1914. A világháború kitörése előtti napok – 6.

Út a világháború felé – 14. rész

„Belgrád, július 25. (Eredeti távirat.) Este tizenegy órakor megkezdődött az ellenségeskedés. Mind a két részről erős ágyútüzelés van folyamatban.”

Ha folytatom a liberális „Pécsi Napló” (1892-1944) július 26.-i száma ide vonatkozó híreinek közlését – szintén az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével –, az eddigiekhez képes riasztó hírekkel találkozunk, az akkor még háborúnak minősített fejlemények felé. (Csak később nevezték „Nagy Háború” – nak, még később pedig I. Világháborúnak!)

Ha a főcímeket nézzük ugyanis, a következő változásokat találjuk – egyetlen napi újságkiadások alapján is. A július 26.-i első kiadásnak még az „Elrendelték a mozgósítást,” a második kiadásnak már a „Háború küszöbén” volt a főcíme, ugyanezen lap végén, a nemzetközi hírek között már a „Megkezdődött a harc – Belgrádot elfoglalta az osztrák-magyar katonaság – Elfogták a szerb vezérkari főnököt” címeket közöltek.

Wladimír Giesl báró
(Forrás: Wikipédia)

Folytassuk tehát tovább az itt közölt hírekkel. „Éjjeli fél egy órakor érkezett jelentések. Belgrád, július 25. (Eredeti távirat.) (Wladimír Rudolf Karl Freiherr) Giessl (Giesl von Gieslingen) báró (a monarchia belgrádi nagykövete) hat óra harminc perckor a követség személyzetével és az újságírókkal átkelt a Száván.

Utána nyomban a Zimonyban készenlétben álló osztrák-magyar katonaság feltűzött szuronnyal átvonult a Száva hídján, s megszállta a szerb Száva-parttól Belgrádig terjedő területet. Ettől a perctől kezdve a háború költségei Szerbiát terhelik, aminek biztosítására elsősorban a Keleti vasút vonalát fogja megszállni a monarchia katonasága.

Belgrád, július 25. (Eredeti távirat.) Az osztrák-magyar katonaság megszállta a belgrádi pályaudvart és a főpostát. Belgrádon keresztül e perctől fogva senki se mehet. Ezt a hírt hivatalosan megerősítik. Budapest, július 25. (Eredeti távirat.) Az M.(agyar) T.(ávirati) I. (Iroda) jelenti: Holnap az egész országra elrendelik a kivételes állapotokat. Bécs, július 25. (Eredeti távirat.) A déli vasút egész vonalán felfüggesztették a forgalmat.

Belgrád, július 25. (Eredeti távirat.) Este tizenegy órakor megkezdődött az ellenségeskedés. Mind a két részről erős ágyútüzelés van folyamatban. Cettinje, július 25. (Eredeti távirat.) Este 8 órakor jött meg a hivatalos értesítés a diplomáciai viszony megszakításáról, aminek folyományaképp Montenegróban is azonnal elrendelték a mozgósítást. Bécs, július 25. (Eredeti távirat.) A hadügyminisztérium 32 jegyet ad ki hadtudósítók (sic!) részére. Ebből 10 osztrák, 10 magyar haditudósítóknak, 6 olasz és német haditudósítónak jut. Angol újságírók jegykiállítási kérvényét nem teljesítették.

Ischl, július 25. (Eredeti távirat.) (Alexander von) Krobatin (a monarchia hadügyminisztere) és (Leopold von) Berchtold (a monarchia külügyminisztere) közös miniszterek az este folyamán több mint egy órás kihallgatáson jelentek meg őfelségénél.

Nikola Pasics szerb miniszterelnök
(Forrás: Wikipédia)

Belgrád, július 25. (Eredeti távirat.) Amikor a vezérkar a válaszjegyzék felett tanácskozott, megjelent Sándor régens az orosz külügyminisztérium több ezer szavas táviratával. Másfél óráig tartott, amig a táviratot lefordították. Utána nyomban megváltozott a hangulat és elhatározták, hogy a monarchia kívánságait nem teljesítik.

Zimony, július 25. (Eredeti távirat.) Hat óra előtt néhány perccel állt meg (Nikola) Pasics (miniszterelnök) kocsija a belgrádi osztrák-magyar követségépülete előtt. Giessl nyomban fogadta a szerb miniszterelnököt, aki átnyújtotta a válaszjegyzéket. A választ Giessl elolvasta és kijelentette, hogy az nem kielégítő. Szerbia ugyan elvben elfogadja a jegyzék tartalmát, de részleteiben nem teljesíti. Ezután Giessl elhagyta Belgrádot.

Zimonyban (dr.) Vukovics rendőrfőnök fogadta a pályaudvaron, és közölte vele, hogy Tisza (István) miniszterelnök óhajt vele beszélni. Giessl nyomban a postára ment, ahol 25 perces beszélgetést folytatott a miniszterelnökkel. Utána a Hotel Zentrálba hajtatott, ahol a tisztikar küldöttsége és a rendőrség vezetősége tisztelgett nála. Ekkor már óriási tömeg gyűlt össze a szálloda épülete előtt, amire Giessl megjelent az erkélyen, és e szavakkal köszönte meg az ovációt. — Éljen a király! Éljen a haza!

