Az Európai Unió Bírósága a mai napon ítéletet hozott a köznyelvben propagandatörvényként vagy homofóbtörvényként ismert szabályozásról: kimondta, hogy ellentétes az EU alapértékeivel, többek között az egyenlőség, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának elvével. A testület első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződésben rögzített közös értékek önálló megsértését; jelentős lépést tett abba az irányba, hogy ne csupán gazdasági közösségként, hanem a közös alapértékek védelmezőjeként is működjön.
Magyarország „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvénnyel” a kiskorúak védelme érdekében különböző nemzeti jogszabályokat módosított. Ezek a módosítások lényegében tiltják vagy korlátozzák – különösen audiovizuális téren, illetve reklámokban – az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg. Az Európai Bizottság által e tárgyban indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset nyomán a Bíróság kimondja, hogy Magyarország több szinten is megsértette az uniós jogot: a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó elsődleges és másodlagos jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az EUSZ 2. cikket és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR).
Tineke Strik, a Magyarországra vonatkozó 7. cikk szerinti eljárásért felelős európai parlamenti jelentéstevő nyilatkozatot tett a Bíróság ítéletével kapcsolatban. A keddi ítéletre reagálva, amely az embereket szexuális irányultságuk és nemi identitásuk alapján hátrányosan megkülönböztető magyar törvényt az uniós jogokat sértőnek nyilvánította, Tineke Strik (Zöldek/EFA, NL) kijelentette: „A mai ítélet egyértelműen elismeri azt a megbélyegzést, megfélemlítést és jogsértést, amelyet a magyarországi LMBTIQ+ közösség szenvedett el az Orbán-rezsimtől. A továbbiakban az új magyar kormányon múlik, hogy az ítélet végrehajtása és az LMBTIQ+ közösség jogainak valódi és teljes helyreállítása a jogállamiság visszaállítására irányuló terveinek középpontjában legyen. Bármilyen ennél enyhébb lépés megkérdőjelezné a reformok hitelességét. A mai ítélet Magyarországon túlmutató következményekkel is jár, mivel egyértelművé teszi, hogy az EUSZ 2. cikkében rögzített értékeink nemcsak politikai mechanizmusok révén érvényesíthetők, hanem közvetlenül elbírálhatóak az Európai Unió Bírósága által. Ezért sürgetem az Európai Bizottságot, hogy továbbra is éljen ezzel a lehetőséggel minden olyan esetben, amikor az EU alapvető értékeinek súlyos és szisztematikus megsértésére kerül sor.”
Háttér
2021-ben a magyar kormány olyan jogszabályt fogadott el, amely korlátozza az olyan anyagok terjesztését, amelyek az értelmezése szerint ösztönzik vagy ábrázolják a születéshez kötött nemi identitástól való eltérést, a nemváltoztatást vagy az azonos neműek közötti kapcsolatokat, ha azok 18 év alattiaknak szólnak. Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot, mivel úgy ítélte meg, hogy jogszabálya sérti a belső piaci szabályokat, az egyének alapvető jogait és az uniós értékeket. Az Európai Parlament 2023-ban csatlakozott a perhez – összhangban azzal, hogy következetesen védi az LMBTIQ+ jogokat és az alapvető szabadságokat az EU-ban -, hogy megerősítse a Magyarország diszkriminatív törvényeivel szembeni peres ügyet.
A sokféleség és a megkülönböztetésmentesség az Európai Parlament alapvető értékei, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája is rögzít. A Parlament többször is felszólalt az európai értékek magyarországi visszaesése ellen, többek között a képviselők által 2018-ban elindított, 7. cikk szerinti eljárásról szóló, 2025. novemberi időközi jelentésében, amelyben aggodalmát fejezte ki az „LMBTIQ+ propaganda” elleni küzdelem ürügyén elfogadott diszkriminatív intézkedések miatt.
(Forrás: Európai Bizottság)
Szóljon hozzá!