November 18-án este az Európai Bizottság központi épülete, a Berlaymont és a mellette álló irodaház fényfestést kapott: az ukrán zászló színeit láthatták az esős időben arra sétálók. Másnap, az Ukrajnával való szolidaritás napján, magyarországi vidéki újságírók részvételével kezdődött az Európai Bizottság aktuális sajtószemináriuma. Az eseményen kiemelt szerepet kapott a dezinformáció, az információk manipulációjának kérdése, illetve az ezekre a jelenségekre adható válaszok.
(A szerző felvétele)
Oroszoroszág 1000 nappal ezelőtt támadta meg Ukrajnát; 4000 napja kezdődött a Krím és Kelet-Ukrajna megtámadása. Oroszország céljai egyértelműek, gyakorlatilag a maradék maszkok is lehullottak róla. Oroszország tudatosan, szisztematikusan formálja, torzítja az Ukrajnáról kialakított képet, egy nemzetként kívánja feltüntetni Ukrajnát saját magával. A katonai akciók mellett másik szinten is zajlik a hadviselés, mégpedig a dezinformáció, az információ-manipuláció terén. Lássunk néhány példát erre!
A manipuláció egyik csoportjába a félreinformálás, a téves információk terjesztése tartozik. 2014-ben Oroszországnak nem az volt a célja, hogy a beavatkozása kapcsán egyértelmű ideológiai keretet kínáljon, e helyett tudatosan összezavarta a lakosságot, hogy ezáltal időt nyerjen a műveletéhez. A kommunikációjának része volt például, hogy „az ukránok piacon vettek orosz egyenruhákat és ők intézték a támadásokat”. Emlékezetes a Malaysian Airlines repülőgépének lelövése, amelynek nyomán 200 EU-állampolgár és 80 gyerek vesztette életét. Oroszország több mint egy tucat különböző magyarázatot adott az eseménnyel összefüggésben, azzal a céllal, hogy zavart keltsen, és ne lehessen tudni, mi az igazság. 2015-ben a migrációs válság kapcsán is tapasztalható volt ugyanez, amikor az orosz narratíva szerint egy orosz ajkú berlini család tagját, egy fiatal lányt Szíriából érkező migránsok elrabolták és csoportosan megerőszakolták. Oroszország kérdőre vonta Németországot, hogy képes-e megvédeni a migránsoktól a lakosságát. Az volt ezzel Oroszország célja, hogy megossza a lakosságot, érzelmi alapú nézetkülönbségeket alakítson ki, szétaprózottságot idézzen elő. Egyetlen morzsa igazság nem volt ebben a történetben, a valóság az volt, hogy elszökött a kislány egy Németországban élő 18 éves török fiúval.
Manipulálás a cenzúra is, a részinformációk közlése, tények elhallgatása, vagy ilyen a félelemkeltés is. Legutóbbi orosz példa erre a grúz szavazók megfélemlítése, azzal riogatva a lakosságot, hogy ha „nem megfelelően szavaznak”, akkor Grúziára is az vár, mint Ukrajnára.
A szisztematikus stratégiai kommunikációs kampány is manipuláció. Közösségi oldalak bejegyzései alatt gyakran egyoldalú üzeneteket olvashatunk a hozzászólásokban. Úgy tűnik, mintha hús-vér emberek hangja szólalna meg, miközben a háttérben online botok és trollok állnak: koordinált, nem hiteles viselkedés zajlik. Az egyik legfrissebb példa az Eurovíziós gyermekdalfesztivállal kapcsolatos: az ukrán jelölttel kapcsolatban rengeteg valótlan, negatív információ jelent meg.
Az információs teret közösen kellene alakítani, miközben „ugyanazon a pályán mi (az EU) focizunk, Oroszország pedig rögbizik”. Fontos elérni, hogy egy külföldi hatalom ne nyúlhasson bele az EU belügyeibe, vagy a partnereink ügyeibe. Milyen lehetőségeink vannak a fentiek kezelésére, a „lefegyverzésre”? Lássuk a lehetséges megoldásokat!
Elismerjük, hogy versenyhelyzetben vagyunk Oroszországgal. Stratégiai kommunikációra van szükség. Nem szabad megvárni az Oroszország által kívánt helyzet beálltát, igyekezni kell az információs teret az EU értékeit képviselve alakítani. Ez természetesen nem elegendő.
A másik lehetséges alternatíva a beoltás, a „vakcináció” eszköze, amikor a manipulatív információkat kontextusba helyezve történik a lakosság ellenálló-képességének kialakítása. Konkrét példák elemző, kritikus szemléletű bemutatásával van erre lehetőség. Létrehozták az eu.vs.disinfo honlapot, amely több nyelven szólítja meg a lakosságot, adatbázisában 18.000 archivált eset található meg. Az a cél, hogy össztársadalmi gyakorlat legyen a reziliencia.
Fontos a független média támogatása, mivel ez a dezinformáció legyőzésének a leghatékonyabb módja. A független média a lakosságnak eszközöket ad ahhoz, hogy hogyan legyen kritikus, gondolkodó, hogyan alakítson ki önálló véleményt.
Nem csupán az EU, hanem azon kívül fekvő területek is részesei a dezinformáció és információ-manipuláció elleni stratégiának: Ukrajna, Moldova, a Dél-Kaukázus országai, Kína és a Szubszaharai Afrika. Adatelemezők, informatikusok vizsgálják a nem hiteles, koordinált viselkedést. Vizsgálataik alapján tájékoztatást adnak arról, hogy mi várható, a külföldi szereplőknek milyen politikai céljaik vannak a manipulációval. Az EU ezen a téren együttműködik az Amerikai Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal és Új-Zélanddal is. Fontos megemlíteni a Digitális szolgáltatások jogszabálycsomagot, amely hidat képezhet a technológiai cégek és a közösség között, igyekezve a szereplőket a nagyobb felelősség felé terelni. Különösen figyelemre méltó célok ezek, miközben tudjuk, hogy például a Faceboook csupán egy felület, a tartalmat a felhasználók adják.
Alapvető fontosságú az információ integritása, a demokráciát védő pajzs kiépítése. Fenn kell tartani a demokrácia virágzását, a minőségi oktatást-képzést, az európai felvilágosult polgárok hagyományát. Meg kell védeni magunkat, nem lehet az információs térben szabadon hagyni a teljes átjárást, a külföldi manipulációt el kell zárni.
Szóljon hozzá!