1891 fontos év volt a pécsi egyházmegye életében: a székesegyház ekkor nyerte el mai alakját. A kilenc évvel korábban, 1882-ben megkezdett építési munkálatok célja az volt, hogy a millenniumi ünnepségekre a templom visszanyerje régi, egységes külsejét, felszámolva a különböző századok építészeti stílusainak eklektikusságát. Dulánszky Nándor püspök felkérésére Friedrich von Schmidt építész tervei alapján készült el 1891-re a neoromán stílusú székesegyház.
A megújult katedrális 1891. június 22-i szentelési ünnepségére Ferenc József császár Pécsre látogatott, az eseményen számtalan világi és egyházi méltóság is részt vett. A korabeli lapok tanúsága szerint Ferenc József érkezése az egész országot lázba hozta, így a pécsi székesegyházra és az egyházmegyére kiemelt figyelem irányult. A székesegyház felszentelése okán érzett örömének Czobor Béla művészettörténész a következőképp ad hangot: „Hazánk legrégibb székesegyházának ünnepélyes fölszentelésére ma utazott le az apostoli király. A nemzet figyelme a hagyományos ragaszkodás bensőségével fordul oda, hol a király koronája ragyog. Van ünnep ismét az országon! Ünnepel a vallásos kegyelet, amely az ősök által emelt alkotásokat elpusztulni nem engedi; ünnepelnek a szépművészetek, amelyek vetélkedve siettek régi fényébe helyezni vissza a századok viharaitól megtépett épületet, közel kilencz százados emlékét és tanúját a nemzet viszontagságos történetének.”
Kubányi Lajos festménye a szenteléshez kötődő császári látogatást örökíti meg. A KincsTárban található festmény 1896-ban a millenniumi ünnepségek alkalmából készült, a rajta ábrázolt esemény azonban öt évvel korábbi: az 1891-es templomszentelési ünnepségsorozat egy mozzanatát rögzíti.
Az 1891-es újságok részletesen beszámolnak az ünnepségsorozat programjairól is. A székesegyház szentelése már június 22-én reggel 7-kor megkezdődött, s egészen fél 12-ig tartott. Dulánszky püspök nem egyedül szentelte az épületet, hanem konszekrációról beszélhetünk: a Szent Mór kápolna oltárát, a Szent István király-oltárt, a Szent József-oltárt, az altemplom oltárát, a Jézus Szíve-kápolna oltárát, a Mária-kápolna oltárát és a Corpus Christi-kápolna oltárát egy-egy vendég püspök szentelte fel.
A szentelést követően délben kezdődött az ünnepi szentmise. A KincsTár festménye ennek az ünnepségnek egy mozzanatát örökíti meg: a főpapság köszönti a császárt. Mivel a festmény öt évvel az esemény után Pécs szabad királyi város megrendelésére készült, az előtérben a város és a megye elöljárói láthatók, az egyházi személyek viszont (mivel őket a festő aligha láthatta) kevésbé felismerhetők. Kivételt képez Troll Ferenc kanonok, aki a székesegyház átépítéséért felelős bizottság vezetője volt, valamint Dulánszky Nándor megyéspüspök és Vaszary Kolos pannonhalmi főapát.
A szentelési évfordulót a Pécsi Egyházmegye 2016. június 22-én este 6 órakor ünnepli, Udvardy György megyéspüspök celebrál szentmisét a székesegyházban. Pécsett aznap este más templomokban nem tartanak szentmisét.
(Pálfy Eszter, Pécsi Egyházmegye)
Kapcsolódó írásaink:
Trebbin Ágost: I. Ferencz József császár és apostoli király látogatásai Pécsett
Trebbin Ágost: I. Ferencz József asztalánál (2. rész)
Trebbin Ágost: Ő felsége udvari vonata Pécsett
Hozzászólások