Imafüzér

 

Imafüzér első kristály / Izland

 

Ezerhétszáz fok,
kvarclelkem üveggé ég –
amorffá dermed;
rám bámul mögüle a
bennem lévő fehér csend;
áttetsző versek
átlátszó kristálysorsok –
fénybe olvadnak;
kemény, fagyott folyadék,
törhetetlennek látszik –
szilánkokra tört odabent.

 

 

Imafüzér második kristály / Tűzsárkány

 

Izland hegye ég,
tűzhaját lángsárkányok
fonják varkoccsá;
perzselő tűz vagyok,
perzselő láng vagyok.

Tűzvész, mezőn száguldó.

Sárkányfogtolvaj
önmagukat mesélő
lármaemberek
sorba állnak hozzám,
Izland fagyos völgyében.

Lelket emésztő
lángvihar vagyok, magam
szikrává izzok;
én döntöm el lehetsz-e
lángcopf-fonó tűzsárkány.

Lelked áttetsző
jégkristálytiszta legyen –
Izland fagyával;
csak akkor lehetsz sárkány
akkor lehetsz Te is én.

 

 

Imafüzér harmadik kristály / Üveglávafolyam

 

Sárkány torkából
emésztő tűzorkánra
obszidiánná –
kilenc nővér könnye hullt,
üveglelkük könnye hullt.

Átláthatatlan
tachilit szomorúság
zuhanó vércsepp –
Heimdall sebéből hullt,
kristálykő szívéből hullt.

Talizmánszilánkok, Frigg és Odin emléke.

Sárkánytűz szülte bazalt
palagonit darázskő;
utolsó elsők
Világfa ágai közt
földet keresnek.

 

 

Imafüzér negyedik kristály / Vízcsepp

 

Esőcseppkristály.
Szenvedélyes szerelem
bűvöletében;
forró vágyakozásban
pillanattá szublimál.

Átmenet nélkül
páratükörré váló
légköri csapda;
láthatatlanságával
csapdába ejtett napfény.

Vágyad halálos,
érzelmed szélsőséges
anomália;
esőcseppkristályodat
talán visszakaphatod
szerelmed veszve végleg.