Az „Uránia” mozgó megnyitása
Egy kis előzetes
„Sokat hangoztatják mostanában, hogy az általános fejlődés előmozdítása és a munkaalkalmak teremtése tekintetében ne várjunk mindent a közülettől, tegye meg kötelességét a magánvállalkozás, illetve a magántőke is. Van Pécsett egy vállalat, amelynél ezt a programot nem az idők diktálták, amely 25 éves fennállása óta állandóan ezeket az elveket tartja szem előtt és éppen ezért működésével kitörölhetetlenül írta bele nevét ennek a városnak kultúrtörténetébe.
Pécsi Napló, 1936. szeptember 22.
Az Apollo Projectograph r.t.-ról van szó, amelynek immár harmadik filmszínháza nyitja meg kapuit. Az intim hatású Apollo és a nagy tömegek részére épült Parkmozi után hétfőn kezdi meg előadásait az Apollo Projectograph r.t. harmadik filmszínháza, az „Uránia”, amely csúcspontja és betetőzése mindannak, amit eddig a filmszínházépítés elegancia, célszerűség és technikai berendezés tekintetében világviszonylatban is produkált. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy az „Uránia” ma a legtökéletesebb berendezésű magyar filmszínház, amelyhez tökéletességben, európai viszonylatban is, kevés van hasonló. Az „Uránia” filmszínháznál a legkisebb szögtől a legkomplikáltabb vetítő- és hangkészülékekig minden a színház céljának és annak az elvnek a szolgálatába van állítva, amelyet különben az Apollo r.t. szinte cégérnek használhatna.: „Mindenből a legjobbat, mindenből a legtökéletesebbet.”
Ezt az elvet ezután az „Uránia” megépítésénél maradéktalanul megvalósították. Huszonöt év minden tapasztalatát, az építészeti és technikai újítások gazdag sorozatát érvényesítették a Szigeti országúti mozgófényképszínház megépítésénél, amely nemcsak 25 év munkájának gyönyörű betetőzése, hanem büszkesége Pécs városának is. Az „Uránia”-t magánvállalkozás, magántőke hozta létre, de gazdagabb lett általa a város egész kultúrélete, újabb otthont kapott általa a művészet, a hangosfilm ma már mindent tökéletesen reprezentáló eszközeinél fogva a zene és a színészet.
Fejlődik a város és nyugati és délnyugati felében egészen új kerületek épülnek szinte máról holnapra. És e fejlődéssel, mint a kultúra legmodernebb, legsokoldalúbb és legkedveltebb zászlóvivője, lépést tart a hangos film, amely teljes fegyverzetben máris elfoglalta őrhelyét a Szigeti városrészben.
Miként már megemlítettük az „Uránia” filmszínház formális remeke a színházépítésnek. Kiváló, tökéletes munka, amely a szemlélőből is a legnagyobb elragadtatás érzését váltja ki.
Országos tervpályázat eredménye alapján egyhangúlag fogadta el az Apollo r.t. igazgatósága Weichinger Károly, ifjú Nentvich Andor és Visy Zoltán együttes színházépítési tervét, amelyet azután hajszálnyi pontossággal keresztülvive alkották meg az ország legtökéletesebb filmszínházát. Kifinomult ízlés, a rendelkezésre álló hely tökéletes kihasználása, nagyszerű beosztás, minden legapróbb részletre is kiterjedő figyelem jellemzi ezt a tervet, amit azután az Apollo r.t. vezetősége példátlanul nagyvonalúan, elismerésreméltó bőkezűséggel valósított meg.”
„A pacsirta” világbemutatójával nyílik meg hétfőn az „Uránia” mozgó, az egész ország legtökéletesebb filmszínháza
Eggerth Márta, 1936.
„Az „Uránia” mozgófényképszínház folyó hó 21-én, hétfőn nyitja meg kapuit és aznap két ünnepi megnyitó előadást tart, amely alkalomból a velencei filmolimpiászon első díjat nyert filmremeket, a „Pacsirtát” mutatják be. A film az egész világon Pécsett kerül először a közönség elé. A film zenéjét a magyar Lehár Ferenc szerezte, a főszerepét a gyönyörű hangú Eggerth Márta énekli, a filmet a budapesti Hunnia filmgyárban vették fel magyar operatőrök és hangmérnökök, emellett magyar tárgyú, minden egyes jelenete magyar levegőt, magyar érzést sugároz. Magyar film ez tehát, annak ellenére, hogy szereplői németül beszélnek.
A megnyitó előadások ünnepélyességét fokozza, hogy mindkét előadáson (fél7-fél9) a Himnusz–díjas Polgári Daloskör a műsor előtt elénekli a Himnuszt és Beethoven „Isten dicsőségé”-t.
A hétfői napon tehát a város közönsége egy új kultúrintézményt vesz birtokába. Kívánjuk, hogy azzal a lelkesedéssel és szeretettel tartson ki mellette, amilyennel alkotói létrehozták.” (Pécsi Napló 1936. szeptember 20.)
És az ünnepélyes megnyitó…
„Ma este hat óra után ünnepi fényárban úszott az Uránia mozgó. Az épület tetején kék neoncsövekből összeállítva az új filmszínház neve: „Uránia”, égtek az összes utcai lámpák és két hatalmas reflektor sugárkévéi plasztikusan emelték ki az impozáns épületet a kora őszi este sötétjéből. Hat óra felé formális népvándorlás indult meg a színház felé, rövid idő múlva már a kivezényelt rendőrök csakis a legnagyobb erőmegfeszítéssel tudták a megnyitó előadásra érkező közönség nagy tömege következtében az utcai forgalmat fenntartani.
Eggerth Márta és Hans Söhnker
Ez alatt megkezdődött odabent a filmszínház rendes élete. A közönség elözönlötte a földszinti és emeleti várócsarnokot. Ünnepi hangulat uralkodott az előadás megkezdése előtt. Az első sikere a megnyitás napján magának az új filmszínház épületének volt, amelynek tökéletes volta a közönség legnagyobb elragadtatását váltotta ki.
Zsúfolt nézőtér előtt 17 órakor vette kezdetét az „Uránia mozgó” első előadása. A nehéz bársonyfüggöny előtt Horváth Mihály karnagy vezényletével a Himnuszdíjas Polgári Daloskör felemelő csendben a „Himnuszt”, majd Beethoven „Isten dicsősége”-t adta elő.
Ezután került sor az ünnepi megnyitó műsorra, amelynek nagy attrakciója a „Pacsirta” filmváltozata volt. Lehár Ferenc örökbecsű melódiái, Eggerth Márta tüneményes éneke, Söhnker közvetlen eleganciája, Imhoff jóleső humora a közönség állandó megújuló nagy tetszésnyilvánítását váltották ki.
Örömmel állapítjuk meg, hogy az „Uránia” filmszínház kapunyitása a legteljesebb siker jegyében folyt le.” (Pécsi Napló, 1936. szeptember 22.)
Részlet a Pacsirta c. 1936-ban bemutatott filmből
Hozzászólások