Cikkeim többnyire tudósítások, riportok. De akadtak köztük filmjegyzetek, nyelvművelő és egyéb cikkek is:
Szomorú sikátor
Szomorú és kegyetlen. Olyan, ahova bárki betévedhet egyszer, tehetetlenül belesodródik, s csak a legviharosabb erők tobzódása után dől el, zsákutcába vagy tovább jut-e. Rényi Tamás filmje a zsákutcát választja.
A cselekmény Rényi és Kertész Ákos forgatókönyve alapján egyszerűen indul. A zene, képek és mozdulatok hangulatából áradó fojtottság azonban csakhamar drámai légkört teremt. A keserű, sorsába beletörődő asszony életében beállt változás, Gabi (Törőcsik Mari) és Vincze (Koncz Gábor) sorsának összekapcsolása mentes a filmtechnikai túlzásoktól, bár olykor túl lassan pergő képekben bontakozik ki. Ez a józan, természetes szín képezi a film egyik erősségét. Az ebből kinövő konfliktus ábrázolása azonban jóval hézagosabb és erőtlenebb. Gabi életében azzal, hogy ismét szerelmes lesz, átalakító erejű fordulat áll be. Sajnos ezt sem a rendezés, sem a színészi játék nem érzékelteti a megfelelő mértékben. Különösen Tóth alakja kifogásolható, akiről csupán annyit tudunk meg, amennyi Gabi jellemzéséből kiderül. Sokért kárpótol viszont Koncz Gábor remek alakítása, akinek lelki vergődése a szerelem, falusi mentalitás és pénz útvesztőjében megkapó erővel rajzolódik elénk.
Szomorú és kegyetlen sikátor, de reális, igaz, mint maga az élet.
(Fáklya, 1971)
Nem kis szerepet töltött be Nagyvárad irodalmi életében az Ady Endre Irodalmi Kör sem.
Nagyváradon az 50-es évek óta működik. Tagjainak zöme nyomdász, diák, technikus, tisztviselő; szép szerepet vállaltak tevékenységében az újságírók és színművészek. Kezdetben Horváth Imre, Tabéry Géza, Tóth István, Kelemen István, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozatának titkára, majd Szilágyi Aladár vezette. A Bihar megyei Alkotások Háza 1970-ben kiadta Tavasz ’69 c. antológiájukat, melyben a Forrás-nemzedék tagjai közül Domokos Eszter, Kocsis István, Molnos Lajos és Szele Péter szerepel. 1972 óta a Szakszervezetek Művelődési Házának védnöksége alatt működik, vezetői időrendben: Nagy Béla, Tőke Csaba, Tóth Károly, Varga Gábor, Kőrössi P. József, 1979-ben Nagy L. Róbert. Innen indult el a ma Bukarestben élő Adonyi Nagy Mária; a kör kötetes költői: Máté Imre, Gittai István, Kőrössi P. József. Nyomtatásban jelent meg Nikolits Árpád Akik úgy merik vállalni az életet c. drámája az Országos Etnológiai és Didaktológiai Intézet kiadásában (1979). A kör tagjai közül hatan szerepelnek a Hangrobbanás (Tv. 1975), öten a Kimaradt Szó (1979) c. lírai antológiában. Az ~ időnként közös ülést rendez a szabadegyetemen működő Irodalmi Kerekasztallal.
(Romániai Magyar Irodalmi Lexikon)
(folytatjuk)
Szóljon hozzá!