Második utazás (3.)
1944 őszén a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola Keszthelyre költözött. Kós Károlynak professzori állást ajánlottak fel. Nem fogadta el, Erdélyben maradt. Az átvonuló oroszok feldúlták sztánai házát, a Varjúvárat. Egy szál ruhában menekült feleségével Kolozsvárra. 62 évesen szinte mindent újra kellett kezdenie. Lázas tevékenységbe fogott, igazi polihisztorhoz méltóan. Tanulmányt írt a „Székely nép építészete” címmel. Részt vett a Mezőgazdasági Főiskola „feltámasztásában”, majd 1945-ben rektora is lett. Több szövetség és egyesület választotta elnökévé. Közreműködött a romániai Magyar Írók Szövetsége megalakításában. Számos újság, folyóirat szerkesztésében dolgozott. (Világosság, Utunk).
1946-ban országgyűlési képviselő lett, 2 évig vállalta.
Templomot tervezett Csernakeresztúrra, kultúrházakat Rákosdra és Magyarbikalra. 1951-ben székely nép-ballada kötetet szerkesztett. 1952-ben nyugállományba vonult, de sokirányú tevékenységét folytatta: iskolát és kollégiumot tervezett Sepsiszentgyörgyre, tanulmányokat írt üzemi épületek berendezéséről, színműveket fordított magyarra.
Munkásságát 90 éves korában Románia legmagasabb kitüntetésével, az „Augusztus 23.” Érdemrenddel ismerték el. Hazánktól megkapta a „Zászlórend” első fokozatát. Élete hátralévő négy évében élénken figyelte az eseményeket, levelezett barátaival és értékes gondolatokat hagyott az utókorra.
Temetésére, a Házsongárdi temetőbe, minden kalotaszegi faluból jöttek népviseletbe öltözött gyászolók. Több ezres, színpompás tömeg kísérte utolsó útjára 1977. augusztus végén.
1997-ben posztumusz megkapta a Magyar Örökség díjat.
Bánffyhunyad
Kalotaszeg központja Bánffyhunyad, közel 10 ezer lakossal. 1300-ban egy pápai tizedjegyzékben Hunad néven szerepel. 1330 és 1848 között a Bánffyak birtoka volt. Mátyás király 1468-ban kiadott rendelete óta nevezik Bánffyhunyadnak.
Az egykori vásártéren 1200 körül egy kisebb templom állt. 1307-ben gótikus stílusban kibővítették, és Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel. Mai alakját 1772-ben kapta. Különlegességét hármas építészeti tagozódása adja: gótikus támfalakkal erősített, meredek tetejű szentélye jelentősen magasabb a templomhajónál. Mátyás király idejében, 1483-ban épült. Tornya – a XV. századból – zömök, egykor a városvédő fal nyugati bástyája volt. Toronysisakja 4 fiatornyos, nyitott árkádos, hegyes süvegű. A szentélynél jóval alacsonyabb − a XIV. századból megmaradt − hosszú templomhajó falát 4 ablak töri át. A hosszanti oldalon két bejárata van, melyeket 1772-ben épített, zömök oszlopokon álló kis csarnokok (porticusok) védenek.
Az oldalbejáraton belépve a szemlélőt rögtön megragadja a festett kazettás mennyezet. A 218 négyzetméter területű, 116 kazettát valószínűleg 1705-ben festette Felvinczi János segesvári képíró mester. Átlósan helyezték fel azokat a kazettákat, melyekben a díszítő elemek ismétlődnek: gránátalma, nárcisz, szőlőlevél, forgórózsa, akantuszvirág és reneszánsz rozetta. Néhány kazettában állat motívum látható: teve, tigris, kétfejű sas, pelikán. A mester fekete, fehér és vörös színeket használt. A magas fedelű gótikus szentély 1483-ban készült el, a Bánffy-család adományából. A deszkamennyezetet 140 négyzetméteres, 112 festett kazetta díszíti. A szászkézdi származású Umling testvérek alkotásai.
A nyugati karzat mellvédjén cifra betűkkel az adományozó neve:
D.Curator Czucza István tsináltatta
1781
a tulajdon maga kölcségén
A kőszószékét 1751-ben faragta Kidei Sípos Dávid, az egykori Wesselényi birtokhoz tartozó Drág nevű kisközség temploma részére. Bánffyhunyadra 1969-ben telepítették át. Mellvédjén a Wesselényi és a Rhédei családok címerei láthatók. A díszes, gazdagon aranyozott szószékkorona a XVIII. század második felében készült, felirata minden emberhez szóló figyelmeztetés: „Haszontalan reád nézve te ember a megékesített szép templom, ha magad belől ékes nem vagy szentlélekkel és kegyelemmel, és keresztény virtusokkal.”
A templomhajó falain emléktáblák sorakoznak azok tiszteletére, akik itt jártak. Többek között Petőfi Sándor és gróf Széchenyi István tábláit láthatjuk. A szentélyben Kossuth Lajos temetése napján, a papiszék felett temetési koszorút helyeztek el. A lámpák karjai kopjafákhoz hasonlítanak: a 3 tájegység temetői sírjainak mintái. Kudor Ferenc faragóművész alkotásai. A templomot 1882-ig bástyákkal erősített védőfal vette körül.
Szóljon hozzá!