Egy tudós műgyűjteménye – kiállítás a Modern Magyar Képtárban
2025. január 30-án kamarakiállítás nyílik a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában a múzeum tulajdonában lévő Ubrizsy-gyűjteményből.
2025. január 30-án kamarakiállítás nyílik a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában a múzeum tulajdonában lévő Ubrizsy-gyűjteményből.
A holokauszt 80. évfordulója alkalmából az Auschwitzban mártírhalált halt négy pécsi festőművész: Károly Ernő, Kellermann Emil, Király Lajos és Roder Judit műveiből nyílik kiállítás a Modern Magyar Képtárban, „Négy pécsi festőművész” címmel 2024. július 5-én 16 órakor.
Bocz Gyula szobrászművész művészetéről valló csekély és szűkszavú megnyilatkozásainak vezérmotívuma egy hosszú történetű kulturális toposz: az anyagban benne rejtőző szobor, melyet – lefaragva az elrejtő burkolat feleslegét – a szobrász munkája szabadít ki. Arisztotelész Metafizikájában ez még filozófiai hasonlat, melyben az anyag potenciája a forma felé törekszik: „Lehetőség szerint való létre gondolunk, ha azt mondjuk, hogy a fában benne van Hermes szobra…” Origenésznél a lélekben rejtőző isten képének példázata: „Ha egy művész szobrot készít, például fából vagy kőből, akkor nem a képet viszi bele a fába, hanem lefaragja a forgácsokat, amelyek elrejtették és eltakarták a képet”.
„Szándékosan törekedtem arra, hogy a munkáimat ne lehessen kiállítani. Nem akartam művészetet csinálni. Most is az a véleményem, hogy a munkák a legritkább esetben jók, ha megrögzülnek. Persze az így felfogott mű nem zárja ki, hogy az állandó mozgásból ne fixálódjanak helyzetek.” – Kismányoky Károly
Bartók Mária, Bartoniek Anna, Dullien Edith (1899-1970-es évek), Endresz Alice, Futásfalvi Márton Piroska, Hranitzky Ilona, Járitz Józsa, Kiss Vilma, Muzslai Kampis Margit, Lóránt Erzsébet, Perényi Lenke, Szirmai Ili, Sztehlo Lili, Szuly Angéla, Wabrosch Berta: tizenöt festőnő – az elsők között a hazai modernizmus történetében –, akik vállaltan egy szűk, modern művészetet képviselő, professzionális művésznőkből álló csoportot hoztak létre 1931 januárjában.
Hantai Simon 1941–1948 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol mestere volt Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla. 1943 augusztusában főiskoláskén a Pécsi Művésztelepen alkotott és műveivel szerepelt a művésztelep kiállításán, melyet a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának földszintjén nyitottak meg.
Soltra Elemér absztrakt festői életműve egy rövid periódus terméke az 1960-as évek végéről és az 1970-es évek elejéről. Ezeknek az alkotásoknak együttes, koncentrált erejét szórványos, alkalmi bemutatásuk idején nem növelte, hanem legyengítette a művész sokirányú művészi munkássága, melynek kontextusában megjelentek.
A Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztálya keres intézményi- vagy magántulajdonban lévő műveket Soltra Elemér (1922-2013) festőművésztől a Modern Magyar Képtár dokumentációja és a művész munkásságát – elsősorban az absztrakt műveire fókuszálva – bemutató kiállítása számára.
A pécsi Modern Magyar Képtárban látható Képletek és kalandozások, Lantos Ferenc életművét bemutató kiállítás mellett a Féreg-gyűjtemény címmel 2022. március 17-én nyíló kamarakiállítás azokból a Lantos-rajzokból válogat, melyek 1989 előtt, politikai indíttatásból születtek.
Kertészfi Ágnes iparművészeti, dekoratív vagy funkcionális építészeti üvegmunkái mellett, melyek különböző épületek elemeiként alárendelt részei az architektúráknak, autonóm, képzőművészeti ambíciójú kisplasztikái – az 1980-as, 1990-es évek emlékművek szobrainak sorozata – szintén építészeti inspirációjúak, de önálló üvegarchitektúrák.
Impresszum | Facebook | Soundcloud | RSS | Hoszt: Infocsoport | WEB: Netmester Produkció | Copyright © 2025 | WordPress Theme by MH Themes