Közép-Európa és Kelet-Európa a harmadik legvonzóbb régió

A franciaországi La Baule-ban megrendezésre került 5. Befektetési Világkonferencia alkalmából az Ernst & Young közzétette „Európa Versenyképességi Tanulmányát”, amely a földrész vonzerejéről szóló, immáron negyedik felmérés éves eredményeit ismerteti. A tanulmány a befektetési szokásokat két szempontból elemzi: ezek egyike a külföldi befektetők 2006. évi európai befektetéseire és terjeszkedésére vonatkozó adatok elemzése, míg a másik 809 külföldi befektető Európa jelenlegi és jövőbeni vonzerejére, erős és gyenge pontjaira vonatkozó véleményének vizsgálata. A tanulmány fontosabb megállapításait Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója ismertette Budapesten

Európa a 2006-os évben is az elsődleges célpontot jelentette a közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) számának tükrében. A kontinensnek a 2006-os év rekordnak tekinthető, ám arányaiban vonzereje jelentősen csökkent a feltörekvő Ázsiához képest. Az előző évet nézve mind Nyugat-, mind Közép- és Kelet-Európa tőkevonzó képességét tekintve 13 százalékkal esett vissza. Ez a csökkenés Kína (48%) és India (26%) jelentős térnyerésének köszönhető, amely országok mára bekerültek a legvonzóbb régiók vezető 5-ös listájába.

Európán belül az első számú célországok az Egyesült Királyság és Franciaország voltak. Az elmúlt évekhez hasonlóan a szolgáltató szektor 2006-ban tovább erősödött, amely a nemzetközi befektetések 60 százalékát vonzotta. A legtöbb projekt a szofter és az üzleti szolgáltatások területén keletkezett.

Az elemzés szerint Közép- és Kelet-Európa a külföldi befektetők számára a harmadik legvonzóbb régió 2006-ban, az első helyen álló Nyugat-Európát és a második helyre felzárkózott Kínát követve. Ám ez a helyezés az előző évhez képest a régiónk országainak visszaesést jelent. Magyarországgal együtt Lengyelország is csökkenő számokat mutat a 2005-ös eredményekhez képest, valamint Szlovákia kiesett a vezető 15 európai ország listájáról. Magyarország az FDI projektek száma alapján az európai rangsor tizenegyedik helyén áll 3,06 százalékos részesedéssel (3,8% 2005-ben) és 108 projekttel (115 darab 2005-ben), a 2005-ös évi nyolcadik helyhez képest. A rangsorban elfoglalt helyünket elsősorban Németországnak (30 projekt), hazánk első számú befektetőjének, és az USA-nak (28 projekt) köszönhetjük. A beruházások kiindulási országát tekintve, jelentősen lemaradva, a 3. és 4. helyen áll Japán és Ausztria (7-7 projekt), valamint FDI térképünket színesíti még az Egyesült Királyság és Franciaország (4-4 projekt).

A kedvező munkaerő költségeknek köszönhető előző évi érdeklődési szintet sem Európa, sem Közép- és Kelet-Európa nem tudta megtartani. Míg 2006-ban a megkérdezettek 27 százaléka sorolta első helyre Közép- és Kelet-Európát ebből a szempontból, 2007-re ez az arány csupán 20 százalék lett.

Bár az FDI projektek mindössze 26 százaléka irányult Közép- és Kelet-Európába, a beruházások által létrehozott új munkahelyek 51 százaléka ebben a régióban történt. Európa-szerte Lengyelországban teremtették a legtöbb, az összes újonnan létrehozott munkahelyek 15 százalékát. Hazánkban 2006-ban 10,906 új állást hoztak létre a külföldi tőkeberuházások, amely eredmény 9,7 százalékos növekedést mutat a 2005-ös évhez képest. E tekintetben Magyarország az előkelő 7. helyet foglalja el Európában.

Az Európába áramló befektetések jövőbeni kilátásairól a megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka vélekedik pozitívan. Ez a magas szám egyértelműen azt mutatja, hogy a befektetők vállalkozásaik helyszínét illetően továbbra is elkötelezettek a kontinens iránt. A válaszadók közel háromnegyede vélekedik úgy, hogy Közép-Európa vonzereje a következő időszakban nőni fog.

„Európa és hazánk vonzerejének fenntartásához és jövőbeni növeléséhez elengedhetetlenek a minőségi reformok. Ez az esélyünk arra, hogy versenyben maradjunk az alacsony költségű munkaerőt kínáló ázsiai országokkal szemben.” – hangsúlyozta Havas István, az Ernst & Young vezérigazgatója.

A tanulmányt a jelenlévő Egyed Géza szakállamtitkár szakmailag korrektnek és tényszerűnek ítélte, hangsúlyozta, hogy az egy főre jutó követlen külföldi tőkebefektetés nálunk a legmagasabb a közép-kelet-európai régióban. A tanulmányban közöltek reformokra ösztönzik a kormányt a versenyképesség növelése érdekében. Az oktatás-képzés területén a felsőoktatásban a műszaki tudományos keretszámok emelésével, az adózás területén többen fizessünk kevesebb adót, az adórendszert egyszerűsíteni kell.