Melyik a leginkább környezetbarát karácsonyfa? A műfenyő, a vágott, a gyökeres vagy ha egyáltalán nem vásárlunk fenyőt? A kérdés mindig felvetődik karácsony környékén. Ezekre a kérdésekre kapunk választ Ürge-Vorsatz Dianatól a Közép-Európai Egyetem professzorától, klímakutatótól, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnökétől, aki még egy tavalyi bejegyzésében fejtette ki, hogy melyik fenyő mellett tegyük le a voksunkat. A téma most is aktuális, a válaszok szintén.
Japán Ázsia és az egész világgazdaság egyik legfejlettebb országa. Miközben a 19. század közepén a fejlettsége még Magyarországéhoz volt hasonló, a 20. század alig két évtizedének szédítő sebességű fejlődése a világgazdaság élére repítette. Mi volt a titkuk? Mit csinálnak másképp? Mit tanulhatunk mi mindebből?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület új könyvet jelentetett meg, „A települések madárbarát lehetőségei” címmel. A kiadvány a 2008-ban, szintén az MME által kiadott „Madárbarát településfejlesztés” méltó utóda lett.
A mikulásvirág meghálálja a megfelelő gondoskodást, és képes hosszú hónapokon át egészséges maradni, feldobva a lakás bármely pontját. A Stars for Europe (SfE) szakértői tudják, hogyan érjük el, hogy a mikulásvirágunk ragyogó maradjon, átvészelve a hideg időszakokat is – néhány tippet bevetve a mi növényeink is sokáig remek formában lehetnek!
Tizennegyedik alkalommal rendezte meg az Infotér Egyesület eseményét Balatonfüreden, középpontban a legfelkapottabb digitalizációs újdonságokkal, releváns szakértőkkel és kapcsolatépítési lehetőséggel. Szédítő tempóban váltották egymást a változatos előadások és viták.
„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében Matolcsy Györg
Hogyan küzdenek meg az emberek a lakhatási válsággal? Vigvári András könyve a magyarországi lakhatási válságra adott alulról jövő válasszal, a külterületi zártkertek benépesülésével foglalkozik. A kötet egy Budapesthez közel eső, egykor mezőgazdasági és hétvégiházas övezetként működő zártkert benépesülésének etnográfiai kutatását mutatja be és a terepkutatás eredményeit a globális társadalmi és lakhatási folyamatok részeként tárgyalja.
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L’Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a tudósok az elismerést az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereikért kapják.
Karikó Katalin magyar biokémikus és Drew Weissman amerikai mikrobiológus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben. Az illetékes bizottság indoklása szerint Karikó Katalin és Drew Weissman a díjat a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseiért kapja, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni hatásos mRNS-alapú vakcina kifejlesztését.
Az Arcanumon az elmúlt 250 év újságjainak, magazinjainak több tízmillió oldala néhány kattintással elérhető. Rákereshet konkrét lapszámokra, nevekre, helyszínekre, eseményekre. Időutazóként szörfözhet napi-, és hetilapokban, sportújságokban és női magazinokban. Egy alapos elmélyülés az Arcanum oldalainak tengerében nem csak egyszeri élmény lehet, hanem rendszeres szórakozás, izgalmas időutazás. Szeptember 28. és október 1. között előfizetés nélkül lehet nézelődni, nosztalgiázni. A 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon régi újságokkal várják az érdeklődőket az Arcanum munkatársai a B32-es standon.
Figyelemre méltóan találékony faj vagyunk. Újra és újra megbirkózunk azzal a tengernyi kihívással, amit a korszakalkotó nagy változások támasztanak. Vajon így van ez napjaink kihívásaival is? Vagy ez már meghaladja képességeinket? Mit mond erről Vaclav Smil, akit a Foreign Policy a világ 100 legnagyobb globális gondolkodója közé választott és Bill Gates is nagy rajongója a könyveinek?
Dr. Luis Martins professzorral, a Portugál Hipertónia Társaság tiszteletbeli elnökével 2016. szeptember 18-án a siófoki Nemzetközi Hipertónia Kongresszus szünetében beszélgettem. – Professzor úr, nagyon örülünk, hogy megosztja ma velünk Portugália só fogyasztási szabályozásának történetét! L.M: Én is nagyon örülök, hogy itt lehetek ezen a kongresszuson és beszélhetek róla!
Szeptember 21-én, csütörtökön 10 órától Matolcsy György jegybankelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor gazdaságpolitikai kerekasztal-beszélgetésével kezdetét veszi a 61. Közgazdász-vándorgyűlés Egerben. A hazai közgazdász szakma legnagyobb éves konferenciájára mintegy 700 kárpát-medencei magyar közgazdászt vár a szervező Magyar Közgazdasági Társaság (MKT).
Azzal, hogy megpróbálunk elszakadni a fosszilis tüzelőanyagoktól, és a régi rendből igyekszünk átlépni egy új világba, valójában egy még erősebb függőséget alakítunk ki a magunk számára – állítja Guillaume Pitron francia újságíró, és nem ok nélkül teszi ezt. De vajon igaza van?
A „Dunántúl” (1911-1944) című pécsi katolikus-konzervatív napilap 1941. december 14.-i számának 4. oldalán egy érdekes riport jelent meg, amely személyi viszonylatban kettős nevezetességgel szolgált. A készítő-aláírója ugyanis Komócsy István (1872-1952) prelátus-kanonok, a meginterjúvolt pedig az akkor már országos hírű írónő, Dénes (Deutsch) Gizella (Anna, 1897-1975) volt. A címe árulkodó, a tartalma pedig föltárja az írónő szakmai kapcsolatát a tekintélyes prelátus-kanonokkal, és emellett pályakezdését is, ugyanis az írás címeként a pécsiek ezt olvashatták: „Így indult Dénes Gizella az írói pályán.” De nézzük most magát a tekintélyes nagyságú és tartalmú riportot.