Európai moziéjszaka online – Berlin Alexanderplatz

Több mint 70 mozi vesz részt szerte Európában az idei rendhagyó európai moziéjszaka programban, hogy az európai filmkultúrát és annak gazdagságát ünnepelje. Nálunk a Puskin Art Mozi, a Művész Art Mozi és a Toldi Art Mozi közös szervezésében lesz online filmvetítés. A 2020. november 18-án, 18.00 órai kezdettel online formában vetítésre kerülő film a Berlin, Alexanderplatz lesz.

Romjaikban is szép mozik

A huszadik század legnagyobb tömegeket megmozgató művészeti ága a film volt. A közönség kezdetben alkalmi vetítőtermekben, cirkuszi sátrakban tekinthette meg a filmeket. Az első, kifejezetten filmvetítés céljaira kialakított mozi 1896-ban nyílt meg az amerikai New Orleans-ben. A moziépítési láz az Egyesült Államokban az 1910-es években szökött fel; a New Yorkban megnyílt filmszínházpalota, a Mark Strand Theater mintáján sajátos filmszínház-építészeti stílusjegyek alakultak ki.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 65.

A pécsi Uránia filmszínház megnyitása az akkori pécsi kulturális élet kiemelkedő ünnepi eseménye volt.

A korabeli pécsi újság tudósítójának hiteles beszámolója jó lehetőség számunkra – mai pécsi polgárok számára is -, hogy részletesen is megismerjük ezt a korszerű, gyönyörű mozit.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 64.

Sokat hangoztatják mostanában, hogy az általános fejlődés előmozdítása és a munkaalkalmak teremtése tekintetében ne várjunk mindent a közülettől, tegye meg kötelességét a magánvállalkozás, illetve a magántőke is. Van Pécsett egy vállalat, amelynél ezt a programot nem az idők diktálták, amely 25 éves fennállása óta állandóan ezeket az elveket tartja szem előtt és éppen ezért működésével kitörölhetetlenül írta bele nevét ennek a városnak kultúrtörténetébe.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 63.

A Warner Brothers „A dzsesszénekes” című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka. A filmben a főszerepet Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit négerré sminkeltek, mivel akkor még fekete bőrű színész nem játszhatott főszerepet. A filmipar a siker ellenére is vonakodott áttérni a hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt volna a változás

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 61.

A pécsi Park mozi nyitása sok gondot okozott az Apolló Projektograph Rt. Igazgatóságának. Az ország gazdasága a vesztes I. Világháború után súlyos nehézségekkel küszködött. Válságok, forradalmak, egekbe szökő infláció. Pécsett még ennél is súlyosabb volt a helyzet. Az országos gondokon kívül még a hároméves szerb megszállás külön is tovább nehezítette a körülményeket. A Részvénytársaság éléről távozott Zsolnay Miklós, aki 1919. február 15-én végképp elhagyta Pécset.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 60.

Nevezetes dátum Pécs kultúrtörténetében a 2012. december 12-i dátum. Ezen a napon – 100 éve – nyitotta meg kapuit a Perczel utcában az Apolló filmszínház. Erre a jeles napra emlékezve készítettem ezt a kis összeállítást. Az Apolló Projektograph Rt. már kezdetektől fogva nem tűrt meg maga mellett konkurenciát. Műsorait igyekezett olyan vonzóvá, érdekessé tenni, hogy a pécsi közönségnek eszébe se jusson más helyi filmszínházat felkeresni.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 59.

Ismét egy érdekes adalék a Gebauer fivérek csodálatos szellemi eszmevilágából. Maguk módján mindketten elkötelezett hívévé szegődtek a kor nagy technikai vívmányának, a mozinak. Gebauer Ernő színes álomvilágot varázsolt a pécsi mozik falaira, amíg fivéréről, Gusztávról kiderült, hogy kivételes képességű, humánműveltségű filmesztéta. Mindenesetre mi, mai pécsiek büszkék lehetünk arra a gazdag szellemi örökségre, amelyet a Gebauer testvérek hagytak reánk, késői örökösökre. Becsüljük meg jól ezeket a kincseket.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 58.

