A parlamenti bizottság a magyarországi jogállamiságot érő tartós fenyegetésekre és a közös értékek folyamatos romlására figyelmeztetett szerdán, és ismét cselekvésre szólította fel az EU-t. Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 51 szavazattal, 21 ellenszavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el a második időközi jelentést a 7. cikk szerinti eljárásról, amelyet a Parlament 2018-ban indított. Az EP-képviselők a Tanács lépéseinek hiányában áttekintették a 12 aggályos területet.
Ideje áttérni a megelőzésről a szankciókra
Az EP-képviselők hangsúlyozzák, hogy az Unió értékeit és jogrendjét fenyegető helyzet tovább romlott, megjegyezve, hogy a Tanács tétlensége is hozzájárult ehhez. Kijelentik, hogy Magyarország „hibrid választásos autokráciává” vált, és ismét felszólítanak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 2. bekezdése szerinti eljárás elindítására. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta legutóbbi indítványára is hivatkoznak, amely megerősíti, hogy kötelezettségszegési eljárás indítható olyan esetekben, amikor „egy érték tagadása, amelyből más uniós jogsértések gyökereznek”, és sürgetik a Bizottságot, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, amennyiben a Bíróság megerősíti az érvelést.
Számos aggasztó trend és fejlemény
Az európai értékekre vonatkozó aggályokkal kapcsolatban az EP-képviselők a következőkre hívják fel a figyelmet:
- az uniós szerződésekkel és a jogi doktrínával ellentétes, a Kúria által hozott az uniós bírósági ítéletek felülvizsgálata;
- a korrupció és a választási integritás közötti kapcsolat, beleértve a klientúra-hálózatokat;
- az Integritási Hatóság előtt álló tartós akadályok, amelyek potenciálisan veszélybe sodorhatják a Magyarországnak járó uniós források egészét;
- a bírói függetlenség, valamint a Bizottságnak a kohéziós alapok egy részének felszabadításáról szóló, a Parlament által megtámadott döntése, továbbá az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletei végrehajtásának szisztematikus megtagadása; és
- annak biztosítása, hogy nem fosztják meg az uniós források végső kedvezményezettjeit a pénzügyi támogatástól, ideértve a civil társadalmat is.
Egyéb ügyek közé tartoznak, hogy a kormány szisztematikusan gyengíti az Országos Bírói Tanácsot, nem védi megfelelően a polgárok jogait, fenyegeti a tudományos élet szabadságát, illetve további problémák a politikai indíttatású üzleti gyakorlatok, az állami hirdetések kormánybarát médiumoknak történő leosztása, valamint a Pride felvonulások de facto alkotmányos tilalma.
A jelentés elítéli, hogy Magyarország rendszeresen használja vétójogát a Tanácsban befolyásgyakorlásként, valamint a költségvetési eszközök tranzakciós jellegű felhasználását és, hogy a joghézagok kihasználása potenciálisan lehetővé teszi a magyar kormánynak, hogy megkerülje a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet korlátozásait. Megjegyzi emellett a Bizottság vizsgálatát az EU intézményei elleni állítólagos magyar kémkedés ügyében is.
A jelentéstevő szerint
Tineke Strik (Zöldek, Hollandia) jelentéstevő elmondta: „A Bizottság és a Tanács határozott fellépésének hiánya Magyarországgal szemben a demokrácia és a jogállamiság folyamatos leépüléséhez vezetett. Magyarország mára egy hibrid választásos autokráciává vált. Az EU nem engedheti meg, hogy ez így folytatódjon. A Tanács további késlekedése sértené azokat az értékeket, amelyek védelmét hirdeti.”
A következő lépések
A Parlament egésze a november 24–27-i plenáris ülésen vitázik és szavaz a jelentésről Strasbourgban.
Szóljon hozzá!