A női lét tartalmaz kötelező mérföldköveket. A házasságot, a gyereket még csak-csak meg lehet úszni, de azt, hogy a szétfolyt szemfesték marja a szemedet és a piros napos napokon foltos nadrágba vergődj haza, szinte biztos, hogy nem.
Főhősünk a Nő, aki még mindig nem tudja, hogy a Poisont a randi előtt csupán egy perccel fújjuk magunkra, mert arany árban mérik és egy snassz mezei péntek estén abban illatozni a lakásban nagyobb luxus, mint Hawaiin nyaralni.
A szerelem nem teljesen vak, inkább csak rövidlátó. Sosem látjuk, vagy nem akarjuk látni a jeleket.
A frissen mosott randiruhát telibe szarja egy madár a szárítón. Ez most pech, vagy vörös zászló?
A kapcsolat logisztika, vagy inkább térrendezés?
Végy egy üres helyet, rendezd be, úgy, hogy ott elférjen két ember gondosan összegyűjtött szemete és traumája, adj hozzá egy lehetetlen helyzetet, vonzódást, és Isten mindent látó szemét. Garantált a csőd!
A legszebbek, a legizgalmasabbak, a Dögök is fújták már el az asztal közepén égő gyertyát és dobozolták be a vacsorát, mert a megpróbálok odaérni, az pont olyan bizonytalan, mint az uniós előlegek kifizetése.
Túl kell esni ezen, hogy a Nő és a Nő tudjon egymásra szövetséggel nézni.
– Ja… hogy Te is így jártál?
– Ugyan, én már két éve túlvagyok rajta. Hűtöttél le pezsgőt?
Javaslom, bontsd ki, idd meg, és dobd ki az üveget.
Ne gondolj az ötven forintos betétre, a péntek esti mérlegben az lesz a legkisebb veszteséged.
Szóljon hozzá!