Van itt egy kutya. Hatalmas egy állat. De komolyan! Pedig terrier. Terribilisen nagy. Annyira, hogyha meg szeretném simogatni a buksiját, nem nekem, hanem neki kellene lehajolnia hozzám. Persze ha tudna. De nem tud. Annyira merev, mintha rozsdamentes acélból volna. (Mintha?)
Nem is vakarózik. De nem azért, mert merev, hanem, mert nem bolhás.
Viszont pókos! És mekkora egy pókja van bizony! A saját szememmel láttam s majdnem leesett az állam. Erről jut eszembe Fredi. Azt mondta: „…Megint leesett az állam…” XIV. Lajos pedig így szólt egyszer: „Az állam én vagyok!” Tehát Fredinek néha nincs álla, mert leesik neki, a Napkirály pedig önmaga az álla. Mind a kettő módfelett érdekes állapot.
No de térjünk vissza a mi óriási kutyánkhoz. Puppy a neve és több gazdája is van: a polgármester, az igazgató, a kertész, Cicciolina, akarom mondani Cicciolina ex férje Jeff Koons. Ő alkotta, tehát eredetileg ő lenne a gazdi, de mivel a kutya közterületen található Bilbaóban, akkor már a polgármester rendelkezik felette vagy az az igazgató, aki azt az épületkomplexumot igazgatja, melynek bejárata elé Puppyt állították, mint házőrző ebet.
És akkor hogy jön ide a kertész? Nos úgy, hogy Puppyka virágba szokott borulni. Igen. Akár milyen furcsa, ez egy ilyen kutya. A szó szoros értelmében kivirágzik. Ha tudnák, milyen gyönyörű akkor! A kertész pedig nyilván a virágjairól gondoskodik. Nem könnyű feladat de nem is lehetetlen.
Szóval ez a Puppy egy tarka-barka virágtömeg és a 32 500 négyzetméteres telket, valamint az azon megépült 24 060 négyzetméteres csodakomplexumot őrzi. Nem hiába tehát, hogy 12 méter magas a kutya, ekkora területet jól be kell látni! Igaz, egyesek neogiccsnek 
tartják, ahogy úgy oda van biggyesztve a bejárat elé, de kérem, pont erről van szó! Az absztrakt művészetről, melynek a Guggenheim múzeum ad otthont, az a csodálatos, Frank O. Gehry tervei alapján készült titánhullámtömeg, melyet 1997-ben adtak át, miután elköltöttek rá, potom 200 milliócska eurót. Az acélszerkezetű, 50 méter magas építmény az ívek hangulatos, egyben bátor kombinációja és méltán kerül nemcsak az építészek, hanem az egyszerű földi halandók figyelmének is a központjába. A fél milliméter vékony titánlemezek napszaktól és időjárástól függően különböző színekbe öltöztetik a múzeumot, hogy belehullámozva kicsillanjon a város lüktető szmogfergetegéből.
A már említett Puppy pókja se kutya a maga 10 méterével! Mamá névre keresztelte el Louise Bourgeois, amikor bronzból, acélból és márványból megszülte őt. Mivel a kutya is és a pók is nagyméretű, a hatóságok úgy döntöttek, hogy távol helyezik el őket egymástól… míg Puppy elöl ugatna, ha tehetné, a pók hátul mászkálna, ha tudna, így viszont csak a kíváncsiskodók járkálnak át, le s föl alatta.
Szóval így megnőtt Bilbao az utóbbi években. De jobb is, ha ilyennel hívja magára a világ figyelmét, mint…
Hozzászólások