Kabos Gyula (1887-1941) az 1930-as évek közepén már pályája csúcsán járt. Nem csoda, ha sok vidéki színház is versengett azért, hogy vendégszereplésre hívja őt. A pécsieknek ez 1935 elején sikerült. Erről szól ez az írás – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével.
Elsőként a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) 1935. február 28.-i számának híradásába „kukkantsunk bele.” Ezt olvashatjuk a „Színház” rovat „A színházi iroda hírei” részében: „Kabos Gyula filmkomikus kétnapos vendégjátéka. Fodor (Oszkár) igazgató már régebben beígérte Pécs közönségének Kabos Gyula, a legnépszerűbb, s most már világszerte kedvelt filmkomikus (!) vendégszerepeltetését, de a művész rendkívüli fővárosi elfoglaltsága miatt ez eddig lehetetlen volt.
Fodor igazgató, aki ez ügyben éppen most Budapesten tartózkodik, tegnap délelőtt telefonon közölte Fodor Elek helyettes igazgatóval, hogy: ’Kabos Gyula jön!’ Kabos Gyula szombaton délben autón érkezik Pécsre, és vasárnap éjjel, az előadás után azonnal robog is vissza a fővárosba, hogy hétfőn reggel már ott próbálhasson.
A Meseautó stb. filmek komikus fejedelme két darabban játszik: szombaton este és vasárnap délután 3 órakor a Nápolyi kaland operettben, vasárnap este fél 9 órakor pedig az Egy csók és más semmi operettben. A Kabos-előadásokra a bérlő közönség szelvényei (pénz) ráfizetéssel érvényesek. A jegyigényléseket péntek déli 12 óráig fogadja csak el a színházi pénztár. Mindhárom Kabos-előadás egyformán mérsékelten felemelt helyárakkal megy.”
Hasonló cikk jelent meg a másik neves helyi napilap, a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) 1935. február 28.-i számában is, amely azt tükrözte: a két napilapot egyszerre tájékoztatták, mégpedig kísértetiesen hasonló szöveggel, amit közöltek is – meg is látszik a hasonlóságon!…
Ha átlépünk a március hónapba, a „Dunántúl” 1935. március 1.-jei, pénteki számában közöltekkel kell kezdenem. „Kabos Gyula – a legnagyobb magyar filmkomikus szombaton és vasárnap lesz vendége a pécsi Nemzeti Színháznak (sic!). Nehéz probléma volt az igazgatónak Kabos Gyula, a legnagyobb és legnépszerűbb magyar filmkomikusnak ’kiemelése’ hatalmas fővárosi elfoglalatosságából, de szerencsére autó áll rendelkezésére, és így a szombat esti Nápolyi kaland előadására feltétlenül berobog ez a kiváló művész, hogy a vasárnap esti Egy csók és más semmi előadása után gyorsan visszarobogjon a hétfő délelőtti fővárosi próbájára.
Kabos Gyulát nem kell külön bemutatni a pécsi közönségnek. Az Emmy, Lila ákácok, Meseautó országosan népszerű filmkomikusa ezúttal személyesen jelenik meg a pécsi színpadon, hogy megszázszorozza (sic!) művészetével, aranyhumorával azokat a hatásokat, amiket a filmeken kiváltott.
Kabos Gyula érkezésének hírére csütörtökön reggel, a korai órákban a közönség már megostromolta a pénztárt, és éppen ezért a Kabos-előadásokra a jegyeket csak péntek délig tarthatja fenn a pénztár a bérlő közönség részére. A szelvénybérletek eddig az időig (pénz) ráfizetéssel érvényesek. Kabos Gyula – hogy a vidék közönsége és a pécsi délutáni közönség is gyönyörködhessék kedvenc filmművészében – vasárnap délután 3 órakor is eljátssza híres szerepét a Nápolyi kalandban.”
Ha a „Pécsi Napló” 1935. március 1.-jei hasonló rovatában közölteket nézzük, kísértetiesen hasonló sorokat találunk. Ezért ezeket most nem idézem. Helyette a lap március 2.-i számát veszem ide. „Kabos Gyula – kétnapos vendégjátéka ma este a Nápolyi kaland előadásával veszi kezdetét. Vasárnap délután 3 órakor ismét a Nápolyi kaland operett van műsoron Kabos Gyulával, és vasárnap este fél 9 órakor az Egy csók, és más semmi dr. Sáfrány szerepében már búcsút is vesz tőlünk Kabos Gyula.
Az a hatalmas érdeklődés, amely Kabos Gyula jöttét megelőzte, azt igazolja, hogy ezúttal csakugyan megérezte Fodor igazgató, hogy melyik fővárosi művész az, aki legjobban érdekli a közönséget. Kabos Gyulát e pillanatban szombat és vasárnapra a budapesti Városi Színház transzparenseken hirdeti, és a budapesti publikum nem tudja, hogy az a kedvence, akiért vasárnap tolongani fog a Városi Színház előcsarnokéban, azokban a pillanatokban a pécsi Nemzeti Színházban vendégszerepel.
