Szabados Gergely írásai

Ha nem pusztulunk bele saját életünkbe,
akkor, lehet, hogy valamit rosszul csinálunk.
Akkor lett volna ott még mit megélni.

Ha majd egyszer angyalok leszünk
Megkérem Istent, hogy állítsa meg a
Világot nekünk, csak egy napra,
Hogy csak mi ketten legyünk

Rettegett káosz, dédelgetett rend.
Fent és lent? Kint és bent?
Valóság helyett rémálmokat hiszel.

Mondd mit tennél,
Ha kapnál Istentől egy napot?
Egy olyat, milyet még senki sem kapott.

Nem vagy elfolyt gyertyacsonk,
S már nem az Ördög lógatja lábát
Léhán mosolyod szélén!

Hol voltunk és hol nem voltunk.
Senki sem tudta s nem tudja, mi se.
Aztán lerakott minket valahová az élet

Fess az égre fényeddel,
Adj erőt a világnak lényeddel,
És ha egy nap majd Te tévedsz el,
Ott leszünk érted mind!