Egy cseh festőművész Pécsett
Věra Jičínská cseh festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Pécsett, a JPM Modern Magyar Képtárban 2025. november 6-án 17.00 órakor.
Modern Magyar Képtár
Alkotások Szluka Balázs gyűjteményéből
A pécsi Modern Magyar Képtár nagy időszaki kiállítótermeiben június 21-én nyílt meg Szluka Balázs műgyűjteményének kiállítása. A kollekció létrejötte a műgyűjtés klasszikus korszakait idézi, amikor a gyűjtő az alkotókkal személyes, baráti kapcsolatot tartva, közvetlenül a műtermekből válogatja ki az alkotásokat, saját ízlése és értékrendje alapján.
Kortárs függőségek
2025. június 21-én nyílik Szluka Balázs műgyűjteményének kiállítása a pécsi Modern Magyar Képtárban.
Vörös és kék – Simon Béla kiállítása Pécsett
Simon Béla festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás Vörös és kék címmel 2025. március 26-án 17.00 órakor Pécsett, a Modern Magyar képtárban. A kiállítást Anghy András írásával ajánljuk Olvasóink figyelmébe.
Egy tudós műgyűjteménye – kiállítás a Modern Magyar Képtárban
2025. január 30-án kamarakiállítás nyílik a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában a múzeum tulajdonában lévő Ubrizsy-gyűjteményből.
Négy pécsi festőművész – új tárlat a Modern Magyar Képtárban
A holokauszt 80. évfordulója alkalmából az Auschwitzban mártírhalált halt négy pécsi festőművész: Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit műveiből nyílik kiállítás a Modern Magyar Képtárban, „Négy pécsi festőművész” címmel 2024. július 5-én 16 órakor.
Eredet és ellentmondás
Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki. Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…” Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata: „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.
Véglegessé vált történések
„Szándékosan törekedtem arra, hogy a munkáimat ne lehessen kiállítani. Nem akartam művészetet csinálni. Most is az a véleményem, hogy a munkák a legritkább esetben jók, ha megrögzülnek. Persze az így felfogott mű nem zárja ki, hogy az állandó mozgásból ne fixálódjanak helyzetek.” – Kismányoky Károly
A másik Nyolcak – festőnők a magyar képzőművészetben
Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith (1899-1970-es évek), Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta: tizenöt festőnő – az elsők között a hazai modernizmus történetében –, akik vállaltan egy szűk, modern művészetet képviselő, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre 1931 januárjában.
Hantai és Pécs
Hantai Simon 1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg.