1914. A világháború kitörése előtti napok – 7.

Út a világháború felé – 15. rész

Amikor hajdanán a helybéliek elolvasták izgatottan a konzervatív „Dunántúl” (1911-1944) július 27.-i száma első rendkívüli kiadását – amelyet most az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével idézek –, hiába lett ismert Szerbia válaszjegyzéke, a „kocka már el volt vetve,” még ha ennek világtörténelmi hatásaival nagyon kevesen is voltak tisztában akkoriban…

„— július 26. Ma reggelre bekövetkezett a részleges mozgósítás, amely benépesítette a város utcáit. Vörös és zöld plakátok kerültek a hirdető oszlopokra, és a házak falára jelentkezésre szólítván (sic!) a hadköteles ifjaikat és népfelkelőket. A Király utcában, a Széchényi-téren hullámzott az embersokaság. Az ifjak arcán a lelkesedés tüze látszott, az idősebbek maguk voltak az élő kérdőjelek.

A mai nappal megbénult a sajtó! A telefon használata beszűnt, s csak a városban való kapcsolást eszközölte a központ, míg az interurbán beszélgetések csak hivatalosak lehettek, vagy mint a postán mondják: állami beszélgetésekre van lefoglalva a vonal. Egyhamar nincs is kilátás arra, hogy a helyi sajtó telefonon érintkezhessék a fővárossal vagy a vidékkel. A távirati érintkezés ugyan teljesen szabad, de a sürgönyök olyan horribilis számban adatnak föl és érkeznek, hogy a megszaporított munkaerők mellett is csak késéssel képesek a rettenetes anyagot feldolgozni.

A dringend (sürgős) táviratok száma is oly óriásira nőtt, hogy ezek kikézbesítése is hátráltatja a közönséges táviratok továbbítását, illetve kiadását. Ez az oka, hogy ma a reggeli rendkívüli kiadásunkon kívül újabb kiadást nem adhattunk. Megbénítja a sajtó munkáját az a körülmény is, hogy a rendkívüli intézkedések már életbe léptek, s igy a legnagyobb vigyázattal kell kezelnünk a tollat, nehogy a törvény tiltó rendelkezéseit átlépjük.

Az alábbiakban elmondjuk azokat az eseményeket és intézkedéseket, amelyek szűkszavú dringend táviratokban, és a Budapesten délután feladott expressztudósításban késő este kézhez vettünk.

A hivatalos lap közlései.

A hivatalos lap legutóbbi számában a következő közlemények jelentek meg: A császári és apostoli királyi Felsége a folyó évi július hó 25-én Bad-Ischliben (sic!) kelt legfelsőbb elhatározásával az 1886. évi XX. t.-c. 4. §-a alapján a magyar népfelkelésnek a honvédelem érdekei által megkövetelt mérvben való felhívását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatott.

Az érintettek behívása ’Hirdetmény’-nyel vagy behívójeggyel történik. Hogy hol lesznek ’Hirdetmény’-ek kifüggesztendők, illetve hol fog a behívás behívójegyekkel történni, erre nézve a közigazgatási hatóságok külön lesznek utasítva. Hazai Samu s. k. magyar királyi honvédelmi miniszter.

Rendkívüli intézkedések.

A hivatalos lap délben rendkívüli kiadásban teszi közzé a minisztérium rendeletét, amellyel a kivételes intézkedésekről szóló törvény alapján a hadiállapot következtében szükségessé vált rendkívüli intézkedéseket léptetik életbe.

A rendelet így szól: Az 1912. évi LXIII. törvénycikkben nyert felhatalmazás alapján a magyar királyi minisztérium és az egyes miniszterek a következő című és mellékletképen a Budapesti Közlöny jelen számához csatolt folyó évi július hó 27-iki kelettel ellátott rendeleteket adják ki, és azokat a mai hatállyal életbe léptetik.

1. Egyes városokban a csendőrség igénybevételéről. 2. Több város területén a csendőrség 3. A törvényhatósági és községi szabályrendeletek rendőri természetű rendelkezéseinek felfüggesztéséről. 4. A fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének részére útlevelek kiadásának beszüntetéséről. 5. Az útlevélkötelezettségnek Montenegróval szemben való elrendeléséről. 6. Az útlevél kiállítás jogának a belügyminiszter vagy a bán hatáskörébe utalásáról. 7. A határátlépés korlátozásáról. 8. A hadköteles férfiszemélyek kivándorlásának megtiltásáról. 9. A bejelentési kötelezettségnek a belföldiekre való kiterjesztéséről. 10. A bejelentési kötelezettségnek teljesítéséről.

