Rendszerváltás

 

Ülök az ablak mögött,
az utcát figyelem.
Lent sietnek a gyalogosok,
az utca túloldalán látom,
ahogy egy ablak mögött ül Ő,
az utcát figyeli
az utca túloldalán látja,
ahogy egy ablak mögött ülök én.

Néha a gyalogosok felnéznek rám,
néha a gyalogosok felnéznek rá,
mind figyelik,
ahogy figyelem őket.
Mind figyelik,
ahogy figyelik egymást.
Egymásra figyelők országában élünk,
Egymást megfigyelők országában élünk.

Verset írok
róla, aki odaát ül
az ablak mögött,
és jelentést ír rólam,
jelentést ír
a gyalogosokról, akik
jelentést írnak
rólam és róla.

Eltöröm a rendet,
kilépek a (meg)figyelés rendszeréből,
néztük egymást eleget.

_______________Egy lépés csak az egész, át az ablakon.

Átszállok az utca túloldalára,
bekopogok az ablakon –
ő zavartan néz, majd elmosolyodik
és kilép hozzám az ablakon.

Együtt szállunk
a gyalogosok fölött,
akik megállnak,
ránk néznek és mosolyognak.
Futnak néhány lépést,
lendületet vesznek
és már repülnek is velünk.

___________________Ez jó.

Jobb, mint (meg)figyelni,
jobb, mint (fel)jelenteni
Fölszállunk a házak fölé,
körbe nézünk, idefönt mindenfelé
mosolygó emberek.