Bélyegvilág - Porcelánművészet • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Bélyegvilág – Porcelánművészet

2003. február 12-én igen szép, 4 bélyeget tartalmazó kisívet jelentetett meg a Magyar Posta: Porcelánművészet címszó alatt a nagyhírű herendi porcelángyár termékeiből láthatunk pár remekművet.
Európa a portugálok révén ismerkedett meg a Kínából behozott porcelánnal a XVI. század első évtizedében. A Kínában a VII. század óta készített porcelán előállítási módját azonban nem sikerült ellesni, ezért kísérletezés kezdődött annak létrehozására angol, francia, olasz részről, míg 1709-ben a német Johann Friedrich Böttger próbálkozásait siker koronázta. (Bár arra is van utalás, hogy egy Angliában élő magyar keramikus a XVII. század második felében már állított elő porcelánt.) A XVIII. században sorra alapították a porcelánmanufaktúrákat, többek között Bécsben is. Hazánk számára éppen ez jelentette az egyik gátat: Bécs monopóliummal rendelkezett, szigorúan tilos volt a császári manufaktúrával konkurálni. (Gr. Batthyány Tódor porcelán-előállítási törekvése is zátonyra futott 1770-ben, a hatóság keményen megfeddte.) Akadályt jelentett a nyersanyag (kaolin, földpát, kvarc) hiánya, amit Ausztriából, Csehországból importtal kellett pótolni. Hazai porcelángyártásunkhoz a kőedénygyártáson keresztül vezetett az út, első gyáraink fő terméke is ez volt kezdetben. Holics, Körmöcbánya, Regéc, Miskolc, Kassa után Herend is megjelent a színen. A herendi porcelánmanufaktúra létrejötte a köztudatban Fischer Mór nevéhez kötődik, holott azt eredetileg a Bécsben porcelánfestő Stingl Vince alapította 1826-ban; kezdetben fajanszot (fehéredényt), majd kőedényt készítettek, és kísérleteztek porcelánnal. Stinglék sikere láttán a pápai kőedénygyár bérlője, Fischer Mór kereskedő tőkéjével társult 1839-ben, kevéssel eztán Stingl és társa, Máyer János odahagyta Herendet. Itt a kőedénygyártás meg is szűnt, maradt a porcelán.

A herendi gyár története sikereké, kudarcoké egyaránt. Az első termékeken bécsi és cseh hatás érződik, a későbbiekben is megtaláljuk a különböző irányzatokat, de azokat egyénítették, herendivé alakították. Herendet a neves európai porcelángyárak közt tartják nyilván, törekvéseiben érvényesül a hagyományok ápolása új művészeti felfogásokkal. Olyan neves művészeket találunk tervezői közt, mint Kisfaludi Strobl Zsigmond, Lux Elek, Telcs Ede, Vastagh György és sorolhatnánk tovább.

Bélyegkiadásunk 1972-ben 8 címletű sorozatban adott ízelítőt a herendi porcelángyár termékeiből, 1976-ban a gyár alapításának 150. évfordulójáról Kisfaludi Strobl Pengéjét néző huszár című kisplasztikáját ábrázoló bélyeggel emlékezett meg. Ha egybevetjük az 1972-es sorozatunk ugyancsak kiváló bélyegtervező művészének, Zombory Évának alkotásával a jelenlegit, lemérhetjük a fejlődést mind a tervezésben, mind a nyomdatechnikában, kivitelezésben. A jelen kiadás tervezőművésze Domé Eszter; a Pénzjegynyomda készítette ofszet nyomtatással.

A kisív négy bélyegének ábrái azon túl, hogy önmagukban is szépen, jól megszerkesztett képet adnak, folytatódnak a perforáción túl is, gazdagítva a kisívet. A mélységben tagolás ki is emel, plasztikussá is tesz. Az első bélyeg előterében a németországi Frankenthal Porcelánmanufaktúra Herenden továbbfejlesztett motívumjegyeivel készített kávéskészlet, mögötte a jellegzetes herendi áttört technikával készült virágdíszes falitál látható.

A második bélyegen a XIX. században készült kék fondos alapon arannyal mintázott kávéskanna, csésze, hátterében több száz lyukkal áttört, oldalán virágdekoros medalionnal, peremén kosfejekkel díszített díszserleg.

A kisív harmadik tagján Markó Károly: Szüret Tivoli mellett című festményének reprodukciójával empír stílusú kék fondos váza szerepel.

A záró bélyeg: Siang Noir kagylótál és kancsó. A kínai eredetű díszítések alkalmazása a XIX. század közepén kezdődött Herenden, s miként más európai irányzatok, a távol-keleti formák, díszítőelemek is herendivé alakultak.

Az ívszél elemei kiegészítik a bélyegképeket, gazdagítják azokat, harmonikus, szép kisív van előttünk. Szinte sajnáljuk részekre szedni, s postai bérmentesítésre fölhasználni. Pedig a bélyeg feladata ez is lenne! Vajon hány bélyeggyűjtő dicsekedhet majd e bélyegekkel bérmentesített, tarifahelyes borítékkal?


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS