Idő (3-4.)

Idő 3.

Koszolódó függönye mögött
egyre sóvárabb a képzelet
homlokon csókoló  helyett
a kupán vágó múzsa szól
a végtelenből számodra
nem maradt több,
csak a szűkös, gyorsan fogyó
időkeret.

Idő 4.

Kitép a létből.
mint áldozatából véres cafatot
a telhetetlen sakál

Megosztás

Tweet