Nem hiába múltak el az évek
A Föld fürdeti ráncos arcát
A Hold fényében,
Csillagok szikrái fűben heverésznek.
Czupy György írásai
„Nincs e földön gazdagabb, szebb ország, Minden ember érzi, hogy szabad!” – 1-4.
Badi Lajos internált piskói parasztember „emlékirata” után most Kósa Lajos markóci – ma sellyei – lakos internálásának történetét adom közre édesanyjának írt levele alapján.
Egy piskói parasztcsalád száműzése a déli magyar-jugoszláv határsávból – 1950 – 1-4.
Beszéljen most Badi Lajos internált piskói parasztember „emlékirata”, akit családjával a jugoszláv-magyar határsávból száműztek a „magyar Gulágra”. Badi Lajos lánya, Zsuzsa küldte meg édesapja visszaemlékező írását sellyei címemre az 1980-as évek végén, s ezt most közreadom a Hetedhéthatárban, szó szerint, semmit ki nem hagyva.
Az első magyar professzornő: Dr. Dienes (Geiger) Valéria – 1-3.
Egy jó nevű tolnai építőmester, Geiger Flórián fia, Geiger Gyula volt Valéria édesapja, aki jogásznak tanult, és az 1870-es években került Szekszárdra, ahol a királyi törvényszék jegyzője lett. 1878. szeptember 23-án feleségül vette Erzsébetet, Benczelits Ignác törvényszéki bíró lányát. Valéria 1879. május 25-én született, majd húga, Edit, 1881-ben.
Mindennapi élet a római társadalomban – 1-5.
A Római Birodalom alapja az a település volt, amelyet a latin pásztorok alapítottak az i. e. 10. században a Palatinuson. A 7. században ez egyesült a többi hat dombon létrejött településsel, és Róma néven tagja lett a 30 latin községből álló törzsszövetségnek, melynek élén Alba Longa állt.
Az Ázsia-kutató nagy vándor: Stein Aurél
(1862. november 26. – 1943. október 26.) Stein Aurél Budapesten született. Életének 81 évéből 60 évet kutatással töltött: végigjárta Belső-Ázsia akkor ismeretlen vidékeit. Megfordult Indiában, […]
Tessedik Sámuel – 1-3.
Magyarország a 17. században belépett az egyetemes nevelés történetébe, addig a magyar nevelésügy fejlődése az európainak csak halvány vetülete volt. Sőt, ez idő tájt az ország néhány esztendőre az európai fejlődés élvonalába került, töröktől, némettől független kis országrészben működött kiemelkedő egyéniségek által, mint Comenius és Apáczai Csere János, akik az elavult helyébe új, a kor követelményeinek jobban megfelelő oktatást, nevelést kívántak nyújtani minél több gyermek számára.
A cenzúra története – 1-4.
Gutenberg 42 soros bibliája 1450-ben jelent meg, majd 1473-ban működni kezdett Magyarországon az első nyomda, Hess András jóvoltából. Ezzel megnyílt a lehetősége annak, hogy hazánk bekapcsolódjék az akkori világot mozgató nagy eszmékbe, az Újvilág felfedezésének forradalmiságába. De nem ez történt, hanem az, hogy az első magyar nyomtatványt, a Budai Krónikát 50 év múlt követte a cenzúraintézkedés.
Magyar kapcsolatok az európai szellemmel – 1-2.
A kereszténység első századaiban szellemi helyzetünket kettősség jellemezte: egyrészt az új európai népekkel közös életszemlélettel bírtak (hasonló hadászati, gazdasági erők feletti rendelkezés), másrészt a műveltséget képviselő, s ezáltal a keresztény egyházat reprezentáló népek a magyarság számára idegenek voltak. Az európai megtelepedés, az államalkotás azonos a keresztény vallás asszimilációjával.
Alfred Nobel svéd kémikus, mérnök – 1-2.
Alfred Nobel hírnevét nemcsak végrendeletének, hanem annak a hatalmas mérnöki, kutató tevékenységének is köszönhette, amely az egyszerű vállalkozót a világ leggazdagabb embereinek sorába emelte. Alfred Nobel svéd mérnök és feltaláló négy tanú jelenlétében végrendeletet írt alá 1895. november 27-én a párizsi Svéd Klubban, 378 nappal halála előtt. A svéd sajtó 1897. január 2-án tette közzé a nem mindennapi végrendelet szövegét.