A pécsi-baranyai zsidóság kálváriája 1944 tavaszán-nyarán a „Dunántúl” híradásai nyomán (51.)

A június 27.-i szám „Vitéz Endre László államtitkár a zsidóság világuralmi terveiről tartott előadást a rádióban” című hosszú cikk egy hó eleji, június 2.-i rádióelőadást közölt MTI hír alapján, amelyben az Endlösung (végső megoldás) hazai végrehajtásának kulcsfigurája „faji filozófus” szerepében tetszelgett. Ennek fölidézésében szintén az Arcanum Digitális Tudománytár volt segítségemre.

Endre László
(Forrás: Wikipédia)

„– A rádió világnézeti akadémiájában vasárnap délben dr. vitéz Endre László államtitkár előadást tartott a zsidóságról. Bevezetőjében kifejtette, hogy a krisztusi eszmék a zsidóságnak a világon való szétszóródását eredményezték, a zsidóság országa helyett diaszpórákban, és az egyes országokban gettókban elkülönítetten, a városokban. Erős fajiságát, vérének átörökítő képességét minden más fajtával szemben megőrizte, s gyűlöletével maga különítette el magát a nem zsidó népektől.

A zsidóság akkor, amikor számbeli és anyagi, majd később politikai megerősödése folytán befolyást nyer a társadalmak életének irányítására, szinte természetszerűleg teszi magáévá azt a gondolatot, hogy a világ javait, és a nemzsidó népeket a saját uralma alá kényszerítse. Ez a zsidó világuralmi gondolat alapja. Amíg más népek erkölcsi erejükkel, a szervezőképességükkel, katonai bátorságukkal – biztosították maguknak a világ egy részének uralmát, a zsidóság ravaszsággal, vallási tanításainak szándékos félremagyarázásával, saját tömegeinek misztikus fantáziálásával, és a nem zsidó népek nemesebb erkölcsi felfogásának kihasználásával törekedett arra, hogy ezt a világuralmat a maga részére biztosítsa.

Terveinek végrehajtásához nemzsidó társadalmi rétegek és erők sorompóba állítására is szüksége volt. Egyik legalkalmasabb eszközül (sic!) kínálkozott a szabadkőművesség. A szabadkőművesség, amíg a zsidókat távol tartotta tagjainak sorából, valóban inkább nemes célú és jótékonyságot gyakorló szervezet volt. A zsidóság behatolása azonban fokozatosan zsidó vallási szimbólumokkal telítette a szabadkőművesség szertartásait is.

A páholyok jóhiszemű nemzsidó tagjai lelkileg zsidó befolyás alá kerültek. A szabadkőművesség létszáma azonban csekély volt, azért volt szüksége a zsidóságnak a szociáldemokrata elv felállítására, ez a zsidó (Karl) Marx és (Friedrich) Engels megfogalmazásában tipikusan zsidó találmány.

 

Két világháború zsidó érdekből

A zsidóság uzsoraüzleteivel és államközi hitelműveleteivel hatalmas anyagi erőt biztosított magáénak. Hogy világuralmi céljait megvalósíthassa, szüksége volt a keresztény egyházak és az erős államhatalom tekintélyelvének lerombolására. Ezért volt szüksége forradalmakra.

Az első világháborút is a zsidó (Gavrilo) Princip golyója indította el a belgrádi szabadkőművesek utasítására. Az orosz forradalmat is Amerika zsidó bankárai finanszírozták. A belső front megbomlasztását is a zsidó Northcliffe-sajtó és a magyarországi zsidó sajtó propaganda hadjárata végezte.

Hatalmának stabilizálását a párizskörnyéki békék rendszerével, és az új zsidó világuralom alkotmányát jelentő Nemzetek Szövetsége segítségével akarta elérni. Észre kellett vennie azonban, hogy ha a nemzetiszocialista Németország katonai téren megerősödik, elkerülhetetlen a zsidósággal való leszámolás. Ezért volt a népszövetségi politika célja (Adolf) Hitler uralomra jutása óta Németország megsemmisítése. A második világháborúnak azért kellett kitörnie, hogy eltávolítsák a zsidók világuralmi törekvéseinek útjából az akadályokat.

Nekünk nem volt szükségünk német példára, hiszen amikor kormányzónk 1919-ben a nemzeti hadsereg fővezére volt, felismerte a zsidó világveszedelmet, és a szegedi gondolatban elsőbbséget biztosított nekünk ezen a téren Európa valamennyi nemzete között. Március 19-én nem történt más, mint visszakaptuk önrendelkező jogunkat, amelyet annak idején Trianon és a Népszövetség vett el tőlünk. – Mi és a zsidók két külön világban élünk.

A zsidó Isten országát a földön keresi, a vagyonban, az élvezetekben és a hatalomban. Mi Isten országát a túlvilágban hisszük. Nemes életfelfogásunk, lovagias gondolkodásunk, áldozatkészségünk, tekintély tiszteletünk, a nők iránt való tiszteletünk nemcsak kereszténységünkből, hanem sokban még ősi hitünkből származik, tehát faji adottságainkban gyökerezik. A zsidóság azonban csak gyengeséget lát lovagiasságunkban és magas erkölcsi felfogásunkban, alkalmas eszközt hatalmi céljainak keresztükvitelére.

Erkölcsi feltételeink annyira különbözőek, hogy felettük nem ítélkezhetünk ugyanazon elvek és törvények alapján, amilyeneket saját véreink számára alkotunk. Egy tőlünk kivándorolt Kaufmann nevű amerikai zsidó a német népnek sterilizáció útján való lassú kiirtását ajánlotta a demokrata hatalmaknak – győzelmük esetére. Vajjon (sic!) a ’kifinomult lelkiségű’ zsidóság ugyanezt a sorsot szánja-e önmagának – a mi győzelmünk esetére?