1913-ban már két világhírű filmgyártó cég mozgóképeit is forgalmazta a pécsi Apolló filmszínház. Egyik – a régebbi – a francia Pathé Cinema, másik a dán Nordisk Film Co. A két filmgyártó cég kíméletlen és hatalmas konkurencia harcot folytatott egymással a mozi „piac” kisajátításáért. A harc azután folytatódott a pécsi mozik között is. Egy pillanatig sem volt vitás, hogy a helyi viszonylatban legnagyobb tőkével rendelkező Apolló Projektograph Rt. fogja megnyerni ezt az öldöklő harcot.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 57.

Az ember életében mindenkor piros betűs ünnep, ha valami fontosat tud adni. Így azután megörültem, hogy újabb anyaggal járulhatok hozzá a Gebauer emlékév eseménysorozatához. Holló Alajos, a kortárs művészettörténész a Gebauer Ernő által készített pécsi „Apolló” mozi faliképekről írt tanulmánya, nekünk laikusok számára nem könnyű olvasmány, de aki a város nevezetes festőművészének munkásságához közelebb akar kerülni, feltétlenül érdemes ezt, a Pécsi Napló hasábjain megjelent cikket többször és gondosan végigtanulmányozni.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 56.

Néhány nap multával, már szombaton este a Király utcán át haladva a Kazinczy utca bejáratánál tündéri fény fogja estére kelve megállítani a sétáló közönséget, melyet pazarul ezen fölirat „Apolló” önt ki magából. A Perczel utcában épült ezen népszerűen mozinak elnevezett új színház, mely a maga teljességében az ideális művészeteket van hivatva szolgálni és olyan művészeti épülettel gyarapította Pécs városát, melyre városunk büszke lehet és melynek magyar földön, ezt túlzás nélkül mondhatjuk, nincsen párja.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 55.

Pécsett a mozi egyre jobb üzleti befektetésnek bizonyult. A vállalkozói körök keresték az alkalmat, hogy tőkéjüket minél kedvezőbb helyi üzleti vállalkozásokba fektessék be. Új és új részvénytársaságokat „gründöltek” össze. Ilyen életrevaló vállalkozásnak tűnt egy modern technikán alapuló elképzelés: az „Apolló Projektograph Rt.”

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 54.

A helyi napilapban (Pécsi Napló. 1912. július 27.) olvashatunk az általános mozi helyzetről. Többek között itt találunk említést először a Széchenyi Mozgóról is: „Még egy új mozi-színház (Széchenyi Mozgó) Pécsett. A Percel-utcában már innen-onnan tető alá kerül, a világvárosi keretekbe illő, egyenesen e célra épült, modern, stílusos „Apollo mozi-színház”.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 53.

Az 1910-es években a Búza téren – a későbbi Irányi Dániel téren – felállított Winkler mozi előterében hatalmas hangerővel bömbölt a zene, és egy mulatságos kikiáltó figura hívta fel a nagyérdemű közönség figyelmét az érdekesnek ígérkező látvány megtekintésére. Természetesen Mozi Józsiról van szó. A múlt ködében feloldódó árnyalakját – az utókor szerencséjére – több forrásmunka alapján (elsősorban korabeli napilapokból) is fel tudjuk idézni.

Azok a régi szép idők… Kalandozások a régi Pécs városában – 52.

1908-ban – főleg szezonális jelleggel – működött a Balokány strandfürdő kocsmájában egy Bioscop vetítő készülék, amelytől a vendéglőt bérlő Bertics Karolina jelentős forgalomfelfutást és látogatottságot várt. Híres volt annak idején a pécsi belvárosban, a Deák utca 3 sz. alatt, Weindorfer János Nemzeti Szállodája. A szállodához elegáns bál- és étterem is tartozott. Az élelmes tulajdonos mindig kitalált valami vendégcsalogató újdonságot.