Békefi Bálint: A felvilágosodás óta elterjedt az az emberkép, ami az embert is egy gépnek tartja

A mesterséges intelligencia és a hit: Békefi Bálint gondolatai

 

Beszélgetőpartneremmel, Békefi  Bálinttal, a kelenföldi Montázs Központban 2024. október 18-án megtartott könyvbemutatója után beszélgettünk.

Hogyan jutott arra a gondolatra, hogy „A mesterséges intelligencia és a keresztény hit” címmel könyvet írjon?

Amikor megjelent a ChatGPT  program 2022 végén, én is kipróbáltam, és az volt a benyomásom, hogy annyira jól le tudja utánozni a nyelvi, meg kicsit a gondolkodási képességet is, hogy ez megkérdőjelezi az ember helyét a világban. Én hívő emberként erről mindenféle dolgokat gondoltam, arról, hogy az ember miért van kitüntetett pozícióban a teremtett világban és véltem, hogy a kérdések csak növekedni fognak, ezért szerettem volna ezekre egy keresztény választ megfogalmazni. Emellett, miután voltak tanulmányaim informatikai, teológiai, filozófiai területen is, azt gondoltam, hogy hozzá tudok tenni az erről folyó közbeszédhez valami érdekeset, és sokat merítettem a kortárs filozófiából is ennek a megválaszolásában.

Miben különbözik egy keresztény hívő embernek a mesterséges intelligenciához való kapcsolata egy nem hívőétől?

Attól függ, hogy az a nem hívő pontosan miben hisz. A felvilágosodás óta elterjedt az az emberkép, ami végső soron az embert is egy gépnek tartja. Hogyha az ember is végső soron egy gép, akkor a mesterséges intelligencia idővel lehet egyenrangú az emberrel, hiszen két gépet hasonlítunk össze. És hogyha lehet egyenrangú az emberrel, akkor arra kell figyelnünk, hogy vajon mikor lesznek érzései és gondolatai, vajon nem fog-e elfáradni és nem kell-e hagynunk pihenni, hogyha megkéri, hogy ne kapcsoljuk ki, akkor vajon ezt nem kell-e tiszteletben tartanunk? Tehát az úgynevezett mechanikus emberkép szerintem kinyitja azt a kérdést, hogy partnerként kell-e kezelnünk a mesterséges intelligenciát, míg keresztényként, hogyha azt gondoljuk, hogy az ember több mint gép, akkor ez a kérdés nem merül fel.

A könyvbemutatón szó volt arról, hogy ha kérdezünk valamit a mesterséges intelligenciától, addig kell kérdeznünk, amíg nem ad megfelelő választ. Viszont van egy problémája a mesterséges intelligenciának, különösen akkor, ha például elképzelhető, hogy megkérdezzem a géptől, hogy ki az a Békefi Bálint. És azt fogja mondani, hogy Békefi Bálint a 19. században élő híres jogász volt. Tehát különösen az életrajzoknál van egy úgynevezett hallucináció. Erre egy példát hadd mondjak el. Megkérdeztem tőle, hogy kicsoda Dobrev Klára? És erre azt válaszolta nekem, hogy a Számvevőszéknek volt az elnöke. Ilyenkor egy nagyot nyel az ember. Erről mi a véleménye?

Az az alapvető probléma, hogy a mesterséges intelligenciák úgy vannak tanítva, hogy azt mondják a kérdésünkre, ami nekünk tetszik. És nekünk általában nem tetszik, ha azt mondja, hogy nem tudja. Emiatt úgy alakul, hogy sok ilyen gép inkább mond valamit, mint hogy azt mondaná, hogy nem tudja. Próbálják ezt kiküszöbölni, és az újabb verziók egyre kevesebbet hallucinálnak, de ez egy komoly probléma. Hallgattam egy előadást a téma egyik vezető kutatójától, és ő azt mondta, hogy addig ne bízzunk abban, amit a mesterséges intelligencia mond, amíg le nem tudjuk ellenőrizni.

Szívemből szól, hadd mondjak én is egy konkrét példát. Megkérdeztem tőle, hogy hányadik interjúkötetemben van az az interjú, amit Paulo Coelhóval csináltam. Erre pillanatok alatt közölte, hogy a tízedik kötet. Írtam neki, hogy nem is írtam tíz kötetet, hanem csak hetet. Erre azt mondta, bocsánatot kérek, igazad van, valóban a hetedik kötetben van. Tehát ez valóban így van. Véleménye szerint, az egyház fogja használni a mesterséges intelligenciát? Egyszer Erdő Péter bíboros atyával beszélgettem a kommunikációról, ahol elmondta, hogy ő azt se szereti, ha egy prezentációnál túl sok kép van, mert akkor a prezentációra figyelnek, és nem a beszédre. Na most ezek után várom a véleményét, hogy az egyház fogja-e használni?

Szerintem lehet, hogy fogja olyan feladatokra, amiknél nem fontos, hogy hogyan készülnek el, csak el kell készülniük. Az egyházaknak is kell adminisztrálni, leveleket írni, satöbbi. Ha ebben segít, akkor lehet, hogy fogja használni. De, hogy az egyházi szolgálatokat elvégezze az emberek helyett, én nem hiszem, hogy ez meg fog történni, remélem, hogy nem fog megtörténni!

Különben mondott egy nagyon értékes gondolatot a könyvbemutatói beszélgetésen, amit azért nem bánnék, ha felidézne!

Igen, azt mondtam, hogy a Szentírás alapján vannak olyan szolgálatok, amiknek természetfölötti aspektusa van, tehát Isten aktuális üzenetét akarják közvetíteni az emberhez, és vannak olyanok, amiknél pusztán az emberi kapcsolódás az, ami nagyon fontos. Ezek szerintem nem helyettesíthetőek. Ha az egyház megpróbálná helyettesíteni, az szerintem káros lenne.

Végül, amit meg szoktam kérdezni minden interjúalanyomtól, hogy van-e olyan, amit én nem kérdeztem, és szívesen megosztana olvasóinkkal.

Szerintem ez egy olyan terület, amit sokan szeretnének figyelmen kívül hagyni, sokan szeretnénk nem gondolni rá. Azt gondoljuk, hogy nincs szükségünk rá, hogy minket nem érint, de azt hiszem, csak idő kérdése amikor ezzel mindnyájunknak foglalkoznia kell majd.

Nagyon szépen köszönöm!

Én is köszönöm!