„Budapest legnagyobb értékű művésznőjét sikerült Fodor (Oszkár) igazgatónak egyetlen vendégszereplésre megnyerni.”
Már többször volt szó arról, hogy a Pécsi Nemzeti Színház rutinos igazgatóinak bevált gyakorlata volt híres – többnyire fővárosi – vendégszereplőket hívni, hogy „élőben” ismerje meg őket a színházunk közönsége, és telt házas előadásaival a színház bevételeit is növelje egyúttal. Most is Fodor Oszkár (1880-1950) élt ezzel a lehetőséggel.
Éles szemét, rutinját, szakmaiságát, országos tekintélyét az is bizonyította, hogy Bulla Elma első nagy hazai sikerében, „A vallomás” című 3 felvonásban, 6 képben előadott színművében, amelyet Maar Frank álnéven Meller Rózsi (1902-1960) – Heller Ágnes (1929-2019) nagynénje – írt német nyelven (fordította Bálint Lajos /1886-1974/) szerepelt – egyetlen alkalommal.
Ezt a színművet a Pécsi Nemzeti Színházban csak 1936-ban játszották Bende László (1895-1980) rendezésében – és szereplésével –, az előadások dátumai: január 2-3, 6 (délután), 13, 15 (délután) voltak, felújításként pedig egyetlen alkalommal, október 10.-én délután adták még elő. Ehhez jött Bulla Elma egyszeri vendégjátéka május 20.-án. (Itt meg a dátum-egyeztetés sikerét kell kiemelnünk.) Ne felejtsük el ugyanis, hogy az ilyen jogosan „fölkapott” színésznőért sokan versengtek akkortájt, ezért is volt nagy dolog Fodor Oszkár részéről, hogy az akkori pécsi közönég is láthatta őt.
Az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével ezúttal tehát Bulla Elma (1913-1980) első, 1936-os pécsi vendégszereplésének újság-dokumentumai kerülnek sorra – a kor egyik divatos helyi napilapja, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) számai alapján, amelyek a sajtóorgánum „Színház,” illetve „A színházi iroda hírei’ rovataiban jelentek meg.
Május 17. vasárnap: „Bulla Elma a Pécsi Nemzeti Színházban” volt a cím. „Budapest legnagyobb értékű művésznőjét sikerült Fodor (Oszkár) igazgatónak egyetlen vendégszereplésre megnyerni. Ezúttal a pécsi közönségnek jut az a gyönyörűség, hogy Bulla Elmát egyik legszebb szerepében, a Vallomás főszerepében élvezhesse. Ezt, az évad legnagyobb érdekességű vendégszereplését kellemes meglepetésnek szánta Fodor igazgató az idény végére.
A Vallomás Bulla Elma vendégfelléptével szerdán este kerül színre. A Bulla-vendégjátékéra a tisztelt bérlők jegyeiket kedden délelőtt 11 óráig szíveskedjenek a pénztárnál kiváltani.”
Május 19.: „Bulla Elma vendégfelléptével – Vallomás” Ezt választották címnek. „Bulla Elma új csillag a színészet egén. Egyben a legragyogóbb, akit csak nagy áldozattal, sok utánajárással lehetett egyetlen vendégjátékra lecsábítani a pécsi színpadra. Szerdán este a Vallomás főszerepében ad ízelítőt abból a nagyszerű művészetből, amely Bulla Elmát egyszeriben a hősnők hősnőjévé avatta.
Ezt az előadást boldog örömmel prezentálja Fodor igazgató a pécsi közönségnek, mert hiszen Bulla Elma monumentális művészetével ismerkedik meg, akinek nevét rajongó lelkesedéssel hangoztatják a lapok, s megismerni vágyva vágyik az ország közönsége. Bulla Elma vendégjátékéra a tisztelt bérlő közönség jegyei csak kedden, azaz ma délig állnak rendelkezésére.”
Május 20. „Bulla Elma vendégfelléptével – Vallomás” ismét ez lett a cím. „Frank Maár (sic!) megrázóan érdekes színjátéka, a Vallomás kerül színre ma, szerdán este Bulla Elma, a fővárosi színházi világ ragyogó új csillagának felléptével. Szinte hihetetlennek tartotta közönségünk, hogy Bulla Elmát sikerült megnyerni egy esti vendégszereplésére, hiszen Bulla Elma neve ma országos fogalom, aki a főváros legnépszerűbb művésznője, s akinek vendégjátékra ideje – sikereinek tetőfokán – alig akad.
