A Velebit-hegységben húzódó Paklenica-szurdokvölgy és az azt övező vidék nemcsak Horvátország, hanem az egész mediterrán vidék egyik legértékesebb természetvédelmi területe. 1948-ban nyilvánították nemzeti parkká, de természeti értékei miatt már 1928 óta szigorú védelem alatt áll.
A 3617 hektár nagyságú parkban két szurdokvölgy húzódik, a Velika Paklenica és a Mala Paklenica (Nagy- ill. Kis-Paklenica), Európa második legnagyobb ilyen képződménye. Előfordul, hogy helytelenül kanyonnak nevezik, ezért itt érdemes egy kis kitérőt tenni, hogy tisztázzuk mi is a különbség a kanyon és a szurdokvölgy között. Mindkettőt felszíni vízfolyások alakítják ki, azonban a kanyonok oldalfala általában lejtős, míg a szurdokvölgyeké szinte kivétel nélkül teljesen függőleges. S hogy mitől lesz lejtős, vagy függőleges a völgy oldala, az a területet felépítő kőzettől függ. Például a gránit víz hatására mállik, tehát könnyebben pusztulásnak indul és a völgy oldala lejtős lesz, ellentétben a mészkővel. Most mészkőterületen járunk, a Paklenica-szurdokvölgy tehát nem mállással és oldódással, hanem a folyóvízi erózió következtében alakult ki, a patak és az általa szállított hordalék pusztító munkája eredményeként. A szurdokvölgy mélységét az határozza meg, hogy a patak milyen gyorsan vágódik be a kőzetbe. Ha a terület a hegységképződés során megemelkedik, akár többszáz méter mély, szűk völgyek jöhetnek létre. Persze a patak nem csak völgyeket tud ilyen módon kialakítani, hanem a felszín alá bejutva hatalmas üregeket, barlangokat is.
A Velebit mészkőtömegébe bevágódott szurdokvölgyekben helyenként 300-400 méter magas, teljesen függőleges sziklafalakat is láthatunk. A gigantikus méretű völgy és az erózió által kialakított sziklafelszín lenyűgöző látványt nyújt. A szurdokvölgy mélyén erdő húzódik, de a magasban is több helyen láthatunk sziklafalakon „megkapaszkodó” bokrokat, fákat. A hegységet alkotó kőzet repedésekben gazdag, ezért felszíni vízfolyásokkal a patakot leszámítva alig találkozhatunk, a terület az év túlnyomó részében száraz. Az árkokban csak nagy esőzések alkalmával, illetve tavasszal, a hóolvadás idején van víz.
A szurdokvölgyben turistaút vezet a helyenként látványos vízeséseket produkáló patak mentén. A Paklenica nemcsak a bakancsos turisták, hanem a hegymászók paradicsoma is. Több helyen kiépített mászóhelyek vannak, a legnépszerűbb célpont az Anica Kuk. A változatos alakú felszíni képződmények mellett a sziklák belseje is felfedeznivalókat rejt. A völgy oldalában, magasan elhelyezkedő Manita Peć cseppkőbarlang 65 méter hosszú, 40 méter széles és 32 méter magas. Az üreget a patak vájta ki egykor, azonban ma teljesen száraz – a terület emelkedésének ez az egyik legfőbb bizonyítéka.
A nemzeti park területe nem túl nagy, azonban függőleges kiterjedése igen jelentős: tengerszint feletti magassága 20-1660 méterig terjed. Ebből adódóan élővilága rendkívül gazdag, a mediterrántól az alpesi elemekig találhatunk fajokat. A szurdokvölgy kétharmadát erdő borítja, amely a legérintetlenebb állapotban a Velika Paklenica felső szakaszán maradt meg. Állatvilágában megtalálhatjuk a rovarok számos faját, köztük rengeteg lepkefajtát; sokféle madarat, melyek közül a park büszkesége a 2,6 méter szárnyfesztávolságú fakó keselyű. Az itt élő emlősök közül feltétlen említésre méltó a barnamedve, a farkas, a vadmacska, a vaddisznó és a nyuszt.
(a szerző felvételei)
Hozzászólások