A nőknek különleges szemük van, legalábbis máshogy működnek, mint a férfiaké. Nem csak arról van szó, hogy másként látják a világot, hanem…. de.
Vegyük például a hétvégi takarítást, amikor a nő megkéri a férfit, hogy porszívózzon fel, mert akkora por van a szobában, mint egy ásatáson. A férfi pedig nekiáll porszívózni, közben folyton-folyvást azt kérdezi magától, hol van itt a por? Mert por az nincs, legalábbis nem látja. Gyári tiszta padlón és makulátlan szőnyegen húzogatja a porszívót.
Bezzeg abban a régi agglegénylakásban! Ott megérte porszívózni. Félévenként. (Egy átlag férfinak hathavi pormennyiség tűnik csak fel.) Hiába, ott nem porcicák, hanem egyenest pororoszlánok korzóztak a padlón. Igazi lovagi torna volt ez a javából! Ott igazi diadal volt takarítani. Ám a közös lakásban?! Csak a nő látja a port.
Vagy egy másik példa: egyik reggel azt kérdi a nő a férfitól: jaj, mi van az orrodon?! Mi lenne?! Semmi. Persze, igen: van ott valami csípés, pattanás vagy efféle, de egy férfi megszokta már, hogy ezek a pattanások, csípések megjelennek, aztán eltűnnek. Teszem azt leszáradnak, eltüntetik őket a természeti erők: leveri az eső, elfújja a szél vagy esetleg minden ok nélkül lerohadnak. Egy férfi ilyet észre se vesz. Bekenni csak két nap múlva engedi, mikor már csak az egyik szemére lát, mert az orrán lévő pattanás miatt akkora a holttere, mint egy gőzmozdonynak.
Egy dolgot nem látnak a nők. A férfi sörhasát. Na, azt nem. (Főleg a friss házasoknál fordul elő ez a jelenség.) A férfi azt látja, hogy akkora a hasa, mint egy söröshordó, mint egy bojler, mint a fent említett gőzmozdony! Egy ajtón sem fér ki! Egy falu épülhetne a hasára! Ám a nő (friss házas) mindig azt hajtogatja a férfinek: nincs is hasad! A nő a hasat nem látja. Vagy csak nem akarja.
Szóljon hozzá!