De minden akadályon keresztül – a Belvárosi Színház szívességéből – sikerült erre az egyetlen egy estére Bulla Elmát lehozni, s a Vallomás színjátékban ennek az ifjú színésznőnek monumentális művészetét megismertetni a pécsi közönséggel. A mai est az év legforróbb színházi estjének ígérkezik. Jegyek már csak mérsékelt számban állnak a közönség rendelkezésére, ezért ajánlatos még délelőtt igényelni jegyeket.”
(Forrás: Kitervezte.hu)
Május 21. „Bulla Elma vendégjátéka a ’Vallomás’-ban,” így változott most a cím az előadásról szóló méltatásnál, amelyet a talányos szignójú „kj.” aláírással közölt a lap. „A magyar drámai színjátszás egyik legnagyobb büszkeségének, Bulla Elmának vendégjátéka avatta kimagasló művészi eseménnyé a színház ma esti előadását. Bulla Elme feltűnése, túlzás nélkül, határkövet jelent az utóbbi évtized magyar színészetének történetében. Új stílust, új színeket honosított meg ez a légies finomságú, érdekes színésznő a kissé tespedésnek indult magyar színjátszásban.
A külföldi világsztárok közül leginkább a nagy német drámai színésznőre, (Elisabeth) Bergnerre emlékeztet. Nem utánozza Bergnert, csak külső adottságaik, lelkiviláguk színpompás skálájának azonossága az, ami egymás mellé helyezi ezt a két pompás színésznőt. Nehéz lenne meghatározni azt, hogy mi Bulla Elma példa nélküli sikerének, meteorszerű feltűnésének titka.
Alacsony, jelentéktelen külsővel bír, arca sovány, mindenben homlok egyenesen ellenkezője annak, amit feltűnéséig külsőségekben egy drámai színésznőtől elvártak. Amint megszólal azonban, minden tüneményes sikerének megtaláljuk magyarázatát.
Ebben a törékeny, szinte légies fizikumban perzselő, megával ragadó drámai erő lakozik. Egy szavával, leheletszerű sóhajával, szemének egy pillantásával életet varázsol a holt betűkbe. Kitűnő, briliáns, fölényes tudású színésznő, akiről joggal állapította meg Felix Salten, a nemrég Budapesten járt világhírű bécsi kritikus, hogy felveszi a versenyt a legnagyobb világmárkákkal, akire nemcsak a magyar, de az egyetemleges európai színészet is büszkeséggel tekinthet.
(Forrás: Wikipédia)
Meller Rózsi nagysikerű színjátéka, a ’Vallomás’ női főszerepét játszotta ma este színpadunkon ez az istenáldotta színésznő. Nem is helyes talán a megállapítás, hogy játszotta, hiszen átélte, átszenvedte az érzéseknek olyan viharzásán keresztül, ami a lélek legmélyén ragadta meg a közönséget. Alakítása csupa megkapó érzés, perzselő, lángoló nőiesség.
Odaadó, önfeláldozó szerelmének és kétségbeesésének hangjai egyaránt lenyűgözőek. Rekedtes, fakó orgánuma kiszínesedik, és magával ragadó, meleg drámaiasság fűti át, lélekbe markoló sikolyát akkor is a fülünkben halljuk még csengeni, amikor briliáns művészi teljesítménye után összecsapódott már a függöny.
A színházat zsúfolásig megtöltő közönség magafeledt (sic!) lelkesedéssel fogadta a ritka művészi produkciót, és meleg, szívből jövő ünneplésben részesítette Bulla Elmát, akit az előadás többi szereplőivel, Bende Lászlóval, Danis Jenővel, Vass Irmával, Oroszlán Györggyel és Majthényi Gabival együtt ismételten szólított a lámpák elé.”
Ez lehetett az egyik felejthetetlen este a Pécsi Nemzeti Színház történetében. De nem maradt Bulla Elma-élmény nélkül a pécsi közönség később sem. Pécsre ismét 1941-ben jött, mégpedig olyan neves vendégművészek, mint a városunkból indult Páger Antal (1899-1986), és a híres színész-dinasztia egyik ragyogó csillaga, ifj. Latabár Árpád (1903-1961) után. Ezt a sikerét azonban már egy másik írásomban idézem majd föl…
A pécsi előadások adatait a Futaky Hajna (1927-2011) által szerkesztett, „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával (1895-1949)” című, két kötetes művéből vettem, amely az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában látott napvilágot 1992-ben.
Szóljon hozzá!