Szilveszter éjjelén

Duhaj asztalok mellett
Döngetik a vaskos éjfélt
Fogcsikorgató fogadalmak.
Odakint hideg éj ragyog,
S a csillagokat nem érdeklik,
Mit is akarunk tőlük.
Komor köd fedi az újabb esztendőt,
Nem látszik a mi és a hogyan.
Valahol messze galaxisok robbannak,
Elfújják a jövőt a messzi napszelek,
Vajon mi marad a fogadkozásokból, ha
Érkezik nagy dirrel-durral a fényes kikelet?
Mit is kívánjunk hát, jó barátok eme éji órán?
Szerencsét, egészséget, gazdagságot,
Mi szem szájnak ingere?
Én ezt kívánom: Halld meg, hogy kopog
A Sors békessége az ajtódon, csendesen!

Megosztás

Tweet