Mi lenne ha ez lenne utolsó másodperced?
Hova szegeződne fókuszált beszűkült figyelmed?
Én vagy társasoznék mint egy önfeledt gyermek
A játékszabály kötne le, nem a nagyvilági törvények
Vagy végre mindent kötelezőt a fenébe félre dobva
Leülnék könyvvel a sarokba egy más világba olvadva
Vagy ordítanék elkiáltanék magamról mindent
Hogy ismerje végre mindenki ki vagyok odabent
Vagy bátran jelezném ha szembe jönne valaki aki tetszik
Tudjon róla, hogy vagyok, mielőtt a pillanat elveszik
Vagy felhívnék végre Barátokat kik elsodródtak
Egy utolsó eszmecserét folytatnának a szavak
Mi lenne ha ez lenne az utolsó másodperced?
Mit hagyna hátra fogyó fortyogó türelmed?
Én nem dolgoznék akkor már mások kedvéért
Csak hogy megfásuljak értéktelen vagyonért
Én nem engedném, hogy hazudjak magamnak
Akkor sem ha görbült a tükörben az alak
Én nem félnék többet hol áll meg a kocka
Hozzon elém utolsó kihívást bármi is az oka
Én vigyorogva megölelném a démonaim
Miközben szanaszét tépdesnék a beleim
Látod már? Annyi mindent tennék és nem tennék…
Azt hiszem a végén ezekért izzó vérrel küzdenék!
Nem hagyhatnám hogy az a pillanat legyen végzetem
Hisz azt hiszem, csak akkor kezdődne végre az életem!
Szóljon hozzá!