Hajnal Éva
titkos
titkos hegedűkkel érkezik az ősz
szellő hátán morcos menedék
mély kabátzsebéből vékony sál lifeg
ráér elővenni
szürreál
oly árva itt a buszmegálló
épp mint egy elhagyott sziget
járdaszegélyen magam várok
s rám csapódik a szürkület
az a nap
az a nap olyan volt
mint a kislány a piacon
a sarokban ült és babrálta a zokniját
szakadt koszos zoknit babrált
Pethes Mária: Szuperszonikus angyal
Pethes Mária pazar kiállítású könyvének borítóján egy angyal könyököl. Egy ablakból néz a világra, belső szobájából réved kifelé. Tekintete felhős, szárnyai ágbogas, földi szárnyak. Rajta egy kis élet: lehetne Varga Mihály kitűnő ajánlója szerint gyurgyalag, vagy szalakóta, ám, jobban szemügyre véve, akár egy hím „csillogó” quetzal-t is formázhat.
Hajnal Éva verse angol fordításban / Magyarul Bábelben – 3.
Vannak útjaim,
mik talpamhoz idomultak, mint az évek.
Velük élek.
Vérereimbe beleértek,
akár a csillagok éjszakáim saruján.
Hajnal Éva verse angol fordításban / Magyarul Bábelben – 2.
Valami végleg összetört,
üvegcserépen lépdelek,
jeltelen síron nincs virág,
holtan hevernek életek.
Hajnal Éva verse angol fordításban / Magyarul Bábelben
hasonlatos a mennyeknek országa
a zsebben felejtett cukorkához
the kingdom of heaven is like
long forgotten candy left in your pocket
Miniverzum
A szemüveges fiú, amolyan doktorandusz és a vézna szőke medika ma is az egyetemi könyvtárban jegyzetel. Ez a második vizsgaidőszak, amikor naponként futnak itt össze. Az ódon falakon sárgult könyvillat oson. Harapni lehet a csendet. A fiú ma bátor. Hosszú sóvárgás után, könyvével átül a lány asztalához. A fiatal lány hetek óta erre vár.
Verspár III. – Hajnal Éva és Jóna Dávid
pillekönnyű pillanatban
puha csendben itt maradtam
álomszuszék felhőt láttam
megcsodáltad
megcsodáltam
milyen kár
milyen kár hogy nincs pillanattörlő
olyan eszköz ami a kínos pillanatokat semmisíti meg
mintha nem is lettek volna
Ezüst kiskanál
Mihez kezdjek most ezzel a kiskanállal? Nem is használok mokkáskanalat. Pláne ezüstöt. Amikor nekem adtad, azt mondtad, ez az örökségem. A monogramunk a nyelébe vésve. Mihez kezdjek ezzel az én ezüst örökségemmel, ezzel a monogramos, kanálnak túl apró kanállal?
hasonlatos – Lackfi Jánosnak
hasonlatos a mennyeknek országa
a zsebben felejtett cukorkához
amit mindig akkor találtál meg
amikor a legéhesebb voltál
Azután
– Szia, Petikém! Bocsánat, nem tudtalak fölvenni időben, most ment el a festő! Látnád, miben vagyunk: minden cuccot átpakoltunk a középső szobába, de nem is mondom… A lényeg, hogy szép minden! Már csak a gardrob van hátra, amit a te szobádból csinálunk, tudod, milyen régi vágyam!
Hétkéses
Nincs az az embör, aki késsel a kezibe gyün a világra, nincs-nincs! Az én apám mindig aztat mondta, Isten nyugtassa, hogy jó kést nem tanál csak úgy az árok szélibe senki, azt ki kő érdemeeeni! Mi nem hétszivafás, csak hétkéses család vótunk, ugye? Mindenki tudta. Szépapám is ezt a mesterséget örökűte, aztán mi mind, ahogy kő!
Partnereink
