A 997-ben alapított Trondheim Norvégia harmadik legnagyobb városa, közel 150 ezer lakossal. A város a 13. századig királyi, továbbá 1531-ig, a reformáció térhódításáig egyben érseki székhely is volt. 1564-ben a svédek elfoglalták, az 1681-es tűzvész következtében szinte az egész város leégett. Az újjáépítéskor kialakított, ma is meglévő városszerkezet létrehozása a francia származású dán generális, Cicignon nevéhez fűződik, a Kristiansen-erőd szintén az ő tervei alapján épült.
Mai kirándulásunk során ellátogatunk a Svartisen Nemzeti Park jégmezőihez, egy szigeten átmegyünk a „nyílvesszővel keresztüllőtt hegyen”, elsétálunk egy szép vízeséshez, végül Stiklestadba, a norvég történelem egyik fontos helyszínére utazunk. Az Északi-sarkkörön elterülő Svartisen-gleccser Norvégia második legnagyobb kiterjedésű gleccsere, Európa legnagyobb platógleccsere – vagyis nem magashegyi „alpesi típusú” hógyűjtő medencében felgyülemlő jégről, hanem magas fennsíkon kialakuló, összefüggő jéggel borított területről van szó.
A Lofot-szigeteken található Borg nevezetessége a viking múzeum. Aki ellátogat ide, egy villanás alatt megbizonyosodhat arról, hogy a vikingek világa korántsem egyenlő azzal, amit a róluk szóló brutális filmekben láthatunk. A gazdag hagyományokkal rendelkező viking kultúra elemeit tekinthetjük meg itt: a vikingek lakó- és gazdasági épületét, a munkaeszözeiket és a gazdálkodási módszereket, a kézművességet, vagy a korabeli vasolvasztás technikáját – mind interaktív módon, úgy hogy majd’ minden munkafolyamatot kipróbálhatunk.
Ezúttal a Norvég-tengerből kiemelkedő festői szépségű Lofot-szigeteket keressük fel. A közel 60 szigetből álló szigetcsoport már messziről is egyedülálló látványt nyújt, mivel a 600-1000 méteres hegyek közvetlenül a tengerből emelkednek ki, így még vadabbnak, monumentálisabbnak látszanak. A hegyek építőkövei a földtörténet régmúltjában alakultak ki, 3-3,5 milliárd évvel ezelőtt. A terület közel ötezer éve lakott, de igazán komoly fejlődésnek csak a 19. század második felében, a heringhalászat felvirágzásának idején indult, sok mai település ekkor jött létre.
Norvégia északi tartományában, Finnmarkban fogunk barangolni ezúttal. Miután múlt alkalommal felkerestük Európa legészakibb pontját, utunkat csak egyetlen irányban tudjuk folytatni, dél felé. Magerøy szigetét elhagyva, a Porsangen-fjord mentén haladunk. Norvégia jellegzetes természeti képződményei és látványosságai a fjordok. Sokunk számára a fjord fogalma valamiféle hosszúkás tengeröblöt jelent, azonban érdemes kicsit jobban megismerni, mit is jelent ez a kifejezés.
A Skandináv-félsziget nyugati részén, hosszan elnyúló Norvégia Európa természeti szépségekben talán leggazdagabb országa. A hazánknál megközelítőleg három és félszer nagyobb területű ország tájképének két meghatározó eleme a Skandináv-hegység és a rendkívül tagolt tengerpart. A Hetedhéthatár olvasói az új esztendő első hónapjaiban e csodálatos ország természeti és kulturális különlegességeibe nyerhetnek bepillantást. Elsőként az ország természeti sajátosságait tekintjük át, majd megismerjük hogyan „jár” a Nap a sarkvidéken az év folyamán, és ellátogatunk öreg kontinensünk legészakibb pontjára.