I.
A Magyar Posta idei kiemelkedő bélyegének a Rákóczi-szabadságharc kezdete 300. évfordulójára megjelentetett kisívet tekinthetjük. A 
2003. május 6-án forgalomba került bélyegekről lapunk hasábjain már volt szó (VII/2. szám), mindamellett nem érdektelen számbavennünk a kuruc mozgalommal, a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos korábbi bélyegeinket is.
1935-ben II. Rákóczi Ferenc halálának 200. évfordulójára az Országos Rákóczi Szövetség javaslatára a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetsége támogatásával, a miniszterelnökség jóváhagyásával 5 címletű emlékbélyegsorozat jelent meg. A bélyeget az akkor 29 éves Légrády Sándor tervezte Mányoki Ádám valamennyiünk előtt 
legismertebb festménye alapján. A bélyeggyűjtők körében „nagy Rákóczi”-ként számontartott sorozat egyike legszebb bélyegeinknek. Tervezésében mértéktartó, hivalkodás nélküli, a postabélyegek elengedhetetlen kellékei (kibocsátó ország, értékjelölés, esetleges utalás a kiadásra) nem szorítják háttérbe a témát, jelen esetben a nagyságos fejedelem személyét. A bal oldali oszlopszerű díszítmény a Rákóczi-család címerével, az 1676-1735-ös évszámmal is inkább a portré kereteként hat. Nyomdatechnikai eljárásában a korszak fejlett színvonala jellemzi: raszteres mélynyomású; finoman árnyalt színével megkap bennünket.
A kibocsátás napján (április 8.) Budapesten 5 postahivatal a rodostói házat ábrázoló, szöveges emlékbélyegzőt használt, majd májusban két alkalommal (8-án, 15-én) Budapest-Isztambul-Tekirdag (Rodostó) útvonalon emlékrepülést is végeztek, minden esetben az eseményre utaló emlékbélyegzésekkel. (Az utóbbit az V. Filprok bélyegkiállítás és nemzetközi vásár alkalmából.)
A Hadvezérek sorozat (1943) 8 filléres címletén is szerepel II. Rákóczi Ferenc mellképe, alul egy kuruc lovassal. E nagy példányszámú bélyegsorozatot Kontuly Béla tervezte, maguk a bélyegek nem ragadták meg különösebben a gyűjtőket sem. A sorozat tagjait az 1945-46-os inflációs időszak alatt fölülnyomták, némelyiket, például a 8 fillérest is, többféleképpen.
Ugyancsak 1943-ban forgalomba bocsátott Hadigondozás sorozat 20+2 filléres címletén jobbjában fokost,
bal vállán puskát tartó kuruc vitéz szerepel reliefszerű ábrázolással. Hiába, a bélyeget tervező Tóth Gyula nem tagadta meg szobrászművész voltát. (A bélyegeken szereplő + felár a hadigondozás támogatását célozta.)
1945 előtti bélyegeink közül a témakörbe illeszthető a Magyar a magyarért sorozat (1939) 10+5 fillérese, a munkácsi várat madártávlatból ábrázoló címlete, hisz a Rákócziakkal, a kurucokkal elválaszthatatlanul összeforrt a vár neve.
Gyűjteményünkben szerepeltethetjük a Rákóczi-szabadságharc nevezetes színtereinek postabélyegző lenyomatát is, példaként egy nem éppen legszerencsésebb kivágást mutatunk: Dolha helyneve az itt lefolyt csatát idézi. (A kétnyelvű: magyar-ukrán bélyegzőt Kárpátalja visszacsatolt területén használták 1939-44 között.)
II.
A II. világháborút követő új viszonyok, megváltozott történelemszemlélet a bélyegkiadásban is nyomonkísérhető. Kifejezetten a Rákóczi-szabadságharchoz és II. Rákóczi Ferenchez fűződően 1953-ban a szabadságharc zászlóbontása 250., 1976-ban a nagyságos fejedelem születése 300., valamint ez évben az 1703. esztendő 300. évfordulójára jelentetett meg bélyegsorozatot a Magyar Posta. (Ez utóbbiról – mint előző írásunkban is jeleztük – már szóltunk lapunkban.)
