Sorozatom az elmúlt rész gondolatfűzére alapján folytatom – az 1944. áprilisi, eddig még nem ismertetett szégyenteljes helyi újság-dokumentumok alapján, amelyek az Arcanum Digitális Tudománytár részét képezik. Az április 12.-i, szerdai lapszám hirdetés-oldala (amelyet úgy látszik, sajtóhiba következtében még a 9.-i dátumozással láttak el) apróhirdetései között találjuk a következő rendelkezést. (Az első oldalon pedig – mondanom sem kell – a keleti fronti „harci sikerek” találhatók.) A Pécsi Királyi Törvényszék elnökétől. 1939. EI. I. C. 27/712. szám. Hirdetmény a rögtönbíráskodás újabb kiterjesztése, és kihirdetésének elrendelése tárgyában.
I. Közhírré teszem, hogy a minisztérium az 1944. április hó 3. napján kelt 1250/1944. M E. számú rendeletével a honvédelemről szóló 1939: II. t. c. 221. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a rögtönbíráskodást a már fennálló jogszabályokban megjelölt bűntetteiken felül kiterjeszti mind a polgári, mind a honvéd bűntetőbíráskodás körében az ország, illetőleg a honvéd bűntetőbíráskodás egész területére a gyilkosság, szándékos emberölés és rablás bűntettére abban az esetben is, ha azt nem lőfegyver, robbantószer, vagy robbanóanyag használatával (12.727/1939. I. M. E. számú rendelet), illetőleg nem a légvédelmi készültséggel kapcsolatos elsötétítés, vagy a légiriadó ideje alatt, vagy a légitámadással kapcsolatban követik el (2.770/1941. M. E. és 3.940/1943. I. M. E. számú rendeletek). A rögtönbíráskodás kiterjed a gyilkosság elkövetésére irányuló szövetségre, valamint a fent megjelölt bűncselekményeik kísérletére, és a tetteseken felül a részesekre (BTK. 69. §.) is.
II. A polgári bűntetőbíráskodás körében a rögtönbíráskodás ez újabb kiterjesztéséről szóló hirdetmény kibocsátására, és a további eljárásra a 8020/1939. M. E. számú rendeletben, a honvéd bűntetőbíráskodás körében pedig a rögtönbíráskodás kihirdetésére (Khp. 437. §.), és a további eljárásra az 1912: XXXIII. törvénycikkbe iktatott katonai bűnvádi perrendtartás XXVI. fejezetében, (a 6510/1942. M. E. számú rendeletben, és a D. G.-hoz jelzésű szolgálati könyv 23. §-ában) foglalt rendelkezések irányadók.
(Forrás: Darabanth)
III. Felhívom a lakosságot, hogy a fentebb megjelölt bűncselekmények elkövetésétől tartózkodjék, mert a polgári és katonai bűntetőbíráskodás körébe tartozó minden olyan egyén, aki a jelen hirdetmény közzététele után a pécsi királyi törvényszék területén ilyen bűncselekményeket elkövet, rögtönítélő eljárás alá kerül, és halállal bűnhődik. Pécs, 1944. április hó 6-án. Kiss György s. k. a pécsi kir. törvényszék elnöke.”
Ez a rendelkezés is megmutatta, hogy világháborús helyzet volt akkor. Ezt tükrözte az április 16.-i szám „Betiltottak több politikai pártot” című, április 15.-i keltezésű, „A belügyminiszter feloszlatta a Magyar Cionista Szövetséget” alcímű központi rendelet-ismertetés is.
A 6. részben közöltem már ezt a címet, és ismertettem a betiltott politikai pártokat, vezetőikkel együtt, most a cikk folytatását közlöm, amely az indoklást tartalmazta, imígyen: „…az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló törvény alapján feloszlatta, további működésüket megtiltotta, és e pártoknak bárhol található vagyonát lefoglalta.
(Forrás: Szabó Ervin Könyvtár)
Az indoklás szerint ezek a szervezetek, illetve egyes tagjaik olyan irányú titkos tevékenységet fejtettek ki, amely az ország belső rendjét, külpolitikai helyzetét, és hadviselési érdekeit veszélyeztette. A belügyminiszter (Jaross Andor) a Magyar Cionista Szövetséget és a kötelékébe tartozó összes fiók egyesületeket, alakulatokat, valamint bármilyen néven működő cionista irányzatú szervezetet, mivel a szövetség alapszabályaiban lefektetett céljaikkal ellentétben az ország belső rendjének felforgatására, és a hadviselés érdekei ellen irányuló titkos tevékenységet fejtettek ki, és ezzel az ország külpolitikai helyzetét válságos irányba terelni igyekeztek, állambiztonsági okokból feloszlatta.”
