2025-ben Európa kulturális fővárosa a németországi Chemnitz és a szlovén-olasz határon fekvő Nova Gorica.
Chemnitz
Chemnitz a negyedik németországi település, amelyik elnyerte ezt a címet. Chemnitz ma Németország keleti részének egyik legfontosabb gazdasági, kulturális és tudományos központja. A kulturális főváros évében a város nagy múzeumai új kiállításokkal készülnek, például elhozzák Edvard Munch norvég festő munkáit is. Lesz opera világpremier és rengeteg kortárs kulturális és sportfesztivál is. Az egész régió, a kisebb települések is kiveszik részüket a szervezésből. Az egyik fő projekt az egyedülállónak számító Purple Path művészeti és szoborösvény, amely a város környékén található 38 kisebb városon, illetve falun át vezet és harminc kortárs alkotást mutatnak majd be a nyilvános tereken. Néhány alkotás már 2024-ben a helyére került, például Tony Cragg angol születésű, de évtizedek óta Németországban élő világhírű szobrászművész Stack nevű szobra. A szocializmus maradványának számító, nálunk is jól ismert laktótelepi panelgarázsok is szerepet kapnak majd. A #3000 Garages projekt részeként a városszerte elhelyezkedő garázsokat használják fel művészeti és közösségi térként. Művészi alkotások és alkotóműhelyek kerülnek oda, ahol egykor Trabantok és Wartburgok álltak…
Nova Gorica
Több mint 70 évvel ezelőtt Gorizia városát kettéválasztották, egy része azóta is Olaszországhoz, másik része Szlovéniához tartozik. A két település 2025-ben az első transznacionális városként viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet. A két település közti szoros kapcsolat ellenére a határ évtizedeken keresztül megnehezítette a mindennapi életet. Az Európai Unióhoz való 2004-es szlovén csatlakozás azonban felszámolta a fizikai határt, és lehetővé tette a szabad mozgást, amely a kulturális és gazdasági kapcsolatokat is megerősítette. A két város közös történelmi gyökereik ellenére látványosan különbözik egymástól. A középkori Gorizia hangulatos, macskaköves utcákkal, pezsgő kávézókkal várja a látogatókat, miközben a város fölött egy impozáns kastély magasodik. Ezzel szemben Nova Gorica modernista építészete tükrözi Jugoszlávia urbanizációs törekvéseit. Bár első pillantásra kevésbé lenyűgöző, rejtett kincsei felfedezésre csábítanak. A mindennapi életben szinte minden helyi beszéli mind a szlovén, mind az olasz nyelvet, és szabadon választják meg, hogy a határ melyik oldalán élnek vagy dolgoznak.
(Forrás: Europe Direct Baranya, ma7.sk)
Szóljon hozzá!