Finnország | Hetedhéthatár
Archívum

Finnország

A választott címke 8 íráshoz kötődik

A Csend Kápolnája Helsinkiben

A finn főváros, Helsinki nyüzsgő kereskedelmi központja rendhagyó kápolnával gazdagodott idén. Az evangélikus „Csendkápolnában” vallási szertartásokat nem rendeznek, viszont bárki elbeszélgethet az egyház vagy a szociális gondozóhálózat képviselőivel, segítséget kérve – és sokszor kapva is – személyes problémájára. A buszpályaudvar közelében álló, szoborszerű épületet látva olyan érzésünk lehet, mintha az építményt a földön kívüliek hagyták volna itt.

Emlékezés Höfler Pálra

Hogy ki is volt Höfler Pál? Ha megkérdezünk egy pécsi „hetvenes öregfiút”, hogy mit tud róla, ezt a választ kapjuk: „Hogyne tudnánk! Hisz az ő zenéjére táncoltuk át az estéket az 1950-60-as években Pécs valamely kedvelt szórakozóhelyén.” Engem családi szálak is kapcsoltak Palihoz. Édesapám nővérének (Höfler Nep. Jánosné született Trebbin Vilma) volt a fia, tehát ő volt az én unokabátyám.

Karácsony Észak-Európában

Hosszú és szép észak-európai utazásunk a Hetedhéthatár előző számában a végéhez ért, azonban még egy rövid ideig maradunk a messzi északi tájakon, hogy megismerkedhessünk Finnország, Norvégia, Svédország és Dánia karácsonyi szokásaival. Finnországban az év legnagyobb ünnepe a Karácsony. Az ünnepi időszak Advent elejétől januárig tart. A kerti fákat égőkkel díszítik fel, az ablakokba gyertyákat tesznek.

Észak-Európa – 8. Finnország: Lappföld

Az ország északi részén fekvő, hazánk területével megegyező nagyságú országrész Lappföld. Az érintetlen természet, a hatalmas erdők, tiszta vizű patakok és tavak, a rénszarvasok, a sarki fény és a nyári fehér éjszakák, valamint nem utolsósorban a számik hazája ez. A számik időszámítás előtt 3000 körül érkeztek a mai Finnország, Svédország és Norvégia északi területére. Fő megélhetési forrásuk a rénszarvastenyésztés. A természethez rendkívül közel álló nép az ősi sámánhit számos elemét a kereszténység felvételét követően is megőrizte.

Észak-Európa – 7. Finnország: Látogatás a Mikulásnál

Ezúttal Finnország turisták által aránylag kevéssé ismert középső részén, Kainuuban kalandozunk, majd észak felé vesszük az útirányt, meg sem állva az Északi sarkkörön fekvő Rovaniemiig, a Mikulás otthonáig. A Karjala és Lappföld között elterülő Kainuu a természet szépségei iránt érdeklődők számára ideális vidék. A Kajaanitól nyugatra hullámzó Oulu-tó és az orosz határ mellett húzódó végeláthatatlan, szinte teljesen érintetlen erdőségek a nyugalmat és a békét sugározzák.

Észak-Európa – 6. Barangolások Finnország délkeleti részén

Helsinkiből kelet felé vesszük az útirányt, és felkeressük a Saimaa-tó környékének néhány nevezetességét: érdekes városokat, és egy különleges természeti képződményt. Finnországi viszonylatban Helsinkitől nem túl messze, 230 kilométerre fekszik Lappeenranta, a Saimaa-tó déli partján. A város mellől indul a tengeri összeköttetést biztosító Saimaa-csatorna a Finn-öböl felé. Azonban ami a hozzánk hasonló turista számára fontosabb, hogy kulturális értékekben különösen gazdag a város.

Észak-Európa – 5. Finnország: Helsinki

Helsinkit 1550-ban alapította Gustav Vasa, svéd király, mivel a finn-öböl déli partján elhelyezkedő Hanza kereskedővárossal, Tallinn-nal szemben stratégiai pontra volt szükség. A 18. század közepén épült erődítményrendszernek köszönhetően tovább nőtt a város jelentősége, majd 1812-ben, az orosz uralom kezdetén I. Sándor cár ide helyezte Turkuból a közigazgatási központot. Mivel viszonylag fiatal város, nincs középkori zegzugos városmagja, mint Tallinn-nak, vagy Stockholmnak, a belváros mai képe a 19-20. században jött létre. A város főbb nevezetességei közül először a Sibelius-emlékművet, a sziklatemplomot és a Nemzeti Múzeumot keressük fel, majd a főtérre és annak környékére, valamint a kikötőbe látogatunk el.

Észak-Európa – 4. Finnországról dióhéjban

Végtelen fenyvesek, tavak sokasága, friss levegő, fehér éjszakák, szauna, a Mikulás. Sokunk számára leginkább ezek jutnak eszünkbe elsőként, ha Finnországra gondolunk. Való igaz, ezek mind-mind a titokzatosnak tűnő északi vidék különlegességei, de ennél azért többet is érdemes tudni róla. Tekintsük át dióhéjban e mesés ország természeti és kulturális sajátosságait! Finnország területe hazánknál közel négyszer nagyobb, egynegyede a sarkkörtől északra terül el. A jégkorszakban összefüggő jégtakaró borította a területet: a hatalmas jégtömeg pusztító munkája következtében a felszín viszonylag sík.



Archívum

Hirdetés