2009. június 26-27.
Az idén már harmadik alkalommal rendezték meg a Folk&Roll fesztivált, mely beharangozója szerint egyben tehetségkutató is. A második – esőmentes – napon az első naphoz hasonlóan négy zenekar négy felfogásban ötvözte a folkot és a rockot.
Csodás környezetben, a pécsi Bazilikával szemben felállított színpadon vette kezdetét a program. A Déva és az erdélyi Karra zenekar becsülettel teljesített, de ők inkább illettek a tehetségkutató mezőnybe az utánuk következő igazán profi kiállású belgiumi Follia és a pécsi Virrasztók mellett. Fenti megállapítás nem a zenéjük minőségére vonatkozik, hanem az összhatásra. A Déva a magyar rockzene legjobb ízeit felvonultató játékéval, élén az Avatarban is kiváló teljesítményt nyújtó billentyűs-énekesükkel és női énekkel fűszerezve játszotta a folkos rockmuzsikát. Az erdélyi Karra szintén fület melengető zenével állt elő, főleg amikor az utolsó két szám erejéig távozott a hegedűs, és színpadra lépett az öt perc alatt minden pózt bemutató másodgitáros, akivel enyhe stílusváltás keretében jófajta galoppozást sem nélkülöző heavy metalt játszottak.
A Follia nyolc muzsikusa – gitárosuk magyar – bő órás átszerelés után lakta be a színpadot, és minden kelléket felvonultattak, ami a vidám folkzenére jellemző: három hegedű, rengeteg egyéb hangszer között tangóharmonika, síp, dob és nádi hegedű adta a talpalávalót olykor a zenészek alá is. Igazi táncházas muzsika volt ez a szabd ég alatt, sok-sok vidám pillanattal és igazi profizmussal.
A Follia megmutatta a folk vidám oldalát, a főzenekari státuszban fellépő Virrasztók pedig a sötét oldalt. Halál- és halottkereső, -kísérő és -idéző kiállásukkal ezen a kissé borongós, esőláblógatós éjjelen nagyon hangulatosak voltak.
Mivel lemezbemutató koncertről volt szó, Az emlékezés órája című bemutatkozó lemezt kis híján végig eljátszották. És mondhatom igazán csodás ezeket a dalokat élő hegedűvel (Salamon Bea) és női énekhanggal (Papp Orsolya) viszonthallgatni. Scrofa, Szkrobek, Tomusin teljesítményére ezúttal sem lehetett panasz, de itt igazán a zene és a tálalás színpadiassága, ami miatt a közönség szépen összegyűlt a fesztivál záró koncertjére. Scrofa nyers énekmondását jól ellenpontozta Orsi népies metszésű énekhangja. Az élőben először hallott Basa Pista számtalan népi dallama és Bezsán Péter világháborús története szépen szállt fel az éjszakába. Természetesen a vaskos gitárriffek, az elektronikus hangzások és a tekerőlant hívei is örömmel távozhatnak egy-egy Virrasztók koncert után.
Valamennyi zenekart köszönet illeti, és további jó virrasztást kívánunk!
Szóljon hozzá!