Filmesek vágtak hajdan e tájnak – énekelhetnénk a Ságvári-nóta dallamára a Mátra némely festői vidékéről. Számos filmet forgattak e hegység falvaiban: Huszárik Szindbádja végén egy mátrai körmenetet láthatunk, Bódy Gábor 1983-ban Mátraszentimrén forgatta a Kutya éji dalát, a Meseautó újra megfilmesített változatának egyik jelenetében pedig a parádsasvári Károlyi-kastély köszön vissza.
Európa eszik
A meredeken kapaszkodó bekötőút hajtűkanyarja ma is a régi, a patak átjáróját magam is ismerem, a templomot és a köréje csoportosuló házakat e sorok írása közben is látom. Több mint fél évszázada többször is végigpásztázta ezt a tájat a filmfelvevő gép. Az idilli panorámát Vaszy Viktor zenéje festette alá.
Forgatás egy mindmáig eldugott mátrai faluban pár évvel a második világháború után? Nagy esemény! Addig csak filmvásznakról ismert fővárosi művészek érkeznek, barátságosan paroláznak, magánházaknál kapnak szállást. A tanító szünetet rendel el az iskolában: a gyerekek statisztaként élvezik a szokatlan látványosságot.
A főtéri bisztrót üzemeltető Laci bácsi ötödikes kisdiák volt a forgatás idején. Még ma is emlékszik arra a jelenetre, amikor osztálytársaival a gépész elakadt automobilját húzatják ki a patakból a filmben szereplő szamárral. A nyolcszázvalahány lelkes község filmbeli albírója a felejthetetlen Tompa Sándor, a többi szerepben egyebek között Bánhidi László, Bihary József és Lehotay Árpád látható.
A forgatás idején sok felnőtt keresethez jut díszletácsolással, ezzel-azzal. A legjobban azonban Patay Sándor uram jár: az ő kocsmája pótolja az akkor még nem létező mozgó büfét, amely mostanság minden forgatási helyszínre hűségesen kíséri a stábot. Postára, boltba menet gyakran elhaladok az azóta megszűnt italkimérés előtt. Liget utca 9. – olvasom a házszámtáblán, a polgármesteri hivatallal átellenben. A Liget utca névadója az a térség, ahol egykor a pap istállója állt, s ahol a filmbeli szamarat, Lévitát árulták. A kocsma bejárati ajtaját már befalazták, a portát a néhai kocsmáros unokája lakja.
A forgatás heteiben itt múlatta az estét – de mint a „szembe szomszéd” Fejes Páltól hallani, gyakran az éjszakát is – a stáb. Folyt a bor, külön pálinkarendelésekkel lehetett csak csillapítani a színészek szomját. A főszereplő, Benkő Gyula (1918-1997) még harmincéves sincs ekkor, szemrevaló szép partnere, Szőke Éva színésznő még fiatalabb. A filmet rendező Bán Frigyes (1902-1969) negyvenöt éves. A „Mezei próféta” címmel megfilmesített költői történet, melyben „hit, munka, szerelem mesébe szövődnek”, Tamási Áron (1897-1966) tollából való.
A mátrai falu Reményessé keresztelése sem segített azonban az alkotókon: a Nemzeti Parasztpárt égisze alatt, azaz Sarló Filmvállalatának produkciójában készült Mezei próféta dobozban maradt. Sokan csak pár esztendeje látták először, amikor a forgatás helyszínén zsúfolásig telt nézőtér előtt vetítették le a község fennállásának 725. évfordulója alkalmából. Némelyek a karcos, recsegő hangú kópián pillanthatták meg először vagy láthatták újra szüleik, nagyszüleik, rokonságuk azóta lebontott portáját és fél évszázaddal korábbi arcát a Galyatető s a Kékes ölelkezésében megbújó kis falunak.
Csipetnyi filmtörténet, hogy magunk elé képzelhessük a kort: a negyvenes évek népi realizmusa hódít, Karády Katalin és Jávor Pál parasztruhában (Valamit visz a víz, 1943). Még nem készült el az államosított magyar filmgyártás első alkotása, a Talpalatnyi föld (1948), szintén Bán Frigyes munkája, amely majd nemzetközi sikert is arat. De már látható Szőts István legendás filmje, az Emberek a havason (1942) és a Mezei prófétával egyazon esztendőben születik az Ének a búzamezőkről (1947).
Szőtsnél a természet elhagyhatatlan szereplő, nélkülözhetetlen feltétel, fontos közeg. Természetes helyszíneken, külsőben forgat, figurái természetes összetartozása a környezettel annyira magától értetődő, hogy már-már része a cselekménynek. Szőts tudta, ha Tamási alakjait kiszakítják saját környezetükből, az író valóság és képzelet határán lebegő stílusa modorrá silányul. Ezért nem is vállalta – noha neki is felajánlották a témát – a groteszk humorral átszőtt, kissé szentimentális, tündéri-mesés világ filmre vitelét, mert nem volt lehetőség az eredeti erdélyi helyszíneken való forgatásra.
A mesei elemekből építkező történet (halottnak hitt elveszett leány, a leány lelkét feleségül vevő fiú) így elevenedett meg a Mátra hegyei között. A helybeliek közül már csak kevesen emlékezhetnek a filmes népség sürgésére-forgására, de némely emlékiratból érdekes epizódok hámozhatók ki. Például egy színészreggeli története.
Az ötvenéves író is részt vesz a forgatáson, esténkén együtt mulat, tréfálkozik, vigad hősei megszemélyesítőivel. Egy-egy kiadós tivornya után égő gyomorral ébrednek, s reggelivel csillapítanák éhségüket, másnaposságukat egyaránt.
„A parádi fogadóban reggeliként, a kenyér mellé vajat és egy alig-sült húst adtak. Utóbbi elvette Benkő Gyula étvágyát, az egészet összecsomagolta és csak az erdőszélen vette elő, de az étvágya a sápadt húsra itt sem jött meg” – olvashatók a Tamási-emlékkönyvben Tasnádi Gábor sorai. „Még egyszer meg kell sütni!” indítványozta a színésznek az író, és megindult az erdőbe. Kalapjában keserűgombával és kakukkfűvel tért vissza; majd tüzet gyújtottak. Tamási Áron előzőleg letisztított és leégetett lapos követ helyezett a tűzre, majd a tetejére rákente a vajat. Rövidesen sercegett a vaj a tüzes kövön. Tamási rátette a húsdarabokat, a gombakarikákat, mindezekre kakukkfüvet szórt, amelyek a füsttel együtt csodálatos illatot árasztottak.
Benkő Gyulának, mint egy későbbi, interjút előkészítő bemelegítő beszélgetésben az idős színész maga is megerősítette, élete legízletesebb reggelije ez volt – a bodonyi erdőben. Mert a mezei próféta történéseinek színhelye a megkopott fekete-fehér kópián látható helységnévtábla felirata szerint a filmben Reményes ugyan, ám az írót székelyföldi szűkebb pátriájára emlékeztető mátrai falu neve a valóságban: Bodony. Ahol az ember ősi összetartozása a földdel, a természettel ma is változatlan.
*
A szerző ötödik könyve „Európa eszik” címmel a tavaszi könyvfesztiválra jelenik meg. A kötet nyilvános bemutatója április 23-án, pénteken délelőtt 10 órakor lesz a Budapest Kongresszusi Központ Lehár II. termében.
Hozzászólások