Drónok és drónok

Ma, a technika robbanásszerű fejlődése idején, immár természetesnek tartjuk az akár a pár éve még elérhetetlennek, számunkra ismeretlennek tűnő eszközök használatát.

Amikor gyerekeimnek megmutatom a régi fényképezőgépemet csodálkozva nézik, bár kisgyerekkorukban még azzal készítettem róluk felvételeket. Emlékszem, kétszer is meggondoltuk, mire kattintjuk el a gépet, és arra is figyelnünk kellett, nehogy kifussunk a 24 vagy 36 filmkockából. Még ma is őrzöm az alagsori tárolóban a színes filmeket. Abban az időben óriási előrelépésnek számított a fekete-fehér filmről a színesre való váltás is. De ez már a múlt. Fiaim polcán ott porosodik, mementóként, az „ősrégi” fényképezőgép.

A hanghordozókról most nem szeretnék szót ejteni, hiszen a bakelit lemeztől a pendrive-ig elég hosszú a sor. Aztán nem is akarom megemlíteni a „felhőbe fellőtt” adatokat, információkat és képeket. (Azokat vajon az angyalok is látják?)

Ami azonban erre a szösszenetre ösztökélt az a mai világ egyik legdivatosabb eszköze, a drón.

Talán neki köszönhetjük, hogy olyan szemszögből láthatjuk viszont természeti szépségeinket, sőt olyan természeti csodákat is, amikhez az ember testi mivoltában, figyelembe véve annak korlátait, sosem férhetett volna. Sokszor csodálkozva tekintünk földhözragadt mivoltunkban a légből készült felvételekre. (A photoshopot zárjuk ki!) Más szemszög, más látásmód, más tér. És mindez megadatott nekünk egy eszköz által, amit drónnak neveznek, amit immár sokan használnak. Csodálatos képek készülnek, amit talán csak az űrben keringő asztronauták felvételei tudnak felülírni.

Pár éve azonban a drón egy másik értelmezést kapott. Fegyver vált belőle. Nem túl távol kishazánktól ezektől rettegnek éjszakánként és néha nappal is. Emberéletek múlnak a drón-vadászok döntésein.

Nemrég a Duna-Deltában jártunk. Éjszaka riasztás zavarta meg a települések lakóit. „Repülő tárgyak maradványai csapódhatnak be a környéken!” – jött a riasztás. A helyiek már megszokták. Ebben a hangulatban élnek immár évek óta.

A számunkra kissé furcsa, ha nem is annyira ijesztő felszólítás, azért bennünk nyomot hagyott.

A tudatalattink, állítólag éjszaka, feldolgozza a minket ért traumákat. Azt álmodtam, minden drónról leszerelték a robbanófejeket és a helyükre felszerelt kamerák gyönyörű tájakat rögzítettek.

Aztán felébredtem.

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.