Budapest, július 25. (Eredeti távirat.) A tüntetések a késő éjszakai órákig tartottak. A Nemzeti Kaszinó előtt hatalmas tömeg a Szózatot énekelte. — Halljuk a magyar mágnásokat! Mit szólnak a nemzet vezetői! — ilyen felkiáltások hangzottak. Zichy Aladár gróf jelent meg az erkélyen és lelkes szavakkal buzdította a tömeget. A tüntetések a munkapárti klub előtt megismétlődtek. Éljenezték a munkapártot, lelkesen éltették Tiszát, aki megjelenve az erkélyen, néhány szóval megköszönte az ovációt.

Zichy Aladár gróf
(Forrás: Wikipédia)

Elfogták a szerb vezérkari főnököt Budapest, július 25. (Eredeti távirat) Hivatalosan jelentik: (Radomír) Putnik vojvoda szerb vezérkari főnököt, aki Karlsbadban üdült, és hirtelen visszahívás folytán haza akart utazni, Kelenföldön letartóztatták, és a budapesti helyőrség fogházába szállították.”

Érdekességként nézzük meg az ezt követő „Szerkesztői üzenetek:” rovatát, amelyben már egy nagyon változó helyzetet látunk. Nemsokára pedig úgyis teljesen megváltozott az itt tárgyalt témák köre.

„M. András. Régi, de mindenképpen indokolatlan panasz, hogy a vidéki előfizetők nem kapják meg külön kiadásainkat, mely kívánság teljesítése, különösen ünnepnapokon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik. Az előfizetőnek a rendes lap dukál, melyet minden napon hajnalban postára is teszünk.

A rendkívüli kiadást csakis helyben szórhatjuk szét az olvasóközönség közé, míg vidékre, ahol telefon áll rendelkezésünkre, telefonon adunk hírt az eseményekről, melyeket a rendes lapban megismételünk. A rendkívüli kiadások nagy anyagi áldozatokat igényelnek, melyeket senki meg nem térít, de azoknak szétküldésére nem rendelkezünk semmiféle eszközökkel. Ezen nem segíthetünk még akkor sem, ha buzgalmunk és áldozatkészségünk viszonzásaként olyan régi előfizető, mint ön, elmarad előfizetőink sorából.

Tartalékos, Pécs. Össz-minisztériumi, még érvényben lévő régebbi rendelet tiltja, hogy hírlapok háborús időben a katonaság bármely mozgalmáról hírt adjanak. Csakis az esetleges mozgósítás elrendelését fogják hivatalosan közzétenni.”

S ha már itt tartunk, kihasználom az „utolsó békebeli pillanatot,” hogy kicsit szakadjunk el a tragikusra forduló (világ)történelmi események folyásától, és a liberális hangvételű napilap akkor nagy népszerűségnek örvendő projektográf (mozgógép vetítő gép, a mozi elődje) előadásokra térek rá – a szintén a július 26.-i számból.

Elsőként a Búza téren lévő „Winkler Bioskop” aznapi, vasárnapi előadásait sorolom föl. 1. „Furlana” – Természeti felvételek. 2. „Fürdő-kaland” – Komikus jelenet. 3. „Amerikai párbaj” – Társadalmi dráma két felvonásban. 4. „A kis szökevény” – Humoros jelenet. 5. „Vérbosszú” – Megható amerikai dráma két felvonásban.

Max Linder, 1922.
(Forrás: Photoplay)

A ma is a Perczel Miklós utca 22. szám alatt található, akkori nevén „Apollo Projektograph” július 26.-i előadásai a következők voltak. 1. „Mozgófénykép Híradó” 2. „Mozgalmas nászéj” (Pathé) – Amerikai humoros jelenet. 3. „A rabtársak” – Amerikai kép. 4. „Moritz és a nagybácsi” – Humoros jelenet. Prince. 5. „Az első csók” – Olasz dráma három részben.

Utána pedig a következő található asz újságban: „Előadás kezdete hétköznapon este fél 9 órától. Vasár- és ünnepnap d. u. 3 órától. Folytatólagos előadások. Szellőztetés jéggel. A színház hűtve van. A kerthelyiségben Buffet: Hideg felvágott, fekete kávé, fagylalt, jegeskávé, hűsítő italok, kőbányai polgári és Szent István maláta sör.”

A „Winkler Bioskop” július 27-28.-i, hétfői-keddi műsorával zárok. 1. „Váratlan megérkezés” – Humoros jelenet. 2. „Természeti szépségek” – Tanulságos film (sic!). 3. „Maxi, mint tangó tanár” – Komikus jelenet, előadja Max Linder. (Eredeti neve Gabriel-Maximilien Leuville /1883-1925/, és a korai némafilm egyik sztár-komikusa volt.) 4. Erdőőr és vadorzó” – Komikus jelenet. „Giovanni vétke – Az első ballépés” – Olasz drámai színjáték három részben.

Itt pedig ez a szöveg zárt: „Előadások kezdete hétköznapokon este 8 órakor, vasár- és ünnepnapokon d. u. 3 órakor folytatólagos bemenettel, az utolsó előadás mindenkor pontban fél 10 órakor kezdődik. Jégbe hűtött kávé a moziban kapható.”

Sajnos, ekkor már a (világ)háborús történések uralták a sajtót is, de még ekkor sem sejtették, hogy ebből bizony olyan világégés kerekedik ki, amelyet addig még nem látott a világ…

Legyen Ön az első hozzászóló!

Szóljon hozzá!

Az Ön e-mail címe nem kerül nyilvánosságra.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.