Kabos Gyula pécsi vendégjátéka a sajtó tükrében – 1935 (2. rész)

„…Ezek az operettek valóban alkalmat adnak Kabos Gyulának, hogy a pécsi közönséget feledhetetlenül megkacagtassa…”

 

Hogy Kabos (Kann) Gyula (1887-1941) először vendégszerepelt városunkban, – amit az első részben tudhatott meg a kedves olvasó –, döntő mértékben Fodor (Fuchs) Oszkár (1880-1950) akkori színigazgatónak volt köszönhető. Hogy pár nap múltán ismételt, az is döntő mértékben a színigazgató szemfülességével, évtizedes rutinjával magyarázható, de emellett még más okok is közrejátszottak ebben.

A második részben az újabb színészi diadalútjának eredőjét, emellett pedig az előzőekben föltett okok „kibogozását” az ezzel kapcsolatos újsághírek tárják föl. Nézzük tehát ezért ismételten a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) és a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) rovatai közül a „Színház” és „A színházi iroda hírei” címűeket – az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével.

„Dunántúl” március 6. szerda: „Kabos Gyula, akit kétnapos vendégjátéka során valósággal extázisban ünnepelt Pécs közönsége, olyan jól érezte magát Pécsett, hogy a hét végén, szombat és vasárnap a nagy premierje előtti utolsó két napját is Pécsnek ajándékozza. Ezúttal két legnépszerűbb szerepében: a Kadétszerelem komikus katonaorvosában, és a Bál a Savoyban Musztafa szerepében vendégszerepel.”

„Dunántúl” március 7: „Kabos Gyula ismét vendégszerepel. Kabos Gyulát fővárosi premierje előtt ismét sikerült megnyerni az igazgatónak kétnapos vendégjátékra. A nevettetésnek ez a kiváló mestere szombaton délután 5 órakor az Egy csók és más semmi, szombaton este a Kadétszerelem, vasárnap délután 3 órakor ismét a Kadétszerelem, míg este fél 9 órakor búcsú fellépésül (sic!) a Bál a Savoyban operettben játssza el legjobb szerepeit. Ezek az operettek valóban alkalmat adnak Kabos Gyulának, hogy a pécsi közönséget feledhetetlenül megkacagtassa.

A Kabos előadásokra a bérlők helyeit pénteken délig tartja fenn a színházi pénztár.”

„Pécsi Napló” március 7: Már írtam az előző részben a kísértetiesen hasonló megfogalmazású cikkekről a két napilapban. Itt is ez történt. Ezért most csak a végét idézem: „…Ezek az operettek valóban alkalmat adnak Kabos Gyulának, hogy a pécsi közönséget feledhetetlenül megkacagtassa…”

„Dunántúl” március 8: „Kabos Gyula ismét vendégszerepel a pécsi színházban. Kabos Gyula, a kiváló komikus és filmszínész népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a főváros színházai között elképzelhetetlenül heves versengés folyik szerződtetéséért, úgyhogy a színigazgatók választott bíróságának kellett közbe lépni, amely Kabos Gyulát a tavaszi évadra a Vígszínháznak ’ítélte’ oda.

Csak természetes, hogy a pécsiek érdeklődése fokozottan fordul a kitűnő művész felé, aki még a vígszínházi szereplése előtt ismét lejön Pécsre, hogy szombaton és vasárnap legkedvesebb szerepeiben fellépjen. Kabos Gyula első vendégjátéka hatalmas sikerrel záródott. Az a lelkesség (sic!), amellyel a pécsi közönség a magyar színdarabok legnagyobb kacagtatóját fogadta, visszacsábítja ide újra. Ismét kizárólag csak a meghirdetett négy előadásban játszik…

Aki Kabos Gyulát színpadon vagy a mozi vásznán látta, nem fogja elmulasztani, hogy ezekben a még briliánsabb szerepeiben is megnézze. Az előadásokra a bérlő közönség jegyei (pénz) ráfizetéssel érvényesek, és pénteken délig tartja fenn a pénztár… Kabos Gyula felléptével nem felemelt, hanem rendes helyárakkal kerül színre szombaton délután az Egy csók és más semmi operett.”

„Pécsi Napló” március 8: „Kabos Gyula ismét szerepel a pécsi Nemzeti Színházban (sic!) … Csak természetes, hogy a pécsiek érdeklődése fokozottan fordul a kitűnő művész felé, aki még a vígszínházi szereplése előtt ismét lejön Pécsre, hogy szombaton és vasárnap legkedvesebb szerepeiben fellépjen. Kabos Gyula első vendégjátéka hatalmas sikerrel záródott. Az a lelkes rajongás, amellyel a pécsi közönség a magyar színpadok legnagyobb kacagtatóját fogadta, visszacsábította ide újra… Aki Kabos Gyulát színpadon vagy a mozi vásznán látta, nem fogja elmulasztani, hogy ezekben a még briliánsabb szerepeiben is megnézze…”

„Dunántúl” március 9: „Kabos Gyula szombaton délután az Egy csók és más semmi operettben, szombaton este a Kadétszerelemben, míg vasárnap este fél 9 órakor a Nápolyi kaland főszerepében búcsúzik el a pécsiektől.”

„Pécsi Napló” március 9: „Kabos Gyula kétnapos vendégszereplése a színházban. Ritka színész hódította meg úgy a pécsi közönséget, mint Kabos Gyula, aki első fellépésével a pécsi színpadon rajongóvá tette nemcsak azokat, akik a mozi vásznáról jól ismerték, de azokat is, akik először látták. Kabos Gyulának vendégszereplését ezúttal is csak két napra, illetőleg négy előadásra kell redukálnia, mert hétfőn reggel a fővárosban már a vígszínházi próba várja.