A következő új darabjának Andrássy úti Színház próbái Honthy Hannával és Kabos Gyulával a főszerepekben éjjel-nappal lefoglalják Kabos Gyula idejét is, és hogy mégis ezt a két napot Pécs városának áldozhatja, ezt főleg annak a sok levélbeli megkeresésnek is köszönhetjük, amellyel a Meseautó sikere után a pécsiek ezt a rendkívüli művészt megajándékozták. Annyi bizonyos, hogy nem mindennapi élmény lesz szemtől szembe látni a magyar filmjátszásnak ezt a külföldön is elismert nagy tehetségét.” Hasonló írás jelent meg a „Dunántúl” március 2.-i számában is.
A „Dunántúl” 1935. március 3.-i számában – amikor már az első előadás értékelését találjuk itt – érdekes hasonlatot olvashatunk. Nézzük. „Kacagóest a pécsi színházban” volt a találó cím, az aláírás pedig a talányos ”K.” jelzés. „Kabos Gyula, a magyar Chaplin (!) szombaton este a Nápolyi kalandban kezdte meg pécsi vendégjátékát tomboló, tapsos sikerrel. Egy felszarvazott pesti férjet játszott, sablonos, szürke operettfigurát, de olyan pazar humorral, annyi vidám, szellemes rögtönzéssel, hogy amíg a színpadon volt, a nézőtéren végighullámzott a kacagás, a jókedv és a szívből fakadó derű.
A mulattatásnak nincs ma nagyobb és közvetlenebb művésze Kabos Gyulánál. Ahogy beszél, azzal a furcsa, tipikusan pesti akcentussal, kissé hadarva, befejezetlen mondatokkal, már maga ez a kabaréra emlékeztető ’halandzsa’ diskurzus meg-megújuló ostromot intéz nevető idegek ellen. Kabos mindezt még egyéni mimikával, groteszk gesztusokkal fűszerezi, és úgy fokozza a jókedvet, hogy még a legsavanyúbb nézőnek is mosolyra derül az arca.
A közönség lelkesen és szeretettel fogadta a kitűnő komikust, és sokszor tapsolta a függöny elé. A repríz (fölújítás) szereplői közül, a vendégművészen kívül még Tímár Katónak, Erdődynek (Kálmánnak), Nagy Gábornak és Késmárkynak (Kálmánnak) volt megérdemelt sikere. Vízy Judit, a Tímár fia emlékezetes alakítása után, kiábrándítóan gyenge volt.”
(Forrás: Kitervezte.hu)
Most nézzük ugyanerről az előadásról a „Pécsi Napló” kritikáját, szintén az 1935. március 3.-i számból, „Nápolyi kaland” címmel – itt viszont cikk-aláírás nélkül. „(Kabos Gyula vendégfellépése.) A boldogult békeévekben az egyik budapesti komikust úgy mutatták be a színház egy látogatójának: ’Budapest jókedve.’ Színházunk kitűnő vendégére, Kabos Gyulára ez esetben kétségkívül áll az a megállapítás, hogy ’az egész ország jókedve,” az egész ország legnagyobb nevettetője ez a briliáns őstehetségű művész, aki ma este a ’Nápolyi kaland’-ban kezdte meg pécsi vendégjátékát.
Kabos Gyula ezúttal szerepelt először a pécsi színpadon, mégis a közönség, mint kedves ismerőst üdvözölte. Szíves ismerősünk ez a pazar humorú komikus, aki filmszereplései révén Pécsett is határtalan népszerűségnek örvend. Nagy tetszéssel és lelkesedéssel fogadta a közönség a kitűnő vendégművészt, aki humorának gazdagságával és kifogyhatatlan ötletességével formális nevető orkánokat váltott ki.
Mellette a legnagyobb elismeréssel írhatunk még Tímár Katóról, aki nagyon sikkesen játszotta a szubrett szerepet, a szépen éneklő Vízy Juditról, Nagy Gáborról, Erdődy Kálmánról, Késmárky Kálmánról és Kallós Éváról, akik mind legjobb tudásukkal járultak hozzá az előadás sikeréhez.”
Ezután jött „A színházi iroda hírei” rovat, amelynek első híre szintén az ő vendégszerepléséről szólt. „Ma, vasárnap Kabos Gyula két utolsó fellépése” lett a cím. „Az elragadtatással határos lelkesedéssel ünnepelte Kabos Gyulát, a magyar színpadok és filmvilág legnagyobb komikusát a pécsi közönség a szombat esti bemutatkozásán. Budapesti elfoglaltsága miatt egyetlen nappal sem hosszabbíthatja meg pécsi fellépéseit, és így, aki ezt a legnagyobb áldását az életnek, a ’nagy nevettetőt’ elevenül (sic!) látni akarja, az csak ma, vasárnap szerezheti meg magának ezt a gyönyörűséget.
Vasárnap délután 3 órakor a Nápolyi kalandot, este fél 9 órakor pedig az Egy csók, és más semmi operettet teszi felejthetetlenné Kabos Gyula a mai vasárnapon. Az előadások sikeréhez hozzájárul, hogy a női főszerepeket F. Harczos Irén, az első fellépésénél már befutott Tímár Kata és Vízy Judit játsszák…”
És kisvártatva jött ez a sor: „…Kabos Gyula ma búcsúzik a pécsi közönségtől…” Az ő megérdemelt, nagy és zajos sikere mellett, – amelyhez hozzájárultak partnerei, a pécsi színészek is – azonban a színházi élet tartogatott még egy fordulatot is, de erről a következő részben emlékezem meg…
Szóljon hozzá!