Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki. Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…” Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata: „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.
„Szándékosan törekedtem arra, hogy a munkáimat ne lehessen kiállítani. Nem akartam művészetet csinálni. Most is az a véleményem, hogy a munkák a legritkább esetben jók, ha megrögzülnek. Persze az így felfogott mű nem zárja ki, hogy az állandó mozgásból ne fixálódjanak helyzetek.” – Kismányoky Károly
Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith (1899-1970-es évek), Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta: tizenöt festőnő – az elsők között a hazai modernizmus történetében –, akik vállaltan egy szűk, modern művészetet képviselő, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre 1931 januárjában.
Hantai Simon 1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg.
Soltra Elemér absztrakt festői életműve egy rövid periódus terméke az 1960-as évek végéről és az 1970-es évek elejéről. Ezeknek az alkotásoknak együttes, koncentrált erejét szórványos, alkalmi bemutatásuk idején nem növelte, hanem legyengítette a művész sokirányú művészi munkássága, melynek kontextusában megjelentek.
A Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztálya keres intézményi- vagy magántulajdonban lévő műveket Soltra Elemér (1922-2013) festőművésztől a Modern Magyar Képtár dokumentációja és a művész munkásságát – elsősorban az absztrakt műveire fókuszálva – bemutató kiállítása számára.
A pécsi Modern Magyar Képtárban látható Képletek és kalandozások, Lantos Ferenc életművét bemutató kiállítás mellett a Féreg-gyűjtemény címmel 2022. március 17-én nyíló kamarakiállítás azokból a Lantos-rajzokból válogat, melyek 1989 előtt, politikai indíttatásból születtek.
Kertészfi Ágnes iparművészeti, dekoratív vagy funkcionális építészeti üvegmunkái mellett, melyek különböző épületek elemeiként alárendelt részei az architektúráknak, autonóm, képzőművészeti ambíciójú kisplasztikái – az 1980-as, 1990-es évek emlékművek szobrainak sorozata – szintén építészeti inspirációjúak, de önálló üvegarchitektúrák.
A pécsi Modern Magyar Képtár állandó kiállítása – mely a magyar képzőművészet történetét a Nagybányai Iskolától napjainkig remekművekkel mutatja be – mellett látható Lantos Ferenc több mint 150 művet, az életmű széles spektrumát megjelenítő időszaki kiállítása. A Janus Pannonius Múzeum Képző- és iparművészeti osztályának gyűjteményében lévő, illetve a művész által Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának ajándékozott alkotásokon túl számos magángyűjteményből kölcsönzött mű is látható a tárlaton, bemutatva Lantos Ferenc nemzetközileg jelentős életművét, s az életmű különböző korszakainak formai és ábrázolás-technikai gazdagságát, variációs sokféleségét.
A „Törésvonalak 1908 – 1928. Avantgárd művészet Közép-Európában” című, nemzetközi együttműködés eredményeképpen megvalósult kiállítás 2019. december 13-án nyílt meg a pécsi Modem Magyar Képtárban.
A pécsi Modern Magyar Képtárban 2021. november 12-én nyílik meg a pécsi kötődésű, Párizsban élő festőművész, Stein Anna (1936) 1960-as években, a francia fővárosban készült festményeinek kamarakiállítása, „Intim topográfiák” címmel. Az akkoriban napra készen adaptált francia lírai absztrakció irányzatának körébe sorolható alkotások, fények és színek finom átmeneteivel, a motívumok egymásba hajló vonalaival többértelmű formákat hoznak létre. Ezeket a különleges, a frissesség erejével ható képeket, melyek sok évtizeden át a művész párizsi műtermében és raktárában voltak, mint elfeledett korai korszakának művei, most láthatja először a közönség.
Op-art divatbemutatót rendeznek a Modern Magyar Képtárban (Papnövelde u. 5.) október 15-én 17:00 és 19:00 óra között a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) és a Janus Pannonius Múzeum szervezésében.
2021. szeptember 30-án 17.00 órakor nyílik Pinczehelyi Sándor kiállítása a Modern Magyar Képtárban. A tárlaton a művész karanténban készült alkotásai lesznek megtekinthetők. A kiállítást Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztályának vezetője nyitja meg.
Mind a négy – nemrég a Megye utcából áthelyezett – nagyméretű zománckép a pécsi Modern Magyar Képtárban olyan belső falakon kapott helyet, melyek az épület üvegfalán keresztül kívülről is láthatók, a leglátványosabban napnyugtakor a műveket megvilágító lámpafényben. Ez a megvilágítás visszautal egy 18. században népszerű múzeumi gyakorlatra, a vatikáni szoborgaléria görög szobrainak fáklyafénnyel való éjszakai megvilágítására.
A Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek a magyar képzőművészetben (1967-1972) című időszaki kiállítás (Pécs, Modern Magyar Képtár, Papnövelde utca 5.) kísérőprogramjaként a Baranya Megyei Fiúnevelő Otthonból (Pécs, Megye utca 22.) áthozva – gondos tisztítás és konzerválás után – a Modern Magyar Képtár állandó kiállításában helyeztük el Kismányoky Károly (1943-2018) alkotását.