Március 12-én 17 órakor nyílik meg Ámos Imre festőművész életmű-kiállítása a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában. Ámost inspirálta Marc Chagall művészete is, a két alkotó 1937-ben Párizsban ismerkedett meg egymással.
Ungár Imre néven született. Felesége visszaemlékezése szerint „álmos természetűnek” tartotta magát, ezért szignálta korai képeit Ungár Álmos Imreként. Ebből született meg idővel a bibliai Ámos prófétára utaló művésznév. 1934-ben nevét hivatalosan is Ámosra változtatta. 1935-ben vette feleségül Anna Margit festőnőt.
A Műegyetemen, majd 1929 és 1935 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula volt a tanára. 1931-től kezdve szerepelt kiállításokon, gyakran feleségével együtt. 1934-től a Munkácsy Céh, majd 1936-ban a Képzőművészek Új Társasága (KÚT) választotta tagjává. Ettől fogva minden nyáron Szentendrén alkotott. 1938-ban a Nemzeti Szalon tagja lett. 1938 és 1941 között a nyarakat feleségével együtt Szentendrén töltötték, ahol Korniss Dezső és Vajda Lajos is a baráti körükhöz tartozott.
Kezdetben a posztimpresszionizmus (Rippl-Rónai József és a Nabis-csoport hatása) volt jellemző művészetére. Festészetének tematikáját emellett erősen meghatározták gyermekkori élményei, vallásos neveltetése, a nagykállói haszid miliő. 1937-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett Marc Chagall-lal. Festészete azonban nem interpretálható abból a hatásból, mely Chagall álomszerűnek, látomásosnak mondott szürrealisztikus motívumokból építkező képfelfogását jellemzi. Ámosnak mindez legfeljebb csak inspirációt jelentett. Mert míg Chagallnál gyakran dekoratív meseillusztrációba hajlik az ábrázolás a kelet-európai zsidó kisváros musical-szerű egzotikumával, addig Ámos Imre átiratában ugyanez a miliő a festői értékek tematikus ürügye, mely a második világháború alatt tragikus színeket ölt.
1940-től gyakran hurcolták munkaszolgálatra, s talán épp hányatott, bizonytalan sorsa okán ebben az időszakban szinte a rajz válik kizárólagos művészi eszközévé. Sötét idők című sorozata és az 1944-ből származó Szolnoki vázlatkönyv a tragikus sorsú festő utolsó éveinek megrázó emléke. 1940-től haláláig – kisebb megszakításokkal – munkaszolgálatos volt. 1944 nyarán Németországban, feltehetően egy szászországi táborban halt meg. (Halálának pontos időpontja nem ismert.)
A Janus Pannonius Múzeum gazdag gyűjteménye Ámos életművének minden korszakát jelentős alkotásokkal mutatja be. A képtár a művész huszonhat képét őrzi, ebből tizennyolcat a mostani, április 26-ig látogatható, kettőt pedig az állandó tárlat részeként csodálhatnak meg az érdeklődők. A látogatók olyan festményeket tekinthetnek meg, mint az Önarckép angyallal, a Csendélet kenyérrel vagy egyebek mellett a Férfi hallal, órával.
(Forrás: Janus Pannonius Múzeum)
| Helyszín: Modern Magyar Képtár, Pécs, Papnövelde u. 5. Megnyitó: 2015. március 12., 17.00 A kiállítást megnyitja: Dr. Stark András pszichiáter Megtekinthető: 2015. április 26-ig, hétfő kivételével naponta 10-16 óráig. |
Szóljon hozzá!