Szombaton délután az Egy csók és más semmi operettben, szombaton este a Kadétszerelemben, vasárnap délután 3 órakor ismét a Kadétszerelemben lép fel, míg vasárnap este fél 9 órakor a Nápolyi kaland főszerepében búcsúzik el – most már bizonyára hosszú időre – a pécsiektől.”

„Dunántúl” március 10: „Kabos Gyulával a főszerepekben a Kadétszerelem és a Bál a Savoyban. A vasárnap színházi szenzációja Kabos Gyula vendégszereplése. Vasárnap délután 3 órakor a Kadétszerelem komikus főhadnagyában kacagtat meg mindenkit a könnyezésig. Nagyszerű alakításai, új játékai a vidám operettnek egészen új színeket adnak. Természetes, hogy a színház elsőrendű partnereket szólaltat meg Kabos Gyula mellett.

F. Harczos Irén, akinek nevéhez a Kadétszerelem régi nagy sikere fűződik, szintén átvette régi szerepét, a Stöcker kadétot, Tímár Kató a Kogutowitz kadét szerepében lesz új értéke az előadásnak.

Vasárnap este Kabos Gyulának egy új kabinetalakításával ismerkedünk meg a Bál a Savoyban Musztafa bey (sic!) szerepében. Ebben az operettben Kabos Gyula önmagét felülmúlva mulattatja humorával, mókáival a nézőket. Partnere itt is Tímár Kató, a kitűnő szubrettprimadonna (sic!) lesz. Ezzel a vasárnapi Bál a Savoyban előadással el is búcsúzik a pécsiektől hosszú időre Kabos Gyula, hogy fővárosi kötelezettségeinek eleget tegyen.

A nagy érdeklődésre való tekintettel a színház igazgatósága kéri a közönséget, hogy jegyeiket vasárnap mindkét előadásra a délelőtti órákban szíveskedjenek megváltani, nehogy a bekövetkező torlódások miatt az előadások pontos kezdése zavart szenvedjen.”

„Pécsi Napló” március 10: „Kadétszerelem. (Kabos Gyula vendégjátéka.) Végeszakadatlan (sic!) nevetés uralkodott ma este is a színházban Kabos Gyula vendégjátéka alkalmából, amikoris a kiváló komikus a ’Kadétszerelem’ -ben egyik legjobb szerepét, Planitz főhadnagyot játszotta. Csupa ötlet és ellenállhatatlan humor ez a briliáns színész, akit a közönség ezúttal is tüntető szeretettel fogadott.

Mellette csak elismeréssel írhatunk Harczos Irénről, Radványi Gabiról, Tímár Katóról, Dobó Millyről, Hosszú Irénről, Antal Béláról, Késmárky Kálmánról, Nagy Gáborról és Erdődy Kálmánról is, akik mind lelkes igyekvéssel segítették elő az előadás sikerét.

Kabos Gyulával a főszerepben a Kadétszerelem és a Bál a Savoyban. A mai vasárnap szenzációja Kabos Gyula vendégszereplése, amikor a fővárosnak legkedveltebb komikusa és az egész ország legnépszerűbb magyar moziszínésze játssza el azokat a szerepeket, amelyekben osztatlan nagy sikereket arat.”

Így ért véget tehát Kabos Gyula diadalútja Pécsett. Érdemes megjegyezni, hogy jobbára sikeres moziszínészként esett róla szó, emellett az ország első komikusaként is szerepelt a híradásokban. Még azt feltétlenül meg kell említeni, hogy az „Egy csók és más semmi” című 3 felvonásos zenés komédia zenéjét Eisemann Mihály szerezte, a szövegíró (Éri) Halász Imre, valamint Békeffi István voltak. A helyi előadásokat Pados Rezső vezényletével és Galetta Ferenc (1889-1974) rendezésében láthatták a pécsiek.

„Kadétszerelem” című revü Gyöngy Pál (1902-1990) zenéje, Békeffi István (1901-1977) és Szilágyi László (1898-1942) szövege 3 felvonásban, 22 képben. Az 1932. és 1935. közötti előadások pedig Pados Rezső vezényletével, Galetta Ferenc rendezésében kerültek színpadunkra.

Nézzük most a mindig nagysikerű „Bál a Savoyban” („Ball im Savoy”) című 3 felvonásos operett adatait. A zeneszerző Ábrahám Pál (Paul Abraham, 1892-1960), a szövegírók Alfred Grünwald (1884-1951) és Fritz Löhner-Beda (Bedrich Löwy, 1883-1942), a fordítás Heltai Jenő (Herzl Eugen, 1871-1957) munkája. A pécsi előadásokat Pados Rezső vezényelte és Galetta Ferenc rendezte.

Lajtai (Liebermann) Lajos Manó (1900-1966) a zeneszerzője, Békeffi István és Vadnai László (1904-1967) a szövegírója a színházunkban csak ebben az évben előadott „Nápolyi kaland” című 3 felvonásos operettnek. Itt a karmester Endre Emil, a rendező pedig Antal Béla volt.

Végezetül annyit: nagy öröm az utókor számára, hogy a régmúlt színigazgatói annak idején nagy gondot fordítottak arra, hogy koruk nagy színészeit vendégszereplésre hívták rendszeresen. Ezzel nemcsak a kor közönsége gyarapodott felejthetetlen színházi élményekkel, hanem az utókor krónikása is, amikor megörökíthette azokat…

A színházi előadások adatait „A Pécsi Nemzeti Színház műsorának repertóriuma bibliográfiával” című, Futaky Hajna (1927-2011) szerkesztésében, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában, 1992-ben megjelent műből vettem.