2025-ben a Magyar színház-, film- és táncművészet kategória Prima Primissima Díját Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész kapta meg.
Pécs egyik legkedveltebb színésznője Nagykanizsán született, tizenéves korában kezdett a színészettel foglalkozni, amikor egy helyi amatőr színjátszó csoport tagja lett. 18 évesen kapott szerződést Kaposváron, ahol öt éven át főként operettek és zenés vígjátékok szubrett szerepeiben láthatta-hallhatta a közönség. Pécsi pályafutása 1963-ban kezdődött, kezdetben főként operettek szubrettjeként ért el sikereket a város korabeli ünnepelt sztárjainak, mint Faludy László, Mester István, Péter Gizi és ifj. Latabár Kálmán oldalán. Vári játékstílusa eltért a kor operettes hagyományaitól és meggyőződése volt, hogy ő nem klasszikus szubrett alkat, amelyet a szakmában leginkább a tűzről pattant, harsány, önfeledten vidám jelzőkkel illettek. Gyakori partnere volt a magyar filmekből is ismert Mendelényi Vilmos, akivel egy idő után elválaszthatatlan és népszerű színpadi párost alkottak. A színház mellett szinte nem volt olyan társadalmi esemény, ahol nem együtt léptek volna fel. 1978 és 1988 között élettársak voltak. Az operettek és a zenés vígjátékok mellett a magyar zenés színházban egyre nagyobb teret nyert a musical, Vári Évát is számos produkció, köztük a My Fair Lady vagy a West Side Story szereplőjeként is ünnepelte a közönség.
Az 1970-es években úgy érezte, lassan kezd kiöregedni azokból a mondatokból, amelyekre a kissé sematikus operettek librettója épül, váltani szeretne. Igazgatóját arra kérte, adjon neki bizonyítási lehetőséget prózai szerepekben is. Nógrádi kikötését, hogy a színészi ranglétra aljáról kell indulnia, akár néhány mondatos szerepekben, Vári elfogadta. Olyan pályatársnők között kellett érvényesülnie, mint Pásztor Erzsi, Tímár Éva vagy Tordai Teri, akik ezekben az években a pécsi társulat tagjai voltak. A közönsége számára furcsa volt, hogy az addig a színlapok tetején szereplő kedvencük neve alulra került. A zenés szerepek viszonylag gyorsan jött sikere ellenére Várinak a főiskola hiányával is meg kellett küzdenie. Többször nyilatkozta, hogy miután nem végzett színművészeti főiskolát, folyamatosan egyfajta bizonyítási kényszert érzett, monomániásan mindent a színháznak rendelt alá, mert a színészet elsajátítható részét neki a főiskola helyett a színházban kellett megtanulnia. Szerepeinek megformálásához nagy segítséget nyújtottak a politika által 1965-ben büntetésből Pécsre helyezett Sík Ferenc rendezői instrukciói is. Karizmatikus egyénisége és szakmai tanácsai Várit szerepeinek egyre szélesebb és sokrétűbb megformálására ösztönözték, a színésznő azóta is egyik meghatározó mestereként tekint rá. Szegvári Menyhért, aki az 1970-es évektől kezdve dolgozott a pécsi teátrumban, először mint fiatal színész, majd rendező és főrendező, így nyilatkozott Vári Éva és Sík Ferenc munkakapcsolatáról: „Ő volt az életemben az egyetlen rendező, aki magas színvonalon a színészeiből dolgozott. Ha valakiben észrevette, hogy mást csinálna az adott jelenetben, mint amit ő kért, azonnal leállt és kérte, követelte, hogy mutassa meg, mit szeretne. Ezért lettek az előadásai annyira sokszínűek és egyúttal a színészek sajátjai is. Vári Èva ötletei pedig naná, hogy belekerültek, hiszen ontotta őket. Az ő színészei utána sem adták fel a saját megoldások utáni vágyukat. Vári a legkevésbé. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy Váriból Sík Feri miatt lett, ami lett. A legnagyobb magyar színésznők egyike!” Spiró György, Páskándi Gáza, Tamási Áron, Illyés Gyula darabjaiban emlékezetes alakítások sorát nyújtotta.
Az 1980-as években olyan színpadi partnerekkel játszott, mint Sipos László, Kulka János, Lang Györgyi, Bánky Gábor és Gergely Róbert. Egymást követték a nagyobb lélegzetvételű musical főszerepek és drámai hősök érett szerepformálása. Vári Évát ekkor már szakmája egyik legjobbjaként tartják számon, 1984-ben megkapta a Jászai Mari-díjat. Pályafutásának fontos mérföldköve Josie szerepe Nell Dunn Gőzben című színművében – az 1985-ös premier után az előadás évekig volt műsoron a budapesti és pécsi színpadokon. Az 1989. áprilisi érdemes művészi kitüntetését követően Edward Albee Nem félünk a farkastól Martha szerepe következik, a pécsi társulat új direktora, Lengyel György rendezésében.
Pécsen „minden idők egyik legkedveltebb” sztár-színésznője volt, s az országos és a szaklapokból sokszor tucatnyi elragadtatott kritikája jelent meg. Ennek ellenére – filmes és televíziós karrier híján – a főváros és az ország közönsége jóformán nem ismerte. Két évre a nyugdíj-korhatártól, az 1993/94-es évadtól az 1991-ben alapított Budapesti Kamaraszínházhoz szerződött. Borongós jóslata ellenére a fővárosi sikereiért (pl. Cigánykerék, Vértestvérek, Piaf-musical, Piaf-est, Jó éjszakát, Mama! Rose, Harold és Maude, Hat hét, hat tánc) és a Pécsi Harmadik Színházban vendégként játszott szerepekért (Boldogtalanok – Húberné, Tóték – Mariska, Kvartett – Feleség, Macskajáték – Orbánné) megkapta a Kiváló Művész címet és a Kossuth-díjat. 2004-től pedig, a köztévé hat évadot megért Életképek c. sorozatának Viola szerepében országszerte rengeteg sorozatkedvelő néző megismerhette végre az utóbbi 50 év egyik legnagyobb magyar színésznőjét.
Miután a Budapesti Kamaraszínházat 2012-ben megszüntették, szabadúszó lett, játszott a Pesti Színházban, a Belvárosi Színházban, majd öt évvel később, 2017-ben visszaköltözött Pécsre. A Pécsi Nemzeti Színházba a Boeing Boeing előadásban tért vissza, majd 2018-ban következett a Pécsi Harmadik Színházban A szent család, az Anya színészt-próbáló főszerepével. 2021-től ismét játszik a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol Csiky Gergelyː A nagymama című színdarabjának a főszerepét játszotta, mostanában pedig a mai napon, december 6-án bemutatott, Hárman padon című előadásban láthatja a közönség.
Szóljon hozzá!