verse 2020 novemberéből
Guszti
Szigeti Szabó János művei alá
vadszőlő lugas alatt
borzas göndör üstök
kopott rövidgatya
színevesztett rövid ujjú
lábán elnyűtt papucs
ujjain szigszalag
takarja sebeit
lélekben párizs
utcáin, terein
csavarog
körülötte
vásznon festett
kőbe fába fémbe
s saját csontjába
faragott művei
Kovács József Hontalan 11 éve írta:
Szigeti 66
magasabb fényű május
Radnóti Miklós szőlőlugasa
Délen
az Ég fertőtlenítőszere
a Földbolygón
Napcsillaghomály
a roppant világokon
végtelen Hegyek élfényei
a Sétautcán bringázó
Asszonyokon Telehold –
csípőrengésű frankóbb város
a vulkáni ragyogású képeken
Komlós Attila kiállításmegnyitója:
Szeretettel köszöntöm Önöket! Egy kis játékra, közös gondolkodásra invitálok mindenkit a művészet kapcsán!
Élnek közöttünk olyan különleges emberek, olyan „csodabogarak”, akik érzékeny antennákkal rendelkeznek, észrevesznek olyan jelenségeket, amelyekre a többség nem figyel fel. Ők a művészek, akik megfigyeléseiket, gondolataikat megosztják velünk, hogy mi is részesüljünk abból az élményből, amit ők átéltek. Gondolataik közlésének formája sokféle lehet: például vers, novella, regény, dráma, film, zenemű, karikatúra, installáció, vagy mint most, Szigeti Szabó János esetében, festmény és szobor.
Hoztam magammal két könyvet, amelyekből felolvasnék rövid részleteket. Az első Weöres Sándor: A teljesség felé című könyve.
Weöres Sándor: A remekmű
Az alkotás lehetősége megvan az emberben és eszközeiben, de a művészi alkotás emberfölötti csoda. […] A remekműben, az alkotó és műélvező képzelet közvetítésével, az időtlen dereng át az időbeli világba.
Szigeti Szabó János alkotásainak mindegyike remekmű. Időtlen, univerzális üzenetek hordozója. A művek nem csupán önmaguk valójában vannak jelen, hanem bennünk, akikben gondolatokat ébresztenek, asszociációra késztetnek, emlékeket, érzéseket, illatokat hívnak elő. Ne is nézzük meg a képaláírást, csak a műre figyeljünk és engedjük szabadon a fantáziánkat bátran!
Az itt látható alkotások többségéről elmondhatjuk, hogy szürreális. Sokunk számára ez a kifejezés valamilyen negatív, rémes, abnormális dolog megjelölését szolgálja. Eközben a szürreális kifejezés valójában azt jelenti, hogy valóságon túli, álomszerű, mesébe illő. Pont, mint a gondolataink, össze-vissza cikáznak, ha hagyjuk őket szabadon szárnyalni.
A szürrealizmus első mesterét, Giuseppe Arcimboldót idézi meg Szigeti Szabó János itt látható alkotása. Arcimboldo 1527-ben, a mohácsi csatát követő évben született, alkotásainak jellemzője, hogy gyümölcsök, állatok, könyvek ötletes elrendezésével emberi arcokat, portrékat jelenít meg. Négy évszázaddal megelőzte a huszadik századi szürrealizmust.
Ha körbetekintünk a teremben, több festmény főszereplője a nő. Legtöbbször vízparton láthatjuk a nőalakokat. Ahogy a bevezetőben említettem, egy gondolat, egy üzenet átadásának többféle módja lehet. Következzen hát egy vers, amely teljesen hasonló üzenetet hordoz, mint Szigeti Szabó János említett képei.
Makay Ida: Parasztlány a folyóparton
Egy a tájjal. Akár a fák
és mint a lomhaívű dombok
Mozdul: a folyó ring tovább
fején viszi a napkorongot.
Szeméből fényes szirmok intenek
mellei dombján győztes és nyugodt,
duzzadó, ért nyár ringatódzik.
Kerek csípőin mosott ég suhog.
Itt látható mellettem az Apám, a méhész című szobor. A férfi arcán könnycsepp jelenik meg. Mennyi mindent jelképezhet ez a könnycsepp! A méhészkedéssel járó fáradalmakat. A hatalmas munkát, amit a méhek elvégeznek, amíg egyetlen csepp mézet előállítanak, ezernyi virágot meglátogatva. A méhész örömét, hogy idén is jó sok méz lett. De álljunk csak meg, ki is ő? Apám! A könnycsepp az apa örömét jelzi: sikeres, tehetséges fiút nevelt föl, akire méltán lehet büszke. Ezek csak egy ember gondolatai, belőlem ezeket hívta elő ez az alkotás. Ahogy itt körbenézek, lehetünk úgy 50-en, 60-an. El sem lehet képzelni, hogy milyen végtelenül sok gondolat fogalmazódhat meg bennünk az összes kiállított mű kapcsán!
A megnyitó nem ideális arra, hogy elmélyedjünk gondolatainkban, sokan rég látott ismerősökkel, barátokkal találkoznak ilyenkor, egyértelmű, hogy fontos a beszélgetés, az egymásra való odafigyelés. Ezért arra biztatok mindenkit, hogy jöjjön el egy csendesebb napon a kiállításra, álljon meg a remekművek előtt és hagyjon időt, hogy megszülessenek a gondolatok, előjöjjenek az emlékek, érzések. Higgyék el, megéri! Nincs rossz gondolat.
Köszönöm a figyelmüket!
________________________
Fotók: Schnell Tamás – TomQuick Fotográfia
Szóljon hozzá!