Van egy virág a Földön, amit szeretek,
S ha tehetem, meglocsolom friss vízzel.
De nem tehetem mindig ezt vele, mert néha
Megszúr a tövise.
Lehet, hogy nem is az ő tövise?
Csak egy másik közeli virágé, egy
Sárga rózsáé?
Sajnos megsebzi őt elég gyakran.
S ez rám is hatással van.
A sárga rózsa gyakran közénk áll,
De ő harcba száll.
Ebben én nem hagyom magára,
És segítek neki eme gyötrelmes csatában.
Megpróbálom néha magammal vinni ezt a
Virágot, egy kis időre, de a rózsa azt
Hiszi, örök lesz belőle. Majd talán
Örök lesz egyszer, de most még nem.
Mert a sárga rózsa gyökerével meggátol ebben.
Ugyan gyengül már a gyökere a sok csatától,
De mégis csak jobb lenne nekünk a virággal,
Külön a rózsától. Távol a rózsától,
Mely sok bosszús percek okozója.
De nem tarthat vissza minket mindvégig a rózsa,
S ha vége ennek, mi boldogok leszünk, mert
Lesz végtelen sok örömteli percünk.
Ezért megéri a fáradságot ez a virág,
Mert nem számít rajta kívül semmi,
Semmi más!
Hozzászólások