Egy bizonyos: elsősorban a zsidóságnak kell arra törekednie, hogy a zsidó-kérdés megoldása megtörténjék, mert különben rajtunk kívülálló okokból visszavonhatatlanul és kérlelhetetlenül bekövetkezik a zsidóságot nagyon komolyan fenyegető veszély, amelyet pedig egyetlen európai kultúrember sem helyesel.”

Ungvári zsidók deportálása (Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Kárpátaljáról jelent meg hír a június 24.-i számban, MTI-hír alapján, június 23.-ra dátumozva, „Átvizsgálják az ungvári zsidók könyvtárait” címmel. „Dr. Bosnyák Zoltán, a Zsidókutató Intézet igazgatójának megkeresésére Ungvár és Ung vármegye főispánja elrendelte az ungvári zsidó rabbik lakásán, és az ungvári kitelepített zsidók elhagyott lakásaiban található héber könyvek összegyűjtését és átvizsgálását.

E munka során a három ungvári rabbi lakásán több ezer kötetes, rendkívül értékes és régi könyveket tartalmazó könyvtárakat találtak, a zsinagógában pedig 13 kutyabőrre írt, művészi kivitelű thora tekercset.”

Most pedig központi rendelkezés következik, „Az orvosi kamarába zsidót felvenni nem szabad” címmel, a június 23.-i számban. „– A hivatalos lap június 23-i száma kormányrendeletet közöl a zsidók orvosi gyakorlatáról és orvoskamarai tagságának szabályozásáról. A rendelet értelmében a zsidó orvosok csak zsidó személyeket gyógykezelhetnek.

E rendelkezés nem vonatkozik az elsősegélynyújtás esetére, és a honvédelmi munkakötelezettség címén igénybe vett zsidó orvosi tevékenységére. A rendelet értelmében a zsidó orvos köteles az utcán, a kapualjban, a lépcsőházban, vagy a rendelő bejáratánál elhelyezett névtábláját szembetűnő zsidó csillaggal megjelölni.

Az orvosi kamarába zsidót felvenni nem szabad. Az orvosi kamara névjegyzékébe a jelen rendelet hatályba lépése előtt behelyezett zsidó orvosok az orvosi kamarában semmiféle tisztséget nem viselhetnek, és kamarai választójogukat sem gyakorolhatják.”

Városi rendelkezésekkel folytatom. A „– Zsidó felek fogadása a hivatalokban” című hírt a június 23.-i szám „kis hírei” között találjuk. „A zsidók bevásárlásának idejét 11-1 órában állapította meg az illetékes hatóság. Egyes hivatalok ezt a rendelkezést úgy értelmezték, hogy zsidó ügyfeleket csak fenti időben fogadhatnak, és ügyeiket csak 11 és 1 óra között intézhetik.

A város zsidók ügyeivel foglalkozó hatósága felhívja a közönség figyelmét, hogy a fenti idő csak a bevásárlásokra vonatkozik. Hivatalokban, amennyiben azok hivatalos ideje megengedi, bármikor fogadhatók zsidó ügyfelek.”

Keresztes-Fischer Ferenc (Forrás: MNL Baranya Megyei Levéltára)

Június 24.-én pedig a „– Zsidó cég üzletébe vállalati vezető kijelölése” cím alatt közöltek rendelkezést. „Pécs szabad királyi város polgármestere a Lőwy Testvérek pécsi cég Ferenciek utca 3. szám alatti női és gyermek konfekció üzletébe vállalatvezetőként Kollmann Jánosné és Kniepl Mária pécsi lakosokat jelöli ki.”

Imrédy Béla miniszter, egyben pécsi országgyűlési képviselő „elszabadult.” A június 24.-i számban jelent meg tudósítás ezzel a címmel, alcímmel, közcímmel: „Vitéz Imrédy Béla: Jön az új világ, a jobb kor, a győzelem, de addig számunkra nem lehet más gondolat, más akarat, más törvény, csak egy: a harc! – A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség budapesti nagytábora lelkesen ünnepelte a Kormányzó Urat – Győzelem vagy halál! – ez a jelmondatunk.”

Június 25.-én a belügyminiszter újabb beszédét idézte a lap ezzel a címmel, alcímmel, közcímmel. „Vitéz Jaross Andor: Ma egy új Magyarországot építünk – A belügyminiszter rádióbeszédet intézett az amerikai magyarokhoz, akiket új otthonnal vár vissza a szülőföld – Az angolszász terrortámadások megerősítették a magyarság közösségi tudatát és győzelmi akaratát”

Idézet a beszédből: „…– Ti annak idején más Magyarországot hagytatok el. Ma egy új Magyarországot építünk ki. Mi most visszaadjuk a magyaroknak azt, amit a Galíciából bevándorolt zsidók megszereztek. Lehetőségeink természetesen nem olyan nagyok, mint távol Amerikában, de valóságos magyar otthonná akarjuk átépíteni ezt az országot… Honvédeink csodálatos bátorsággal védelmezik földünket a Kárpátokon túl. Biztonságunkat az európai védelem keretében magunk szolgáljuk…”

Közben a Sztójay Döme-kormány leszámolt a jobb oldali ellenzékével is. A június 21.-i szám „kis hírei”- ből tudták meg a pécsiek – már aki türelmes és jó szemű volt –, hogy Kállay Miklós volt miniszterelnököt, Keresztes-Fischer Ferenc volt belügyminisztert, Laky Dezső egyetemi tanárt, volt közellátásügyi minisztert és Somogyvári Gyula országgyűlési képviselőt, a rádió volt igazgatóját kizárták a Magyar Élet Pártjából…

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.