11. A fegyverek stb. tartásának korlátozásáról. 12. Postagalambok tartásának korlátozásáról és egyéb állatok kioldásra való használatának betiltatásáról (sic!). 13. A postai, távírdai és távbeszélő forgalom ellenőrzéséről. 14. Ugyancsak ideiglenes korlátozásáról. 15. Az egyesületi jog korlátozásáról. 16. A közigazgatási hatósági ellenőrzés alatt nem álló kereskedelmi társaságok vagy külön törvény alapján létesült társulatok, pénztárak stb. rendőrhatósági ellenőrzéséről. 17. Ugyanazok rendőrhatósági ellenőrzésének szabályozásáról. 18. A gyülekezési jog korlátozásáról. 19. A katonai intézkedések közlésének eltiltásáról. 20. Az időszaki lapok és más sajtótermékek ellenőrzéséről.

21. Ugyanezek ellenőrzésének szabályozásáról. 22. Egyes belföldi időszaki lapok megjelenésének és terjesztésének eltiltásáról. 23. A Szerbiából érkező időszaki lap behozatalának és terjesztésének eltiltására, és az onnan érkező más sajtótermékek ellenőrzéséről és lefoglalásáról. 24. Egyes bűncselekményeknek az esküdtbíróság hatásköréből a királyi törvényszék hatáskörébe utalásáról. 25. Az esküdtbíróságok működésének egyes királyi törvényszékeknél való felfüggesztéséről.

26. A gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak életbeléptetéséről. 27. Az 1912. évi LXIII. törvénycikk 13. § -ának végrehajtásáról. 28. A hadi cikkekre fel nem esketett, tényleges szolgálatban álló katonai (honvéd, népfölkelő és csendőr) egyéneknek a katonai büntető törvénykönyv II. részében foglalt rendelkezések alá helyezéséről. 29. A gyorsított bűnvádi eljárás szabályairól. 30. A polgári büntetőbíráskodás alá tartozó egyéneknek a honvéd büntető bíráskodás alá helyezéséről.

31. A vízi járművek forgalmának korlátozásáról. 32. Több cikk behozatalának tilalmáról. 33. Több cikk ki- és átvitelének tilalmáról.

Kormánybiztosok kinevezése.

A hivatalos lap mai rendkívüli kiadása a következő kormánybiztosok kinevezését közli: A magyar királyi minisztérium a minisztertanácsnak folyó évi július hó 25-én kelt határozata alapján, s az 1912: LXIII. t. c. 4. §-a értelmében Horvát-Szlavón és Dalmát országok bánjával egyetértőleg, vizeki báró Tallián Béla titkos tanácsost, országgyűlési képviselőt, a főhadtápparancsnok mellé kormánybiztossá nevezte ki.

A magyar királyi minisztérium a minisztertanácsnak folyó évi július hó 25-én kelt határozata alapján, s az 1912: LXIII. t. c. 4. §-a értelmében a következő kormánybiztosokat nevezte ki:

Dellimanics Lajos, Torontál vármegye főispánját nagybecskereki székhellyel Bács-Bodrog és Torontál vármegyék, valamint Újvidék szabad királyi város, Pancsova törvényhatósági joggal felruházott város, Zombor szabad királyi város, Szabadka szabad királyi város és Baja törvényhatósági joggal felruházott város területére kiterjedő hatáskörrel és Joanovich Sándor miniszteri tanácsost, Temes vármegye és Temesvár szabad királyi város főispánját, Temes és Krassó- Szörény vármegyék, valamint Temesvár szabad királyi város és Versecz törvényhatósági joggal felruházott város területére kiterjedő hatáskörrel, továbbá, Horvát-Szlavón- és Dalmát országok bánjával egyetértőleg, Hideghéthy Imrét, Szerém vármegye és Zimony város területére, dr. Brezinscsak Milánt Verőce vármegye és Eszék szabad területére, Horvát Gyula Lika-Krbava vármegye területére; Trnski Károly lovagot Pozsega vármegye területére, Zepics Zvonimirt Zágráb város területére; báró Zmajic Vincét Fiume-Modrus vármegye területére, dr. Bosnjak Tivadart Belovár-Kőrös vármegye területére, Belosevic Istvánt Varasd vármegye és Varasdin szabad királyi város területére kiterjedő hatáskörrel.“

Intézkedések Ausztriában.

