Pődör György
Kedd asszonya
Kedd asszonya ott figyel rád legbelül,
éjjelente betör lelked ajtaján,
majd ijedt szíved rokkájára felül,
s holtra táncoltatja álmod angyalát.
Aki a tilalmának ellenszegül,
a boszorkány büntet, az örök kaján
Álomgondola
Kora reggeli vágyak Szent Márk terén
mindig ring álom faragta gondola.
Számtalan igyekszik még, és pont oda,
hol nyugodt a szív, csordultig a remény.
A hajnal égre írt könnyes kis regény,
pár frázis, felhőktől kissé pongyola,
Káinidő
Egymásra hull rakéta, bomba, ember,
Káin óta bennünk a gyilkos ösztön.
Kőhöz, majd fegyverhez nyúl rögtön,
de istene szemébe nézni nem mer.
Lassan már nélküle is öl a fegyver,
jéghideg szem, számító agy, öltöny
Álomölelés
Az estekben van valami furcsa
csupán visszavertek a fények
csillagon a Lámpaoltó kulcsa
bűnén meditálgat a vétek
Surran a holdfény a házak falán
árnyékában ott az éji csend
Nyári napjáték
Szelíden kelt a nyári Nap
egy békés hajnalon. minap.
Játszadozott sok fűszálon,
pataknál, hol sok fűz állott.
Messze nézett, elmerengve:
nyújtózkodni lenne kedve,
Szent Margit lépcsői
Bakabánya emlékezete
Mint a mese, egyszer volt réges-régi,
alig van már, ki múltját elmeséli,
dúlt tájon népek egykor hogyan éltek,
hiába voltak földben kincsek, ércek.
Védte kőfal, sok vitéz, mindhiába,
Felszínrajz
alakzatok és árnyékok sora
a fák oldalán üde-zöld moha
odafent a fénysugár érző gond
idelent tűnődik egy nézőpont
hová tűnik a házsarkok éle
melyik fa milyen és hogy él-e
Paracelzus
A lélek gyakran csavargó polihisztor,
emberben, földben keresget csodát,
s ha kételye szapora, mint a lisztmoly,
elgondolkodik annak valódi okán.
Sámán, aki elől a kutya is iszkol,
hithű bölcs, kánonégető, okkult pogány
Az elveszett lakatok (a három lakat legendája)
Egyszer volt hol nem volt három szép lakat / ahol kincses idők ere elhaladt. A korabeli Magyarország hármas lakat alatt volt – szól a mese –, amelyeket fel kellett nyitni, hogy az ország igazi európai nagyhatalommá válhasson. Az egyik lakat rézből, a másik ezüstből, a harmadik aranyból készült
Emlékezés
összegyűjteni az illékony időt
fűzőt keresni régen kinőtt cipőn
felpróbálni szakadt kabátot
átölelni a rég látott barátot
de homályosuk kép és keret
itt ott tesz hozzá még a képzelet
A logosz hatalma
Hajdan is pénzért tanítottak bölcsek,
relativizálva erkölcsöt és morált.
Nem az igazság volt célja a sok pörnek,
hanem, amit szofista cél komponált.
Bárkit, bármikor, mintha rendjén volna,
és a jó fölé nőtt a beszéd hatalma
Bronzember
hajdanán lehetett volna
ágyú félelmet ásító torka
vagy gyónásra hívó harang nyelve
de soha nem volt elve
mindig magára maradt
ha az ég leszakadt
Kell lenni egy hídnak
Valahol lenni kell egy hídnak,
amerre csak szép szavak hívnak,
amelyik sok embert összeköt,
nem rombolják le vad ösztönök,
nem húzzák kétfelé oldalak
Egyetlen kívánság
Pisztrángosban áll egy medve,
halat fogni sincsen kedve.
Azt dörmögi: – Nem is csoda!
(beteg otthon a kis bocsa)
Mind elúszik, megy az idő,
az égen sok csillag kinő,
Édesanyám
– Te voltál az eszmélésem,
simogattál, hogyha féltem,
ha tehetném, visszakérem
szegény sorsú gyermek-éltem.
– Te voltál a friss hajnalom,
minden csodára ébredés,
Partnereink