Ha közlöm, hogy a szervezetet a zsidó állam megálmodója, a cionista politika megteremtője, maga Herzl Tivadar (1860-1904) alapította 1902-ben, mindjárt érthető lesz az ok…
De térjünk vissza a központi zsidó-ellenes rendelkezésekhez. Már többször hírt adtam a rádiókészülékekkel kapcsolatos közlésekről. Az április 23.-i számban szintén találunk ilyent „Újabb rendeletek a zsidók rádiójáról” címmel.
„A hivatalos lap április 21-iki száma közli a minisztérium rendeletét, amelynek értelmében bejelentési kötelezettség terheli mindazokat a zsidó és nemzsidó személyeket, akik 1944. március 22. után zsidó vagy zsidónak tekintendő személyektől rádió vevőkészüléket bármilyen címen megszereztek. A bejelentést 3 nap alatt kell megtenni az összes adatok fontos közlésével.
Egy másik rendeletben a honvédelmi miniszter a zsidó rádiókészülékek igénybevételét elrendelte. A harmadik rendeletben a kereskedelmi miniszter a zsidó tulajdonban lévő rádiókészülékeknek beszolgáltatását rendeli el. A rádiókészülékeket városban vagy községben a postahivatalnál kell beszolgáltatni. A rendelet ellen vétőket megbüntetik.”
(Forrás: Wikipédia)
Most rátérek ezek után a kisebb jelentőségű helyi ügyekre, de amint látható lesz, itt szintén vastagon tapasztalható a zsidó embertársaink elleni gyűlölet, kirekesztés, az embertelen rendeletek szellemében.
A lap április 21.-i számában található a „– Rendőrbírói ítélet a zsidó utazási tilalom megszegése, és a sárga csillag nem viselése miatt” című tudósítás.
„F. Gy. 19 éves szabósegéd, aki a Majláth utca (azóta lebontották az egész utcát) 25. szám alatt lakik, az egyik pécsi vendéglőben gyanúsan viselkedett, mire igazoltatták. Kiderült, hogy a kormányrendelet ellenére egyáltalán nem viselte a zsidó csillagot, és az utazási tilalmat is megszegte.
(Forrás: Fortepan)
Megmotozása során négy vasúti jegyet találtak a zsebében, a cipőjében pedig egy 100 pengőst. Beismerő vallomása után a pécsi rendőrség bűntető bírája az utazási tilalom áthágása miatt két hónapi elzárásra, a megkülönböztető jel nem viselése miatt pedig tíz napi elzárásra átváltoztatható 100 pengő pénzbüntetésre ítélte jogerősen, ezen felül internálását hozta javaslatba.
Ugyanakkor dr. F. L. 65 éves klinikai főorvost, mert a Megye u. 13. szám alatti orvosi műtőjében rendelési idő alatt nem tette fel a megkülönböztető zsidó jelzést, két hónapi elzárásra átváltoztatható 4000 pengő pénzbüntetésre ítélte a büntető bíró. A bűnösség megállapítása miatt dr. F. L. fellebbezést jelentett be, így az ítélet nem jogerős.”
Nézzük az április 25.-i lap „kis hírét,” mégpedig „Razziázzák a vagyonmentő zsidókat” címmel. „A (rendőrség) figyelemmel kíséri a zsidó vagyonok bejelentésére, és zár alá vételére hozott rendelet végrehajtását, és annak kijátszóit szigorúan meg fogja büntetni. A razziák során máris több zsidó lakásán tartottak házkutatást.
(Forrás: Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye)
Egyelőre egy bőrkereskedő, L. E. került őrizetbe, aki a békeévekből átmentett cipővásznakat akarta kivonni a bejelentés alól. Itt említjük meg, hogy a rendelet ellen vétők 6 hónapi elzárással, 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújthatók, elkobozzák az árut, és a vele szerzett illetéktelen nyereségnek kétszeresével is megbírságolják a rendelet kijátszóit, akiket minden esetben internálnak. Ugyanezek a büntetések természetesen nemcsak a zsidó kereskedőket sújtják, de azokat a keresztényeket is, akik a meg nem engedett vagyonmentésben hatékonyan részt vállalnak, vagy segédkezet nyújtanak, mint tettestársak.”
Nem csoda, hogy az előző zsidó tulajdonostól átvett üzlet reklámja is megjelent a hirdetmények között. A példa erre az április 15.-i lapszámban található. „Tisztelettel értesítem a nagybecsű közönséget, hogy özv. Engel Mórné Király u. 12. sz. alatti aranyműves-ékszerész üzletét folyó év április hó 1.-vel átvettem.
Vállalom mindenféle briliáns ékszer legmodernebb fazonírozását, hozott anyagból sport ás pecsétgyűrűk, arany és ezüst óratok készítését, továbbá mindenféle óra és ékszer javítását. Várva a nagybecsű közönség jóindulatú pártfogását és bizalmát, teljes tisztelettel Birgés János aranyműves és ékszerész, Király u. 12.”
Szóljon hozzá!