Az 1940-es évek vége, 50-es évek eleje nemzetközi mércével mérten is számos, magas művészi színvonalú bélyegünkkel dicsekedhet. A második Rákóczi-sorozatunk is közéjük tartozik, tervezője az 1935-ös sorozatot tervező Légrády Sándor. E korszakban a művészeti alkotásoktól megkövetelt szocreál vonás a „népi” alakokban, a dinamikus, lendületes mozdulatok ábrázolásával jut érvényre; a művészi fantázia azonban nem szakadt el korábbi hagyományainktól: a Pro libertate feliratú zászló (20, 40 filléres címleteken) 
egyértelműen e 8 esztendőre utal; a kuruc-labanc csatajelenet (60 fillér) Rugendas metszeteit, ismeretlen festők kuruc harci jeleneteit is tudatunkba idézik; a záró 1 forintos címleten a Rákóczi-portré is méltó nemzeti történelmünk e kiemelkedő szakaszához.
A raszteres mélynyomással előállított sorozat két kiadásban került forgalomba a gyárilag színezett papíron. A második nyomás színei világosabb tónusúak. A különlegességeket kedvelőknek is jó „vadászterület” e sorozat: az úgynevezett nagy csillagú vízjelábrában eredetileg 400 csillagonként római szám (IV-es) fordul elő, s a bélyeg nagy mérete alkalmas vízjeltörések, vízjeltorzulások, leesett és fordítva felforrasztott csillagok böngészésére.
1976-ban II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról a Magyar Posta 7 címletű festménybélyeg sorozattal emlékezett meg.
E reprodukciókon látjuk édesanyjának, a munkácsi vár hőslelkű védőjének (1685-88) ismeretlen festőtől származó portréját; Mányoki Ádámnak II. Rákóczi Ferencről idehaza, 1708-ban festett arcképét (az ismertebbet, az 1935-ös bélyegsorozaton is szereplőt Danzigban, 1712-ben készítette, ottani tartózkodásuk idején). A további címletek a fejedelem nevével jelzett szabadságharchoz kapcsolható 
festményeket mutatnak be: Than Mórnak 1864-ben az Ónodi országgyűlés, Veszprémi Endre Munkácsy-díjas festőművésznek az 1950-es években festett II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása című képét, valamint ismeretlen festők alkotásait: Táborozó kurucok, Kuruc-labanc összecsapás, Kuruc tisztek. (Rákóczi ősei, gyermekkora, életében meghatározó szerepet játszó személyek bélyegeken történő bemutatása ekkor is kiaknázatlan maradt a lehetőségek ellenére…)
A 2001. évi Magyar millennium blokkpár első címletén a kuruc kort idéző számos motívumtól övezve 25 év után újra volt Rákóczi-portré is. Az idei, 300. évfordulót köszöntő kiadás a szabadságharc tárgyi emlékeiből szemléltet.
Egyéb címen megjelentetett sorozatainkból is iktathatunk bélyegeket a Rákóczi szabadságharcot, a kuruc kort felölelő összeállításunkba: Zrínyi Ilonáról (1944-ben, 1952-ben), Thököly Imréről (1978-ban), Esze Tamásról (1947-ben, 1966-ban), Bottyán Jánosról – Vak Bottyánról (1952-ben), Mikes Kelemenről (1990-ben), kuruc lovasról a Magyar huszárok (1978-ban), postalegényről 1992-ben, a „Cum deo pro patria et libertate” jelmondatú zászlóról 1981-ben jelent meg magyar bélyeg. Sárospatak s számos e korban jelentős vár, város képe szintén szerepel bélyegeinken, némelyikőjük több alkalommal is. (Az 1958. évi Repülő, az 1960-as, 1961-es Várak sorozatban.
Az úgynevezett díjjegyes, rányomott bélyegképű levelezőlapok közt is szerepelnek jelen témakörünkbe illeszthetők: a szintén rodostói száműzetésben elhunyt Vay Ádámról 1981-ben, Zrínyi Ilonáról 350. születési évfordulóján (1993-ban) jelent meg alkalmi levelezőlap. (1991-ben a 75 éves II. Rákóczi Ferenc Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola jubileumára kiadott levelezőlap díjjegyén a fejedelem mellképét találjuk.)
Az adósságokról most ne essék szó, mivel reménykedünk, hogy az elkövetkező közeli években azok törlesztésére is lehetőség nyílik. Mindamellett csak kikívánkozik egy névnek említése: gr. Bercsényi Miklósé.
(Megjelent két részben, 2003. szeptember-októberben)
Hozzászólások