Bécs: A 14. §. alapján öt császári rendet jelent meg, és rögtön életbe is lépett. Rendeletek a következőkre vonatkoznak:

1. A politikai közigazgatás jogainak a boszniai, hercegovinai és dalmáciai csapatok legfőbb parancsnokára való átruházása. 2. A községek és köztisztviselők közreműködése a honvédelem feladataiban, és a hivatali kötelességek megszegésének büntetése. 3. A közszolgálat megzavarásának büntetése, vagy a szállítási kötelezettség megsértése. 4. Polgári személyek ideiglenes alárendelése a hadbíróságnak. 5. A tényleges katonai szolgálatot teljesítő, és a hadicikkekre meg nem esketett személyek alárendelése a katonai büntetőtörvénykönyv második részének.

Oroszország katonai intézkedései.

Pétervár. Pétervárott és Moszkvában, valamint ugyane kormányzóságokban a megerősített védelmi állapot helyett, a rendkívüli védelmi állapotokat hirdették ki.

Szerbia válaszjegyzéke.

A (Nikola) Pasics (miniszterelnök) által (Wladimír Rudolf Karl Freiherr) Giessl (Giesl von Gieslingen) bárónak (a monarchia belgrádi nagykövete) átnyújtott szerb válaszjegyzékből a következőket sikerült megtudni: 1. Szerbia hajlandó az összeesküvők ügyében vizsgálatot indítani. 2. A bűnösök megbüntetését hajlandó keresztülvinni. 3. Szerbia garanciákat nyújt a monarkiának (sic!) arra vonatkozólag, hogy a nagyszerb propagandát megfékezze, és a monarchiaellenes agitációt csökkentse, 4. Nem hajlandó elfogadni Szerbia mindazon követeléseit a monarchiának, amelyek az ország ’méltóságát’ sértenék, és visszautasította azt a követelést is, amely a király hadparancsára vonatkozik.

Belgrád elzárva a világtól.

Hajó és vonatközlekedés, valamint a távíró összeköttetés megszakadt Belgráddal, s így teljesen el van zárva a világtól. Pozitív hír arról, hogy az osztrák-magyar hadsereg megközelítette-e Belgrádot, ez ideig nincs.

A szerb vezérkari főnököt szabadon bocsátották.

(Radomir) Putnik szerb vezérkari főnököt, akit a monarchia tegnap éjjel a kelenföldi pályaudvaron foglyul ejtett, ma szabadon bocsátották. Putnik külön szalonkocsiban utazott Belgrád felé.

Lóavatás Pécsett

1914. év július hó 29- én és 30-án 5 órakor délelőtt tartatik (sic!) meg az Irányi Dániel-téren (Búza-tér) levő rendőrlaktanya (cédulaház) helyisége előtt és pedig 29-én a belvárosi és szigeti külvárosi, 30-án a budai és siklósi külvárosi lakók lovai vezetendők elő.

A lóavató bizottság elé kötőléken vezetendők mindazok a lovak (teherhordó állatok), amelyek: 1. az utolsó lóosztályozásnál alkalmasaknak találtattak; 2. eddig még nem osztályoztattak, ha a folyó év január hó 1-ével a négyéves kort túlhaladták, betegség miatt, vagy egyéb okoknál fogva az utolsó lóosztályozásnál nem vezettek elő, vagy az utolsó lóosztályozás óta kerültek a községbe.

Az állítási helyre való elővezetés alól mentesek: a törvényesen fölmentett lovak, továbbá a nem tényleges havidíjasok birtokából annyi ló, amennyit ezek saját szolgálatuk elvégzésére ajánlati lapjaik értelmében tartani jogosítva vannak.

Már eladott, de még át nem adott lovak az eddigi tulajdonos által vezetendők elé kivévén (sic!) azt az esetet, amidőn igazolható, hogy a lovak oly katonai havidíjasoknak adattak el, akik mozgósításkor önmaguk kötelesek lovat beszerezni.

Szerb lázítások Baranyában.

Éjjel a szerbek Mohácson gyűlést rendeztek, melyen Plavsics szerb tanító és Panics községi esküdt tartottak izgató beszédeket a monarchia ellen. Mindkettőt izgatás miatt letartóztatták. Az eljárás folyik ellenük, és még több letartóztatás is várható. A szerbek magatartása nagy megütközést keltett Mohácson.

Ma éjjel Sárospataky József királyi ügyész felhívására az izgatókat Pécsre kisérték. Mohácsról 7 embert, Baranyabánból 5 embert tartóztattak le a monarchia elleni lázítás miatt. Az eddigi letartóztatottak száma tehát 12. Valamennyit átadták a pécsi királyi ügyészség fogházának, Egy pécsi asszony Belgrádban. Vámos Miklós a pécsi Kobrák cipő üzlet vezetőjének felesége Belgrádban tartózkodott, és haza szándékozott utazni Pécsre, de nem engedik Szerbia határán át.”